Trieszt lehet az út a „magyar tengerhez”?
Ha nem tudta, most szólunk: a békés adriai kikötővárosban is létezik elszakadáspárti mozgalom.
A cím természetesen túlzás, még kérdés formájában is – de nem teljesen elrugaszkodott, rögtön elmondjuk, miért. Az Olaszországhoz tartozó Trieszt közjogi helyzete ugyanis – formálisan – meglehetősen kétes, és ennek a helyzetnek a gyökerei a második világháború utáni összeurópai területrendezésig nyúlnak vissza.
Az 1947-es párizsi békeszerződés ugyanis – amint arra a VS.hu korábbi összefoglalója felhívja a figyelmet – létrehozott egy Trieszti Szabad Államot, ennek déli része Jugoszláviához került, és ott is maradt, vagyis ma Szlovénia része. Trieszt – maga a város – azonban amerikai fennhatóság alatt volt, így sokáig úgy tűnt, megmaradhat a független státusza, az ENSZ felügyelete mellett. 1954-ben azonban Olaszország bekebelezte a kikötővárost – és ezzel az azóta is virágzó függetlenségpárti mozgalom szerint megsértette a nemzetközi jogot.
A trieszti szeparatisták – történelmi, kulturális alapokon – inkább Bécset és Közép-Európát érzik közel magukhoz, mint az olasz, mediterrán kultúrkört. Mindez számunkra azért érdekes, mert a Szabad Trieszt Mozgalom – amelynek hívei többen vannak, mint gondolnánk, és időnként felvonulásokkal adnak hangot nézeteiknek – Trisztet négy közép-európai állam, mégpedig Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia fennhatósága alá utalná (vagyis, többé-kevésbé, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak adná közös használatra).
És hogy mindez miért jutott most eszünkbe? Mert egy – fogózzanak meg – magyar származású bécsi liberális politikus felmelegítette a témát. Pásztory Tibor (avagy Tibor Pásztory), az osztrák liberális Neos párt képviselője egy
" target="_blank">videóinterjúban kiállt amellett, hogy Triesztnek továbbra is az ENSZ felügyelete alatt kéne lennie, mert jogszerűen nem Olaszország része. „Tévesek az elmúlt harminc év autóstérképei. Egyiken sincs berajzolva a Trieszti Szabad Állam” – nyilatkozta a politikus, akinek az állásfoglalásával értelmet nyerhet az osztrák-magyar liberális revizionizmus (eddig nem létező) fogalma.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
