Írja egy román. Hát, mit mondjunk? A kontextust tekintve, igaza van. Gratulálunk a döntéshez!
December 1-e Románia nemzeti ünnepe. 1918. december 1-én Gyulafehérváron szentesítették Erdély egyesülését Romániával. Az ezt a napot eltorzító nacionalistákat emlékeztetem arra, mit mondtak ki a gyulafehérvári kiáltványban:
„A Nemzetgyűlés kihirdeti a következőket: Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép a saját nyelvén fogja magát képezni, IRÁNYÍTANI és bíráskodni, a kebeléből kiválasztott egyéneken keresztül, és minden nép a létszámával arányos képviseleti jogot kap a törvényhozási testületekben és az ország kormányzásában.”
A nemzeti ünnepen mindenkinek örvendeznie kellene. Etnikumtól, rassztól vagy vallástól függetlenül. Romániában az idők folyamán változott a nemzeti ünnep napja. De bármelyik legyen is az, a szélsőségesek mindig találnak valamilyen ürügyet, és a gyűlöleten, diszkrimináción és sovinizmuson alapuló üres nacionalizmus, hamis hazafiság napjává változtatják.
A magukat értelmiséginek tartó „mérsékeltek” több ezer háromszínű zászlóval akarnak a Székelyföldön élő, állításuk szerint üldözött román testvéreikkel együtt lenni, hogy ne érezzék egyedül magukat. Kampányuknak „Románok a románokért” a neve.
De „megfeledkeznek” arról, hogy a román etnikumon kívül
Egy újabban már párttá is vált szélsőséges szervezet szintén szokásává tette, hogy a nemzeti ünnepen Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyre megy, ahol a románok kisebbségben vannak, mégpedig azért, hogy – állításuk szerint – a magyar többség által kiközösített románokkal legyenek együtt.
Bejönnek a városba, menetelnek az utcákon, gyalázkodva, fenyegetőzve világgá kürtölik frusztrációikat; és mindezt Románia zászlóját lobogtatva teszik. Ha semmirekellőként viselkedsz Románia zászlójával a kezedben, az nemzeti jelképek megsértése. Nem tudom elfogadni a populizmusokat, a primitív nacionalizmust és nem érthetek egyet azzal, hogy szélsőséges pártok gyalázkodásra vagy fenyegetőzésre, a más etnikumú román állampolgárokkal szembeni etnikai gyűlöletre való uszításra használják fel a nemzeti ünnepet.
De toleráns emberek, minden évben eltűrik, hogy tiszteletlen és neveletlen emberek érkezzenek a városba, és a saját otthonukban, az utcáikon fenyegessék és gyalázzák őket. Nem azért, mert gyávák, nem azért, mert félnek, hanem mert bátrak. Nem harcolhatsz intoleranciával az intolerancia ellen, erőszakkal az erőszak ellen.
A szélsőségesség ellen a képzettség, az intelligencia a legerősebb fegyverek. Itt az ideje felnőnünk, abbahagynunk a zászlókkal való hadakozást, hogy kié nagyobb, kinek van több. A nemzeti ünnepnek semmi köze nincs a zászlók mások orra előtti tüntető lobogtatásához.
mint a korábbi években. Idén úgy döntöttem, december 1-én mégsem leszek román; magyar sem, szász sem és semmilyen más etnikum sem. Idén december 1-én egyszerű ember vagyok! Idén az vagyok, amit Sepsiszentgyörgy képvisel (és nemcsak Sepsiszentgyörgy, hanem Erdély sok más hasonló falva és városa, ahol évszázadok óta két vagy több különböző etnikum él együtt): sokszínűség, egyetértés, tolerancia, mindenki tisztelete, etnikumtól függetlenül.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.