Baszkföld függetlenségéről szóló népszavazás megtartását tenné lehetővé az a jogszabálytervezet, amelyet a baloldali nacionalista Eh Bildu pártszövetség nyújtott be a baszk parlamentnek kedden Vitoriában.
Hasier Arraiz szóvivő hangsúlyozta: saját politikai, gazdasági és társadalmi jövőjük birtokosai akarnak lenni, ezért a javaslat célja, hogy jogalapot teremtsen népszavazások megtartására.
Ha az előterjesztést megszavazzák, de annak alkalmazását a bíróság megakadályozza, akkor következik a „politikai konfrontáció forgatókönyve”. „Fel vagyunk készülve a következményekre” – mondta, utalva arra, hogy a katalán népszavazási kezdeményezést a spanyol kormány az alkotmánybíróságon támadta meg.
A baszk politikus elismerte, hogy a tervezetük időzítése nem véletlen, úgy látják, hogy
a Katalóniában zajló események miatt később még nehezebb lenne végrehajtani függetlenségi elképzeléseiket.
A pártszövetség úgy tervezi, hogy egy éven belül megtartanák a népszavazást Baszkföldön, még mielőtt a baszk parlament mandátuma lejár, és választásokat kell tartani az autonóm közösségben.
Az Eh Bildu 21 képviselőjével a baszk parlament második legnagyobb frakcióját alkotja, javaslatának elfogadásához a 75 fős törvényhozásban támogatókat kell szereznie.
Elsősorban a baszk kormánypártot, a jobboldali nacionalista Baszk Nacionalista Pártot (PNV) szeretnék maguk mellé állítani.
Az Eh Bildu nem elégedett a függetlenség jelenlegi formájával, és azt tovább szélesítené. Miközben
Katalónia éppen azt sérelmezte, hogy Baszkföld jóval nagyobb autonómiával bír, mivel saját adórendszere van, és kezdetben ugyanolyan mértékű önállóságot követelt.
Alfonso Alonso, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) baszk elnöke a tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: nem akarja, hogy Baszkföld a katalán utat kövesse és abban bízik, hogy a baszk kormánypárt továbbra is az „ésszerű” álláspontnál marad. Felhívta a figyelmet arra a rengeteg erőfeszítésre, amelyet az együttélés érdekében tettek.
Baszkföldön az ETA (Baszkföld és Szabadság) terrorszervezet évtizedeken át véres merényletekkel igyekezett elérni a terület függetlenségét, 2011-ben bejelentették, hogy felhagynak a fegyveres akciókkal.
Mára Baszkföld lakosainak többsége elutasítja az erőszakot. Az elmúlt években a demokratikus függetlenségi mozgalom kapott erőre.
2006-ban Baszkföld elnöke, Juan José Ibarretxe nyújtotta be a távlati szuverenitást célzó tervezetét a spanyol kormánynak, amely egyfajta társulásként kapcsolta volna Spanyolországhoz a régiót, de azt végül elutasították.
2008 októberében pedig népszavazást akartak tartani a függetlenségről, amelyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált, így nem rendezték meg. Baszk parlamenti képviselők egy csoportja tavaly májusban szimbolikus önrendelkezési nyilatkozatot tett, nagyobb hatalmat követelve az autonóm közösségnek.
A felmérések szerint a baszkok többsége a jelenleginél nagyobb önállóságot szeretne, de csupán egyötödüket foglalkoztatja az önálló állam gondolata.