// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Biztonságpolitikai szakértő: hibázott a francia hírszerzés

// HIRDETÉS

Ki hibázott? Hol? Mit? Mi várható? Tóth Tibor - azaz bloggerként használt nevén tiboru - biztonságpolitikai szakértő elmondta nekünk.

Bízzunk a legjobb forgatókönyvben, de készüljünk fel a legrosszabbra – ez a véleménye a párizsi terrortámadások kapcsán Tóth Tibor Temesváron született, de Budapesten rendőri karriert befutott nyugalmazott rendőrtisztnek arról, hogy térségünkben előfordulhatnak-e hasonló merényletek. A szakember, aki manapság tiboru néven ismert bloggerként tevékenykedik – ő a Lemil című hadtörténeti és rendvédelmi blog alapítója – a magyar rendőrség tanúvédelmi programját vezette, a 90-es évek elején pedig másfél évig Párizsban is élt, és a Francia Köztársaság rendészeti ösztöndíjával ott is elvégezte a rendőrtiszti főiskolát. Eléggé behatóan ismeri tehát az ottani viszonyokat.

A merényletek miatt a francia hírszerzést is részfelelősség terheli,

a migránsválságnak pedig valószínűleg nincs köze a történtekhez – mondta el portálunknak.

„Ami a francia rendvédelmi szerveket és nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti, az elkövetkezendő hetekben biztosan fejek fognak hullani. Az elmúlt 15 évben körülbelül századszor bizonyosodott be, hogy az emberi erőforrásokra támaszkodó hírszerzés (a HUMINT) elhanyagolása a technológiai módszerek (SIGINT, ELINT, COMINT) javára végzetes következményekkel jár. Az amerikai hibákat a franciák ugyanúgy elkövették, mint német és brit kollégáik: azt hitték, hogy az egyre szofisztikáltabb műholdak, telefonlehallgatások és totális böngészés-ellenőrzések pótolják a jó öreg informátorokat. És hát a párizsi elhárítást érintő, nem mindig a szakmaiság érdekeit szem előtt tartó átszervezések sem segítettek a helyzeten” – fejtette ki Tóth Tibor. Megjegyezte ugyanakkor:

a százszázalékos biztonságot egy százezres megyeszékhelyen sem lehet garantálni,

nemhogy egy hárommilliós metropoliszban, melynek 50 kilométeres vonzáskörzetében többen élnek, mint Magyarországon. 

Annak kapcsán, hogy a migrációs hullámnak lehet-e köze a merényletekhez, előfordulhat-e, hogy a migránsok közt terroristák is elvegyülhettek, elmondta: noha az interjú elkészülésének pillanatában még csak hézagos információk álltak rendelkezésre a pénteki párizsi terrorhullám előidézőiről, látatlanban és nagy összegben mert volna fogadni, hogy a nyolc fő közül legalább hat második-harmadik generációs francia állampolgárnak fog bizonyulni, akinek sok közük nincs a most Szíriából menekülők százezreihez.

„Az egyik elkövető holtteste mellett megtalált szír útlevél pedig akár szándékos dezinformáció is lehet, hiszen – tudomásom szerint – még nem kötötték össze egyetlen beazonosított terroristával sem. Mindenesetre ha ez igaznak bizonyul és a terrorcselekményekben olyan személy is részt vett, aki nemrégiben folyamodott európai menekültstátuszért, alapjaiban olyan

új menekültügyi helyzetet és közhangulatot fog eredményezni,

amit az Unió illetékesei (különösen Merkel kancellár) nagyon nehezen fognak tudni kezelni és kommunikálni. Személy szerint inkább az ISIS napokban elszenvedett katonai vereségei, valamint a lassan bár, de egyre jobban körvonalazódó ISIS-ellenes nemzetközi harcászati és hadműveleti összefogás lehettek a mozgatórugók. Máskülönben arról az ISIS-ről beszélek, amely elől a migránsok java része menekül, s amely nem egészen 24 óra elteltével magára is vállalta a merényleteket” - fogalmazott.

„A nagy számok törvénye természetesen nem ismer kivételt: senki nem garantálhatja, hogy az Európába érkező száz- és százezrek között nem volt, nincs és nem is lesz terrorista, de továbbra is állítom:

hülyeség lenne az ISIS részéről ezt az utat választania,

ha merénylőket akar bejuttatni az Unióba. Megbízható források szerint eddig legalább 1200 francia állampolgár hagyta el az országot abból a célból, hogy valahol a Közel-Keleten ISIS-kiképzést kapjon, s közülük eddig legalább 250-en már visszatértek Franciaországba. De nem menekültként, tucatnyi határon keresztülgyalogolva, hanem fütyörészve, teljesen eredeti francia útlevéllel a zsebükben, kerülő utakon és repülővel” – mutatott rá.

Emlékeztetett: Franciaországban ma mintegy hatmillió muszlim él, ezért meglepő lenne, ha egy ekkora tömegből nem akadna pár tíz- vagy százezer egyén, aki elutasítja az európai normákat, önmaguk által kialakított fizikai és szellemi gettókban él és eszük ágában sincs asszimilálódni. „Azonban azt kijelenteni, hogy ők alkotnák a francia muszlimok többségét, szerintem nem lehet, mert egyszerűen nem igaz. És nem csak hogy nem igaz, de körülbelül annyira igazságtalan is, mint minden környezetvédőt megbélyegezni azért, mert egyes idióták vasszegeket vernek a kivágásra ítélt fák törzsébe azért, hogy a motoros láncfűrészt használó favágók munka közben megsérüljenek” – ecsetelte Tóth Tibor. 

Arra a kérdésre, hogy miért pont Franciaországban csaptak le, emlékeztetett:

Nyugat-Európában a legmilitánsabb muszlim közösség Franciaországban (ezen belül Párizsban) van,

s a mindenkori francia állam mindig is nagyon érzékenyen odafigyelt a lelkivilágukra, ráadásul az emberi és polgári szabadságjogok szülőföldjén a klasszikus (és sokak szerint hamis) „szabadság vagy biztonság” dichotómiából fenntartás és kompromisszum nélkül az elsőt választották. „Egészen máig, azt hiszem...” – jegyezte meg a szakértő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS