// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Találja ki, hol érdemes középiskolai tanárnak lenni!

// HIRDETÉS

Hát, ha a számokat nézzük, Romániában nem éri meg, az hétszentség.

Na kérem. Vegyünk egy romániai középiskolai tanárt, 10 év tapasztalattal és egyes fokozati vizsgával. És vegyünk egy ugyanilyen tanárt, de ezúttal legyen, például luxemburgi. És hasonlítsuk össze a fizetésüket. Mi jön ki? Hát az, hogy a romániai tanár egy év alatt keres annyi pénzt, mint luxemburgi kollégája, figyelem: két hét alatt.

Konkrétan: a luxemburgi középiskolai oktató havonta kábé 7.600 eurót visz, haza. A hazai 3.400 eurót, de évente. 

A világ legjobban fizetett tanárainak országok szerinti listáját a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által elkészített jelentés (Education at a glance 2015, Oktatási körkép 2015) tartalmazza, amely egyébként Romániáról hallgat, mint a sír. Egy németországi tanár például 60.000 eurót keres évente, egy kanadai 58.500 eurónak megfelelő kanadai dollárt, egy amerikai pedig 53.700 dollárt. 

Nem csoda hát, hogy a hazai tanerők néha szégyellik a szakmájukat. Vagy szerencsét próbálnak valahol külföldön. Corneliu Riegler, a Fiatal Romániai Tanárok Szakszervezetének elnöke, a George Coșbuc Kollégium történelemtanára: „Hogy mindenki számára világos legyen: egy kezdő szerbiai tanárnak körülbelül 350 euró a fizetése, míg a romániai fiatalok 250 eurós bérrel kezdenek. Nálunk úgy tekintenek a tanárra, mint a Vöröskereszt önkénteseire. Az emberek általában együttérzéssel néznek arra, akiről kiderül, hogy tanár. Vannak kollégáim, akik titkolják a szakmájukat. Szégyellik magukat, megalázónak tartják a helyzetüket…”

Az OECD-jelentésben többek között ez áll, ami a tanügyi káderek és a fizetés viszonyát illeti: „Azok az országok, ahol sok tanárt szeretnének látni a pályán (…), a lehető legvonzóbb bérajánlatot kellene nyújtsák a kezdő tanerőknek, továbbá bérnövelési lehetőségeket a karrier során. Megjegyzendő azonban, hogy nem elég a legjobb végzősöket bevonzani az oktatási rendszerbe. Meg is kell őket tartani.”

A tanárok bére a decemberi sürgősségi kormányrendelet értelmében 15 százalékkal megugrik. „Képzelhetik, mennyire örülünk ennek, alig várjuk”, jegyzi meg Corneliu Riegler. „Viszont egy decens megélhetéshez ez nem elég. Az egészségügy és az oktatás évről évre eljátssza a költségvetés fekete bárányainak szerepét.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS