Újabb lépést tett Nagy-Britannia a királyságot alkotó államok autonómiájának növelése felé, miután hosszas és rendkívül éles vita után csütörtök éjjel a brit parlamenti alsóháza megszavazta azt a reformtervet, amelynek alapján a csak Angliát érintő jogszabályok sorsa az angliai választókerületeket képviselő alsóházi törvényhozók döntésén múlna.

Az igen bonyolult törvénymódosítási javaslat alapján – amelynek még további parlamenti jóváhagyási szakaszokon kell átmennie – a jövőben is részt vehet az összes képviselő az alsóház elé kerülő minden törvény vitájában, de az olyan törvények, amelyek csak Angliát érintik, kizárólag akkor léphetnének életbe, ha a tervezetet az angol képviselők többsége külön is megszavazza. Ez gyakorlatilag vétójogot adna az e kategóriába eső törvényjavaslatok esetében az angliai választókörzetek képviselőinek.

Ez az úgynevezett „West Lothian-kérdés”, a brit belpolitika egyik legrégebben napirenden lévő megoldatlan alkotmányos problémája, amelyet Tam Dalyell, a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veteránja, a skóciai West Lothian választókörzet volt parlamenti képviselője vetett fel csaknem negyven éve.

A probléma lényege az, hogy a londoni – vagyis a brit – parlamentben ülő skót képviselők szavazhatnak olyan sarkalatos kérdésekben is, amelyek csak Angliát érintik, ám a hatalmi decentralizációs folyamat alapján, az önálló skót parlament létrehozása nyomán az angol parlamenti képviselők nem voksolhatnak skóciai érdekű, az edinburghi törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekben.

A kérdés különös aktualitást nyert a skóciai függetlenségről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás után. A referendumon ugyan a skót elszakadás ellenzői győztek, a brit kormány azonban ígéretet tett a jelenleg is igen széleskörű skót önrendelkezés további jelentős mélyítésére, ennek fejében viszont az Egyesült Királyságot alkotó többi nemzet önrendelkezési jogának kiszélesítését is programjára tűzte.

Ez utóbbi részét képezi a most első menetben elfogadott módosítás, amely az Angliát érintő, az Egyesült Királyság más nemzeteire azonban nem vonatkozó törvények esetében beiktat egy köztes szakaszt. Ez az úgynevezett nagytanács lenne, amelyben angol képviselők vennék külön vizsgálat alá az angliai érdekű törvényjavaslatokat, és ha azokat nem találják vitára alkalmasnak, akkor megvétózhatják, hogy az adott indítvány az alsóházi plénum elé kerüljön.

A tervezetet igen élesen bírálták az ellenzéki pártok, elsősorban a Skóciában kormányzó – a májusi brit parlamenti választások óta a harmadik legnagyobb alsóházi frakciót adó – Skót Nemzeti Párt (SNP) képviselői. Az SNP részéről elhangzott a vitában, hogy a tervezet „másodosztályú” képviselőkké fokozza le a párt londoni alsóházi törvényhozóit. Több SNP-politikus szerint mindez a brit kormány szándékaival ellentétben növeli az esélyét annak, hogy Skócia végül mégis elszakadjon az Egyesült Királyságtól.