Írja egy román. Hát, mit mondjunk? A kontextust tekintve, igaza van. Gratulálunk a döntéshez!
December 1-e Románia nemzeti ünnepe. 1918. december 1-én Gyulafehérváron szentesítették Erdély egyesülését Romániával. Az ezt a napot eltorzító nacionalistákat emlékeztetem arra, mit mondtak ki a gyulafehérvári kiáltványban:
„A Nemzetgyűlés kihirdeti a következőket: Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép a saját nyelvén fogja magát képezni, IRÁNYÍTANI és bíráskodni, a kebeléből kiválasztott egyéneken keresztül, és minden nép a létszámával arányos képviseleti jogot kap a törvényhozási testületekben és az ország kormányzásában.”
A nemzeti ünnepen mindenkinek örvendeznie kellene. Etnikumtól, rassztól vagy vallástól függetlenül. Romániában az idők folyamán változott a nemzeti ünnep napja. De bármelyik legyen is az, a szélsőségesek mindig találnak valamilyen ürügyet, és a gyűlöleten, diszkrimináción és sovinizmuson alapuló üres nacionalizmus, hamis hazafiság napjává változtatják.
A magukat értelmiséginek tartó „mérsékeltek” több ezer háromszínű zászlóval akarnak a Székelyföldön élő, állításuk szerint üldözött román testvéreikkel együtt lenni, hogy ne érezzék egyedül magukat. Kampányuknak „Románok a románokért” a neve.
De „megfeledkeznek” arról, hogy a román etnikumon kívül
Egy újabban már párttá is vált szélsőséges szervezet szintén szokásává tette, hogy a nemzeti ünnepen Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyre megy, ahol a románok kisebbségben vannak, mégpedig azért, hogy – állításuk szerint – a magyar többség által kiközösített románokkal legyenek együtt.
Bejönnek a városba, menetelnek az utcákon, gyalázkodva, fenyegetőzve világgá kürtölik frusztrációikat; és mindezt Románia zászlóját lobogtatva teszik. Ha semmirekellőként viselkedsz Románia zászlójával a kezedben, az nemzeti jelképek megsértése. Nem tudom elfogadni a populizmusokat, a primitív nacionalizmust és nem érthetek egyet azzal, hogy szélsőséges pártok gyalázkodásra vagy fenyegetőzésre, a más etnikumú román állampolgárokkal szembeni etnikai gyűlöletre való uszításra használják fel a nemzeti ünnepet.
De toleráns emberek, minden évben eltűrik, hogy tiszteletlen és neveletlen emberek érkezzenek a városba, és a saját otthonukban, az utcáikon fenyegessék és gyalázzák őket. Nem azért, mert gyávák, nem azért, mert félnek, hanem mert bátrak. Nem harcolhatsz intoleranciával az intolerancia ellen, erőszakkal az erőszak ellen.
A szélsőségesség ellen a képzettség, az intelligencia a legerősebb fegyverek. Itt az ideje felnőnünk, abbahagynunk a zászlókkal való hadakozást, hogy kié nagyobb, kinek van több. A nemzeti ünnepnek semmi köze nincs a zászlók mások orra előtti tüntető lobogtatásához.
mint a korábbi években. Idén úgy döntöttem, december 1-én mégsem leszek román; magyar sem, szász sem és semmilyen más etnikum sem. Idén december 1-én egyszerű ember vagyok! Idén az vagyok, amit Sepsiszentgyörgy képvisel (és nemcsak Sepsiszentgyörgy, hanem Erdély sok más hasonló falva és városa, ahol évszázadok óta két vagy több különböző etnikum él együtt): sokszínűség, egyetértés, tolerancia, mindenki tisztelete, etnikumtól függetlenül.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.