// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Találja ki, hol érdemes középiskolai tanárnak lenni!

// HIRDETÉS

Hát, ha a számokat nézzük, Romániában nem éri meg, az hétszentség.

Na kérem. Vegyünk egy romániai középiskolai tanárt, 10 év tapasztalattal és egyes fokozati vizsgával. És vegyünk egy ugyanilyen tanárt, de ezúttal legyen, például luxemburgi. És hasonlítsuk össze a fizetésüket. Mi jön ki? Hát az, hogy a romániai tanár egy év alatt keres annyi pénzt, mint luxemburgi kollégája, figyelem: két hét alatt.

Konkrétan: a luxemburgi középiskolai oktató havonta kábé 7.600 eurót visz, haza. A hazai 3.400 eurót, de évente. 

A világ legjobban fizetett tanárainak országok szerinti listáját a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által elkészített jelentés (Education at a glance 2015, Oktatási körkép 2015) tartalmazza, amely egyébként Romániáról hallgat, mint a sír. Egy németországi tanár például 60.000 eurót keres évente, egy kanadai 58.500 eurónak megfelelő kanadai dollárt, egy amerikai pedig 53.700 dollárt. 

Nem csoda hát, hogy a hazai tanerők néha szégyellik a szakmájukat. Vagy szerencsét próbálnak valahol külföldön. Corneliu Riegler, a Fiatal Romániai Tanárok Szakszervezetének elnöke, a George Coșbuc Kollégium történelemtanára: „Hogy mindenki számára világos legyen: egy kezdő szerbiai tanárnak körülbelül 350 euró a fizetése, míg a romániai fiatalok 250 eurós bérrel kezdenek. Nálunk úgy tekintenek a tanárra, mint a Vöröskereszt önkénteseire. Az emberek általában együttérzéssel néznek arra, akiről kiderül, hogy tanár. Vannak kollégáim, akik titkolják a szakmájukat. Szégyellik magukat, megalázónak tartják a helyzetüket…”

Az OECD-jelentésben többek között ez áll, ami a tanügyi káderek és a fizetés viszonyát illeti: „Azok az országok, ahol sok tanárt szeretnének látni a pályán (…), a lehető legvonzóbb bérajánlatot kellene nyújtsák a kezdő tanerőknek, továbbá bérnövelési lehetőségeket a karrier során. Megjegyzendő azonban, hogy nem elég a legjobb végzősöket bevonzani az oktatási rendszerbe. Meg is kell őket tartani.”

A tanárok bére a decemberi sürgősségi kormányrendelet értelmében 15 százalékkal megugrik. „Képzelhetik, mennyire örülünk ennek, alig várjuk”, jegyzi meg Corneliu Riegler. „Viszont egy decens megélhetéshez ez nem elég. Az egészségügy és az oktatás évről évre eljátssza a költségvetés fekete bárányainak szerepét.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS