// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Börtön járna a zászlóbűnözésért

// HIRDETÉS

Bármit is jelentsen az, a tiszteletet a román nemzeti szimbólumokkal szemben 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetéssel kényszerítenék ki.

Visszahozná az új büntetőtörvénykönyvbe a román nemzeti szimbólumokkal szembeni tiszteletlenségért kiszabható börtönbüntetést 36 szociáldemokrata és UNPR-es honatya. Úgy vélik, a zászlóbűnözés dekriminalizálása a román zászló kitűzésének elhagyásához vezethet.

A törvénytervezet szerint azért a tettért, amely nyilvánosan tiszteletlenséget fejez ki Románia nemzeti szimbólumaimmal szemben, egytől három évig terjedő börtönbüntetést lehetne kiszabni. Ha valaki nyilvánosan tiszteletlen azokkal a jelképekkel szemben, amelyeket a hatóságok használnak, az fél évtől két évig terjedő börtönnel lenne büntethető.

 

Tiszteletlenségen a megbecsülés vagy tisztelet hiányát, becsmérlést, illetve azt az érzést értik a kezdeményezők, amely alapján figyelemre nem méltónak ítélünk valamit. Szerintük Románia jelképeivel szemben való tiszteletlenség bűntetté nyilvánításával a törvény védené a román állam joghatóságát, mely államot európai és nemzetközi szinten az Alkotmányban rögzített jelképek képviselnek: a zászló, Románia nemzeti ünnepe, az ország címere és állam pecsétje.

 

A 36 honatya szerint a tiszteletlen cselekedetek dekriminalizációja miatt elszaporodhatnak és fokozottabbá válhatnak az ilyen cselekedetek, amelyek szóbeli formát ölthetnek (jelképeket vagy hatóságokat káromló szavak, beszédek, szlogenek), vagy írásbelit (sértő tartalmú cikkek, rajzok), vagy obszcén gesztusban, becsmérlő arckifejezésben, esetleg rongálásban, anyagi károkozásban nyilvánulhatnak meg, de az is a tiszteletlenséghez tartozik, ha nem tűzik ki Románia zászlaját olyankor, amikor ezt a törvény előírja.

 

A törvénytervezet október 6. óta véleményezhető a szenátusban. A román nemzeti szimbólumok tiszteletét törvénnyel kikényszeríteni szándékozó honatyák közé tartozik például Mihai Fifor, Marian Neacşu, Şerban Mihăilescu, Doina Silistru, Gabriela Firea, Florin Iordache, Gabriel Vlase vagy Marcel Ciolacu.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS