Trieszt lehet az út a „magyar tengerhez”?
Ha nem tudta, most szólunk: a békés adriai kikötővárosban is létezik elszakadáspárti mozgalom.
A cím természetesen túlzás, még kérdés formájában is – de nem teljesen elrugaszkodott, rögtön elmondjuk, miért. Az Olaszországhoz tartozó Trieszt közjogi helyzete ugyanis – formálisan – meglehetősen kétes, és ennek a helyzetnek a gyökerei a második világháború utáni összeurópai területrendezésig nyúlnak vissza.
Az 1947-es párizsi békeszerződés ugyanis – amint arra a VS.hu korábbi összefoglalója felhívja a figyelmet – létrehozott egy Trieszti Szabad Államot, ennek déli része Jugoszláviához került, és ott is maradt, vagyis ma Szlovénia része. Trieszt – maga a város – azonban amerikai fennhatóság alatt volt, így sokáig úgy tűnt, megmaradhat a független státusza, az ENSZ felügyelete mellett. 1954-ben azonban Olaszország bekebelezte a kikötővárost – és ezzel az azóta is virágzó függetlenségpárti mozgalom szerint megsértette a nemzetközi jogot.
A trieszti szeparatisták – történelmi, kulturális alapokon – inkább Bécset és Közép-Európát érzik közel magukhoz, mint az olasz, mediterrán kultúrkört. Mindez számunkra azért érdekes, mert a Szabad Trieszt Mozgalom – amelynek hívei többen vannak, mint gondolnánk, és időnként felvonulásokkal adnak hangot nézeteiknek – Trisztet négy közép-európai állam, mégpedig Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia fennhatósága alá utalná (vagyis, többé-kevésbé, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak adná közös használatra).
És hogy mindez miért jutott most eszünkbe? Mert egy – fogózzanak meg – magyar származású bécsi liberális politikus felmelegítette a témát. Pásztory Tibor (avagy Tibor Pásztory), az osztrák liberális Neos párt képviselője egy
" target="_blank">videóinterjúban kiállt amellett, hogy Triesztnek továbbra is az ENSZ felügyelete alatt kéne lennie, mert jogszerűen nem Olaszország része. „Tévesek az elmúlt harminc év autóstérképei. Egyiken sincs berajzolva a Trieszti Szabad Állam” – nyilatkozta a politikus, akinek az állásfoglalásával értelmet nyerhet az osztrák-magyar liberális revizionizmus (eddig nem létező) fogalma.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
