// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kalandokat kínál a gyalui várkastély

// HIRDETÉS

Itt ígérte Fráter György egész Magyarországot a Habsburgoknak, ha kiűzik a törököket. Most kultúrkalandokat ígér a kastély kertje.

Történelmi kulturális kalandparkká kívánja alakítani új tulajdonosa a Kolozsvártól 16 kilométerre fekvő gyalui (Gilau) várkastélyt és a hozzá tartozó kastélykertet. Erről Gergely Balázs, a kastélyt birtokló Traditio Transylvanica Alapítvány igazgatója beszélt szombaton a hétvégén zajló Várkert fesztivál nyitó sajtótájékoztatóján a gyalui várkastély kertjében felállított rendezvénysátorban. 

Az első alkalommal megszervezett fesztivállal tulajdonképpen a hely alkalmasságát, kapacitását „tesztelik”. Kiemelte, hogy a kastély és környéke Erdély történetének keresztmetszetét nyújtja: a kastély dombján őskori település állt, a római korban itt épült a legjelentősebb erdélyi castrum, a domb alatt Árpád-kori temetőt tártak fel, a kastélyhoz pedig történelmi események kötődnek. Hozzátette, a 20. századig a várkastélyok funkciója az volt, hogy ne engedjenek be mindenkit, aki be akar jönni. 

„Most a falak azért újulnak meg, hogy mindenki bejöhessen”

–jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki és a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöki tisztségét is betöltő Gergely Balázs.

 

A sajtótájékoztatón Nagy Elek, a kastélyt tavaly megvásárló üzletember elmondta, hogy a birtokot az általa létrehozott Traditio Transylvanica Alapítványnak adományozta, és olyan intézményrendszert szeretne kiépíteni benne, amely a kultúrák találkozását teszi lehetővé. 

 

Hozzátette: erre az teremt lehetőséget, hogy a 15. században épült várkastély – Erdély egyik legnagyobb magántulajdonban levő rezidenciája – három néprajzi egység: Kalotaszeg, Mócvidék és Mezőség találkozásánál fekszik. Az üzletember úgy vélte, a kultúra lehetőséget teremt arra, hogy a gyakran egymással 

párhuzamos világokban élő erdélyi románok és magyarok jobban megismerjék egymást.

Nagy Elek arról is beszámolt, hogy európai uniós források bevonásával próbálja felújítani a mintegy hatvan termes kastélyt. Hozzátette, ha nem sikerül pályázati forrásokat szerezni, akkor is folytatódik a kastélyfelújítás, de sokkal lassabb ütemben. Az üzletember nem árulta el, hogy pontosan mekkora összegre van szükség az épület helyreállításához, úgy fogalmazott: 1 millió és 30 millió euró közötti összeget lehetne befektetni az épület felújításába.

 

Barcsay Tamás, a kastély előző tulajdonosa elmondta, hogy a 2012-es visszaszolgáltatás után nehéz szívvel hozta meg a döntést, hogy eladja az örökséget, de belátta, hogy családja képtelen lenne a helyreállítási és fenntartási költségek fedezésére, és csak így mentheti meg az épületet.

 

 

Nagy Elek, Barcsay Tamás és Gergely Balázs | Fotók: Bethlendi Tamás

 

A négyzet alakú, négy sarokbástyás várkastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hosszas pereskedés után vehette birtokba örökségét 2012 szeptemberében.

 

A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy-család tulajdonába került. 

 

Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv azonban meghiúsult, Magyarország pedig három részre szakadt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS