// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A DNA rászállt a vásárhelyi katolikus gimnáziumra

// HIRDETÉS

A visszaszolgáltatás jogszerűségét vizsgálják, egy magyarellenes blogger feljelentése alapján.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi irodája vizsgálja, hogy jogszerűen szolgáltatta-e vissza az állam a római katolikus egyháznak azt az iskolaépületet, amelyben az egyik legrangosabb marosvásárhelyi iskola működik – tudósít a Központ hetilap.

Az ügyészség hivatali visszaélés gyanújával indított bűnvádi eljárást: a gyanú szerint az épületet az épületet – amelyben az Unirea román és magyar nyelvű főgimnázium, valamint a Római Katolikus Gimnázium működik – úgy szolgáltatták vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, hogy az 

soha nem volt az érsekség tulajdonában. 

Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, a Római Katolikus Státus tagja szerint  a DNA mintegy hivatalból kezdte meg a vizsgálatot, mert ezt kell tennie, ha feljelentés érkezik. határozottan visszautasította a vádakat. Emlékeztetett, hogy az épület visszaszolgáltatása 2004-ben történt meg, akkor Marosvásárhely polgármestere megtámadta a kormány döntését, de elveszítette a pert, és a Legfelsőbb Bíróság végleges határozatot hozott az ügyben – így nem világos számára, milyen jogalap szerint indul vizsgálat, mert ezek szerint az ügyészség nem csak a visszaszolgáltatási bizottság döntését kérdőjelezi meg, hanem a legfelsőbb bíróságét is. Az igazgató szerint arról van szó, hogy

  

nem tudják elfogadni a történelmi igazságtételt. 

Az Unirea Nemzeti Kollégium ugyanis mindig is egyházi ingatlan volt, az épületet az egyház építtette, egyházi iskola működött benne. 1948-ban államosította egy kommunista törvény, ezt semlegesítette a visszaszolgáltatás.

 

Az igazgató információi szerint a magyarokkal szemben finoman szólva nem elfogulatlan (értsd: vérgőzös magyarellenes) blogger,

  

Dan Tănasă jelentette fel őket. 

Tamási Zsolt egyébként nem tartja valószínűnek, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumhoz hasonlóan a marosvásárhelyi iskolaépületet is bírósági úton államosítanák vissza. Úgy véli, ha nem lett volna törvényes a visszaszolgáltatás, az a hosszú pereskedés alatt kiderült volna.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS