// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Románia felé jönnek a migránsok?

// HIRDETÉS

Elképzelhető, mert a horvátok is a kerítésépítést fontolgatják. A menekülteknek pedig egyszerűen nem lesz más választásuk, ha be akarnak jutni az Európai Unióba.

A meghatározó horvát sajtóorgánumok egyre többet cikkeznek annak a lehetőségéről, hogy - bármennyire is berzenkedik ellene - a horvát kormány is kerítésépítésre kényszerül a Szerbiával közös határán.

Amennyiben Szlovénia és Ausztria drasztikusan csökkenti a migránsok fogadását, Horvátországnak nincs más választása, mint hogy meggátolja az illegális bevándorlók Szerbiából való beáramlását az országba, ebben az esetben pedig akár kerítést is hajlandó építeni szerbiai határán – írta a Jutarnji List című horvát liberális napilap kedden. A lap jól értesült, kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta, a tervek már készen vannak, és a kerítés akár tizennégy nap alatt elkészülhet. Amennyiben Horvátország lezárja határát Szerbiával,

a migránsok nagy valószínűséggel Románia felé veszik az irányt, 

ahonnét ismét be tudnak majd jutni Magyarország területére, mert erre a határára nem építtetett kerítést a magyar kormány, majd onnan folytatják útjukat Ausztria felé – fejtette ki a lap.

 

Második lehetőségként a lap forrásai azt vázolják fel, hogy a migránsok Bosznia-Hercegovinán keresztül mennének Horvátországba, de ennek kisebbnek tartják a valószínűségét, mert túl nehéz terepet kellene bejárniuk az illegális bevándorlóknak. Ha mégis ez valósulna meg, 

Horvátország nehézségekkel találná magát szembe, 

mert ezer kilométeres határa van Boszniával, amelyet nehezen tudna hatékonyan ellenőrizni.

 

A Vecernji List, a legolvasottabb horvát napilap arról írt, hogy Ranko Ostojic horvát belügyminiszter találkozót kért szerb kollégájától, Nebojsa Stefanovictól. A lap nagyjából ugyanazt a forgatókönyvet vázolja fel, mint a Jutarnji List: szerintük a horvát belügyminiszter arra fogja kérni Szerbiát, csökkentse a migránsáradatot, és nyisson egy új, keleti útvonalat is, Románia és Bulgária felé.

 

Fotó: Mohai Balázs/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS