Trieszt lehet az út a „magyar tengerhez”?
Ha nem tudta, most szólunk: a békés adriai kikötővárosban is létezik elszakadáspárti mozgalom.
A cím természetesen túlzás, még kérdés formájában is – de nem teljesen elrugaszkodott, rögtön elmondjuk, miért. Az Olaszországhoz tartozó Trieszt közjogi helyzete ugyanis – formálisan – meglehetősen kétes, és ennek a helyzetnek a gyökerei a második világháború utáni összeurópai területrendezésig nyúlnak vissza.
Az 1947-es párizsi békeszerződés ugyanis – amint arra a VS.hu korábbi összefoglalója felhívja a figyelmet – létrehozott egy Trieszti Szabad Államot, ennek déli része Jugoszláviához került, és ott is maradt, vagyis ma Szlovénia része. Trieszt – maga a város – azonban amerikai fennhatóság alatt volt, így sokáig úgy tűnt, megmaradhat a független státusza, az ENSZ felügyelete mellett. 1954-ben azonban Olaszország bekebelezte a kikötővárost – és ezzel az azóta is virágzó függetlenségpárti mozgalom szerint megsértette a nemzetközi jogot.
A trieszti szeparatisták – történelmi, kulturális alapokon – inkább Bécset és Közép-Európát érzik közel magukhoz, mint az olasz, mediterrán kultúrkört. Mindez számunkra azért érdekes, mert a Szabad Trieszt Mozgalom – amelynek hívei többen vannak, mint gondolnánk, és időnként felvonulásokkal adnak hangot nézeteiknek – Trisztet négy közép-európai állam, mégpedig Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia fennhatósága alá utalná (vagyis, többé-kevésbé, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak adná közös használatra).
És hogy mindez miért jutott most eszünkbe? Mert egy – fogózzanak meg – magyar származású bécsi liberális politikus felmelegítette a témát. Pásztory Tibor (avagy Tibor Pásztory), az osztrák liberális Neos párt képviselője egy
" target="_blank">videóinterjúban kiállt amellett, hogy Triesztnek továbbra is az ENSZ felügyelete alatt kéne lennie, mert jogszerűen nem Olaszország része. „Tévesek az elmúlt harminc év autóstérképei. Egyiken sincs berajzolva a Trieszti Szabad Állam” – nyilatkozta a politikus, akinek az állásfoglalásával értelmet nyerhet az osztrák-magyar liberális revizionizmus (eddig nem létező) fogalma.
Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak
Sánta Miriám
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival
Fall Sándor
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában
Szántai János
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát
Sólyom István
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
