// 2026. október 14., szerda // Helén

Biztonságpolitikai szakértő: hibázott a francia hírszerzés

// HIRDETÉS

Ki hibázott? Hol? Mit? Mi várható? Tóth Tibor - azaz bloggerként használt nevén tiboru - biztonságpolitikai szakértő elmondta nekünk.

Bízzunk a legjobb forgatókönyvben, de készüljünk fel a legrosszabbra – ez a véleménye a párizsi terrortámadások kapcsán Tóth Tibor Temesváron született, de Budapesten rendőri karriert befutott nyugalmazott rendőrtisztnek arról, hogy térségünkben előfordulhatnak-e hasonló merényletek. A szakember, aki manapság tiboru néven ismert bloggerként tevékenykedik – ő a Lemil című hadtörténeti és rendvédelmi blog alapítója – a magyar rendőrség tanúvédelmi programját vezette, a 90-es évek elején pedig másfél évig Párizsban is élt, és a Francia Köztársaság rendészeti ösztöndíjával ott is elvégezte a rendőrtiszti főiskolát. Eléggé behatóan ismeri tehát az ottani viszonyokat.

A merényletek miatt a francia hírszerzést is részfelelősség terheli,

a migránsválságnak pedig valószínűleg nincs köze a történtekhez – mondta el portálunknak.

„Ami a francia rendvédelmi szerveket és nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti, az elkövetkezendő hetekben biztosan fejek fognak hullani. Az elmúlt 15 évben körülbelül századszor bizonyosodott be, hogy az emberi erőforrásokra támaszkodó hírszerzés (a HUMINT) elhanyagolása a technológiai módszerek (SIGINT, ELINT, COMINT) javára végzetes következményekkel jár. Az amerikai hibákat a franciák ugyanúgy elkövették, mint német és brit kollégáik: azt hitték, hogy az egyre szofisztikáltabb műholdak, telefonlehallgatások és totális böngészés-ellenőrzések pótolják a jó öreg informátorokat. És hát a párizsi elhárítást érintő, nem mindig a szakmaiság érdekeit szem előtt tartó átszervezések sem segítettek a helyzeten” – fejtette ki Tóth Tibor. Megjegyezte ugyanakkor:

a százszázalékos biztonságot egy százezres megyeszékhelyen sem lehet garantálni,

nemhogy egy hárommilliós metropoliszban, melynek 50 kilométeres vonzáskörzetében többen élnek, mint Magyarországon. 

Annak kapcsán, hogy a migrációs hullámnak lehet-e köze a merényletekhez, előfordulhat-e, hogy a migránsok közt terroristák is elvegyülhettek, elmondta: noha az interjú elkészülésének pillanatában még csak hézagos információk álltak rendelkezésre a pénteki párizsi terrorhullám előidézőiről, látatlanban és nagy összegben mert volna fogadni, hogy a nyolc fő közül legalább hat második-harmadik generációs francia állampolgárnak fog bizonyulni, akinek sok közük nincs a most Szíriából menekülők százezreihez.

„Az egyik elkövető holtteste mellett megtalált szír útlevél pedig akár szándékos dezinformáció is lehet, hiszen – tudomásom szerint – még nem kötötték össze egyetlen beazonosított terroristával sem. Mindenesetre ha ez igaznak bizonyul és a terrorcselekményekben olyan személy is részt vett, aki nemrégiben folyamodott európai menekültstátuszért, alapjaiban olyan

új menekültügyi helyzetet és közhangulatot fog eredményezni,

amit az Unió illetékesei (különösen Merkel kancellár) nagyon nehezen fognak tudni kezelni és kommunikálni. Személy szerint inkább az ISIS napokban elszenvedett katonai vereségei, valamint a lassan bár, de egyre jobban körvonalazódó ISIS-ellenes nemzetközi harcászati és hadműveleti összefogás lehettek a mozgatórugók. Máskülönben arról az ISIS-ről beszélek, amely elől a migránsok java része menekül, s amely nem egészen 24 óra elteltével magára is vállalta a merényleteket” - fogalmazott.

„A nagy számok törvénye természetesen nem ismer kivételt: senki nem garantálhatja, hogy az Európába érkező száz- és százezrek között nem volt, nincs és nem is lesz terrorista, de továbbra is állítom:

hülyeség lenne az ISIS részéről ezt az utat választania,

ha merénylőket akar bejuttatni az Unióba. Megbízható források szerint eddig legalább 1200 francia állampolgár hagyta el az országot abból a célból, hogy valahol a Közel-Keleten ISIS-kiképzést kapjon, s közülük eddig legalább 250-en már visszatértek Franciaországba. De nem menekültként, tucatnyi határon keresztülgyalogolva, hanem fütyörészve, teljesen eredeti francia útlevéllel a zsebükben, kerülő utakon és repülővel” – mutatott rá.

Emlékeztetett: Franciaországban ma mintegy hatmillió muszlim él, ezért meglepő lenne, ha egy ekkora tömegből nem akadna pár tíz- vagy százezer egyén, aki elutasítja az európai normákat, önmaguk által kialakított fizikai és szellemi gettókban él és eszük ágában sincs asszimilálódni. „Azonban azt kijelenteni, hogy ők alkotnák a francia muszlimok többségét, szerintem nem lehet, mert egyszerűen nem igaz. És nem csak hogy nem igaz, de körülbelül annyira igazságtalan is, mint minden környezetvédőt megbélyegezni azért, mert egyes idióták vasszegeket vernek a kivágásra ítélt fák törzsébe azért, hogy a motoros láncfűrészt használó favágók munka közben megsérüljenek” – ecsetelte Tóth Tibor. 

Arra a kérdésre, hogy miért pont Franciaországban csaptak le, emlékeztetett:

Nyugat-Európában a legmilitánsabb muszlim közösség Franciaországban (ezen belül Párizsban) van,

s a mindenkori francia állam mindig is nagyon érzékenyen odafigyelt a lelkivilágukra, ráadásul az emberi és polgári szabadságjogok szülőföldjén a klasszikus (és sokak szerint hamis) „szabadság vagy biztonság” dichotómiából fenntartás és kompromisszum nélkül az elsőt választották. „Egészen máig, azt hiszem...” – jegyezte meg a szakértő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Főtér

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon
Krónika

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon

Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel
Főtér

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel

Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS