Franciaország és Svédország: az ajtók záródnak

A franciák megállítanák a migránsáradatot és bírálják a német Willkommenskulturt, a svédek szigorítják a menekültügyi szabályokat, bár szakad meg a szívük.
Hirdetés

Szokatlanul nyíltan beszélt Manuel Valls francia miniszterelnök arról, hogy az Európai Uniónak meg kell állítania a Közel-Keletről érkező menekülthullámot. A kormányfő – akit a minap Michel Houellebecq, a kortárs francia irodalom fenegyereke pont a bevándorlás- és terrorizmusügyi bénázása kapcsán nevezett idiótának – szerint több menekültet nem tudnak befogadni, és a határok ellenőrzése dönti el az EU sorsát. „Ha ezt nem tesszük meg,

a népek azt fogják mondani: elég Európából!”

– mondta Valls. A francia miniszterelnök annak kapcsán beszélt erről, hogy egyre biztosabbnak tűnik: a november 13-i párizsi terrortámadások legalább két elkövetője a menekülthullámmal érkezett Nyugat-Európába, Görögországon és a Balkánon keresztül.

Az sem szokványos, hogy egy vezető francia politikus kendőzetlen hangnemben bírálja Németországot. Manuel Valls szerint „nem Franciaország mondta azt, hogy: gyertek!”, bár „a németek nagyon pragmatikus emberek, egy nap az elméletről áttérnek majd a gyakorlatra”. A francia kormányfő kijelentette azt is, hogy ami most zajlik terrorfronton, az egyértelműen háború.

Még inkább figyelemre méltó az, ami Svédországban történik. A svéd szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven ugyanis bejelentette: drasztikusan megszigorítják a menekültügyi eljárást, mert

Svédország nem bírja kezelni a menedékkérők áradatát,

„a helyzet tarthatatlan”: az év végéig ugyanis 190 ezer menedékkérőre számítanak. A svéd kormány ezért – az északi országhoz képest – drákói intézkedéseket vezetne be: korlátoznák a migránsok családegyesítéshez való jogát, orvosilag ellenőriznék a kísérők nélkül érkező gyerekek valódi életkorát, az újonnan érkezett menedékkérők csak ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnának, a tömegközlekedési eszközön pedig ellenőrizni fogják a Svédországba érkezők személyazonosságát. A szigorításokkal egyúttal arra is ösztönöznék a többi EU-tagállamot, hogy jobban vegyék ki a részüket az érkezők elosztásából.

Hirdetés

Az intézkedéseket bejelentő sajtótájékoztatón részt vett a svéd kormány miniszterelnök-helyettese, a zöldpárti Åsa Romson is, aki

elcsukló hangon „szörnyű döntésnek” nevezte a változtatásokat.

A politikusnő szerint a szigorítások nagyon megnehezítik majd a menekültek életét, a Zöld Párt mégsem lép ki a kormányból, mert akkor még szörnyűbb döntések születhetnének.

Mint köztudott, Svédország az egyik legnagylelkűbb EU-tagállam, ami a menekültek befogadását illeti: mintegy 80 ezer menedékkérőt fogadtak be eddig, a menedékkérelmek száma azonban 30 százalékkal csökkent november 12. óta, amikor újra bevezették a határellenőrzést.

A norvég miniszterelnök, Erna Solberg nemrég bejelentette, hogy országa szintén szigorítja a menekültek ellenőrzését.

Hirdetés