// 2026. október 12., hétfő // Miksa

Biztonságpolitikai szakértő: hibázott a francia hírszerzés

// HIRDETÉS

Ki hibázott? Hol? Mit? Mi várható? Tóth Tibor - azaz bloggerként használt nevén tiboru - biztonságpolitikai szakértő elmondta nekünk.

Bízzunk a legjobb forgatókönyvben, de készüljünk fel a legrosszabbra – ez a véleménye a párizsi terrortámadások kapcsán Tóth Tibor Temesváron született, de Budapesten rendőri karriert befutott nyugalmazott rendőrtisztnek arról, hogy térségünkben előfordulhatnak-e hasonló merényletek. A szakember, aki manapság tiboru néven ismert bloggerként tevékenykedik – ő a Lemil című hadtörténeti és rendvédelmi blog alapítója – a magyar rendőrség tanúvédelmi programját vezette, a 90-es évek elején pedig másfél évig Párizsban is élt, és a Francia Köztársaság rendészeti ösztöndíjával ott is elvégezte a rendőrtiszti főiskolát. Eléggé behatóan ismeri tehát az ottani viszonyokat.

A merényletek miatt a francia hírszerzést is részfelelősség terheli,

a migránsválságnak pedig valószínűleg nincs köze a történtekhez – mondta el portálunknak.

„Ami a francia rendvédelmi szerveket és nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti, az elkövetkezendő hetekben biztosan fejek fognak hullani. Az elmúlt 15 évben körülbelül századszor bizonyosodott be, hogy az emberi erőforrásokra támaszkodó hírszerzés (a HUMINT) elhanyagolása a technológiai módszerek (SIGINT, ELINT, COMINT) javára végzetes következményekkel jár. Az amerikai hibákat a franciák ugyanúgy elkövették, mint német és brit kollégáik: azt hitték, hogy az egyre szofisztikáltabb műholdak, telefonlehallgatások és totális böngészés-ellenőrzések pótolják a jó öreg informátorokat. És hát a párizsi elhárítást érintő, nem mindig a szakmaiság érdekeit szem előtt tartó átszervezések sem segítettek a helyzeten” – fejtette ki Tóth Tibor. Megjegyezte ugyanakkor:

a százszázalékos biztonságot egy százezres megyeszékhelyen sem lehet garantálni,

nemhogy egy hárommilliós metropoliszban, melynek 50 kilométeres vonzáskörzetében többen élnek, mint Magyarországon. 

Annak kapcsán, hogy a migrációs hullámnak lehet-e köze a merényletekhez, előfordulhat-e, hogy a migránsok közt terroristák is elvegyülhettek, elmondta: noha az interjú elkészülésének pillanatában még csak hézagos információk álltak rendelkezésre a pénteki párizsi terrorhullám előidézőiről, látatlanban és nagy összegben mert volna fogadni, hogy a nyolc fő közül legalább hat második-harmadik generációs francia állampolgárnak fog bizonyulni, akinek sok közük nincs a most Szíriából menekülők százezreihez.

„Az egyik elkövető holtteste mellett megtalált szír útlevél pedig akár szándékos dezinformáció is lehet, hiszen – tudomásom szerint – még nem kötötték össze egyetlen beazonosított terroristával sem. Mindenesetre ha ez igaznak bizonyul és a terrorcselekményekben olyan személy is részt vett, aki nemrégiben folyamodott európai menekültstátuszért, alapjaiban olyan

új menekültügyi helyzetet és közhangulatot fog eredményezni,

amit az Unió illetékesei (különösen Merkel kancellár) nagyon nehezen fognak tudni kezelni és kommunikálni. Személy szerint inkább az ISIS napokban elszenvedett katonai vereségei, valamint a lassan bár, de egyre jobban körvonalazódó ISIS-ellenes nemzetközi harcászati és hadműveleti összefogás lehettek a mozgatórugók. Máskülönben arról az ISIS-ről beszélek, amely elől a migránsok java része menekül, s amely nem egészen 24 óra elteltével magára is vállalta a merényleteket” - fogalmazott.

„A nagy számok törvénye természetesen nem ismer kivételt: senki nem garantálhatja, hogy az Európába érkező száz- és százezrek között nem volt, nincs és nem is lesz terrorista, de továbbra is állítom:

hülyeség lenne az ISIS részéről ezt az utat választania,

ha merénylőket akar bejuttatni az Unióba. Megbízható források szerint eddig legalább 1200 francia állampolgár hagyta el az országot abból a célból, hogy valahol a Közel-Keleten ISIS-kiképzést kapjon, s közülük eddig legalább 250-en már visszatértek Franciaországba. De nem menekültként, tucatnyi határon keresztülgyalogolva, hanem fütyörészve, teljesen eredeti francia útlevéllel a zsebükben, kerülő utakon és repülővel” – mutatott rá.

Emlékeztetett: Franciaországban ma mintegy hatmillió muszlim él, ezért meglepő lenne, ha egy ekkora tömegből nem akadna pár tíz- vagy százezer egyén, aki elutasítja az európai normákat, önmaguk által kialakított fizikai és szellemi gettókban él és eszük ágában sincs asszimilálódni. „Azonban azt kijelenteni, hogy ők alkotnák a francia muszlimok többségét, szerintem nem lehet, mert egyszerűen nem igaz. És nem csak hogy nem igaz, de körülbelül annyira igazságtalan is, mint minden környezetvédőt megbélyegezni azért, mert egyes idióták vasszegeket vernek a kivágásra ítélt fák törzsébe azért, hogy a motoros láncfűrészt használó favágók munka közben megsérüljenek” – ecsetelte Tóth Tibor. 

Arra a kérdésre, hogy miért pont Franciaországban csaptak le, emlékeztetett:

Nyugat-Európában a legmilitánsabb muszlim közösség Franciaországban (ezen belül Párizsban) van,

s a mindenkori francia állam mindig is nagyon érzékenyen odafigyelt a lelkivilágukra, ráadásul az emberi és polgári szabadságjogok szülőföldjén a klasszikus (és sokak szerint hamis) „szabadság vagy biztonság” dichotómiából fenntartás és kompromisszum nélkül az elsőt választották. „Egészen máig, azt hiszem...” – jegyezte meg a szakértő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

A magyar könnyűzene nagyágyúja is ott lesz a Sepsi OSK meccsén
Székelyhon

A magyar könnyűzene nagyágyúja is ott lesz a Sepsi OSK meccsén

A Szuperliga 11. fordulójában összecsapó Sepsi OSK–Dinamo labdarúgó-mérkőzésen Demjén Ferenc, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja is jelen lesz – szúrta ki a Sepsi Rádió.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS