// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Húsz évet kapott a csíki gyermekpornó-ügy vádlottja

// HIRDETÉS

Alapfokon ítélték el G. F. O.-t, aki megfellebbezte a döntést. Három évet kapott csalásért is.

Alapfokon húsz év börtönre ítélte a Hargita megyei törvényszék a csíkszeredai G. F. O.-t – számol be az esetről a Krónika. A férfit négyrendbeli gyermekpornográfia, ötrendbeli zsarolás, kétrendbeli vallomás befolyásolása és egy erkölcssértés elkövetésében találták bűnösnek. 

A férfi lakásán 2014 áprilisában tartott házkutatást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyosztálya (DIICOT), és adathordozókat, telefont, egy beépített képrögzítővel rendelkező golyóstollat és több iratot foglalt le. Átkutatták és lefoglalták a gyanúsított autóját is, mivel a feltételezések szerint a jármű belső visszapillantó tükrében is képrögzítő berendezést rejtett el.

 

A gyanú szerint G. F. O. 2012-2014. között személyesen és az interneten is kapcsolatba lépett több – 13 és 19 év közötti – csíkszeredai középiskolással, akiket megfenyegetve és megfélemlítve szexuális aktusra kényszerített. Az együttléteket G. F. O. az áldozatok tudomása és engedélye nélkül lefilmezte, majd azzal zsarolta meg őket, hogy amennyiben nem folytatják a szexuális kapcsolatot, a felvételeket közzéteszi. 

 

A zsarolás ellenére a követelőzésnek többen is ellenálltak, írja a Krónika. A megfélemlítés nyomatékosítására G. F. O. nemcsak az érintetteket fenyegette meg, hanem a diákok szüleit, tanárait, közeli ismerőseit, sőt még rendőröket is.

 

A Hargita megyei törvényszéken 2014 szeptemberében kezdődött az ügy tárgyalása, a vádlott a nyomozás időszakát is vizsgálati fogságban töltötte. Az alapfokú ítélet végül 2015. december 29-én született meg, ennek része a tízezer lejes perköltség megtérítése is.

 

A férfit 2015 februárjában jogerősen három év letöltendő börtönre ítélte a marosvásárhelyi táblabíróság okirathamisítás és csalás miatt, mivel 2012-ben hamis jövedelemigazolással húszezer lejt csalt ki a szentegyházi önsegélyező pénztártól, az összeget pedig nem fizette vissza.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS