// 2026. szeptember 10., csütörtök // Nikolett, Hunor

Vissza a morált a gazdaságba!

// HIRDETÉS

Díszdoktorrá avatta a BBTE dr. Kocziszky Györgyöt, egyikét annak a hét embernek, aki eldöntötte, mennyi legyen a magyar alapkamat. És aki vázolta, hogy tanultunk-e a válságból.

Díszdoktorrá avatta ma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dr. Kocziszky Györgyöt, a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi professzorát. Az 1949-ben Budapesten született közgazdász a regionális gazdaságtan és az európai csatlakozás gazdasági folyamatainak szakértője. 

2011. április 5. és 2015. július 6. között volt a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő testületének, a Monetáris Tanácsnak volt a tagja, jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, 1991 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese volt. 

 

Vagyis nem idegen tőle az akadémiai szféra protokoll oldala sem, ami minden díszdoktori avatás legmókásabb része. Szenátusi ülés keretében zajlik, ahol a szenátus tagjai beöltöznek tekintélynek, és latinul olvassák fel az oklevél szövegét. Aki még nem vett részt ilyenen, feltétlenül próbálja ki, főleg ha a BBTE olyan személyre ölti fel a díszdoktori talárt, aki – vagy akinek a szakterülete – egyébként is érdekli.

 

Kocziszky György széleskörű érdeklődést váltott ki, nemcsak a díszterem földszinti széksorai, hanem a karzat is megtelt.

 

 

Ezen a képen például néhány erdélyi magyar politikust rejtettünk el.

 

Sok volt persze a protokollszöveg, mindenki köszönt mindenkit, mindenki örül, hogy milyen jó a kapcsolat a kolozsvári és a miskolci egyetem között, és hogy dr. Kocziszky tanított nálunk a magyar és a német oktatási vonalon. De olyan protokollszöveg is elhangzott, amely kiváltotta a hallgatóság tiszteletét: Kocziszky ugyanis románul köszönte meg a doctor honoris causa címet.

 

Utána magyarra váltott, és Válság után, válság előtt (tanultunk-e valamit az elmúlt évek válságaiból?) címmel nem annyira akadémiai jellegű előadást tartott, mint inkább hitvallást tett arról, miért kellene visszahozni a morális megfontolásokat a közgazdaságtanba és magába a gazdaságba is.

 

 

Dr. Kocziszky György

 

Röpelőadásában azt vizsgálta, különbözött-e a 2008-as pénzügyi válság a korábbi válságoktól, és ha igen, miben, illetve megismétlődhet-e, avagy lehet-e még rosszabb. 

 

Ez volt a harmadik leghosszabb világgazdasági válság azt tekintve, hogy a kitörés után hány hónappal tért vissza a globális gazdasági kibocsátás (GDP) szintje a kitörés előtti szintre: az 1929-31-es válság 37 hónapig, az 1973-1976. közötti 35 hónapig, a 2008-2010. közötti pedig 32 hónapig tartott. A mostani abban is hasonlít a '29-'31 közöttihez, hogy félidőben úgy tűnt, szinte kilábaltunk belőle, majd egy nagy és több kisebb visszaesés következett. 

 

A professzor szerint közös volt a '60-as évek nyugati és keleti tömbjének közgazdaságtanában, hogy nem tartotta reális veszélynek a gazdasági válságot. Míg a létező szocializmusban azt állították és oktatták, hogy a szocializmustól ideológiai okok miatt idegen, sőt kizárt a válság, addig a fejlett világ azt vallotta, válság csak extrém körülmények között fordulhat elő, a gazdaság teljesítménye, kibocsátása ciklikusan, szinuszgörbeként változik, de ezt a változást a közgazdászok elviselhető sávban tudják tartani például a monetáris politikával, amely hol pénzbőséget, hol pénzhiányt akart teremteni. Évtizedekig ez uralta a közgazdasági gondolkodást.

 

A 2008-2010. közötti válság abban különbözött a korábbiaktól, hogy megdőlt a láthatatlan kézbe, a racionális gazdálkodásba és az informáltságba vetett vak hit: kiderült, hogy a láthatatlan kéz nemcsak hogy nem látható, de nem is működött. A legfontosabb felismerés a professzor szerint az, hogy ember – vagyis humánum és felelősségvállalás – nélkül nincs közgazdaságtan. Morális szempontok jelentek meg a korábbi haszonelvűség mellett, és Kocziszky professzor azt reméli, lassan a haszonelvűség helyett is.

 

 

Szerinte az állam és az állampolgárok is olyan kockázatokat vállaltak, amelyek válsághelyzetet eredményeztek. Kiderült, ezeket a kockázatokat nem lehet kordában tartani csak az infláció ellenőrzésével, kamatdöntésekkel, és szerinte 2008 után sem elégséges ez a két eszköz. A rengeteg ok közül, hogy miért nem elég, kettőt emelt ki.

  1. Mérhetetlen és felelőtlen pénzteremtés – ha a világ pénzmennyiségét 100 egységnek tekintjük, akkor csak 5-6 egységnyi pénz mögött áll reális fedezet, vagyis termék és szolgáltatás. A maradék 95 egységnyi pénz „szabad”, mindenáron haszonra törekszik, és bármikor megmozdulhat a globális gazdaságban. Ma már percek alatt lehet nagyobb mennyiségű pénzt utalni bárhova, és ezzel válságot előidézni.
  2. Szakmai felkészületlenség – sokáig hittek a gazdaság racionalitásában, hogy a láthatatlan kéz megoldja a problémákat, de ez pusztán hitnek bizonyult.

 

 

A nagy kérdést, hogy megismétlődhet-e egy ekkora pénzügyi válság, a közgazdászok igennek szokták megválaszolni, mivel ez is ciklusos, és visszatér: a pénzszűke utáni pénzteremtés újabb buborékot idézhet elő. Ezt Kocziszky szerint csak morális eszközökkel lehetne megakadályozni, vissza kellene állítani a reálgazdaság tisztességét, elhitetni újból, hogy nemcsak pénzzel, hanem munkával is lehet pénzt keresni, és felszámolni azt a hitet, hogy az egyéni hasznok és érdekek eredője egyenlő a közösségi érdekkel. Egy vállalkozó érdeke teljesen ellentétes is lehet a közösségével.

 

A kérdés szerinte az, van-e erő lilliputi módon lekötözni a szabad tőkét, ahogy Gullivert Jonathan Swift könyvében. Azért van még több mint 40 év után is tanári pályán, mondta Kocziszky, mert optimista, és reméli, hogy meg tudjuk akadályozni a válság megismétlődését, mégpedig tanulással: nem lehet a válságot ugyanazokkal a módszerekkel kezelni, amelyekkel előidéztük. 

 

Az pedig minden egyes egyetemi oktató személyes felelőssége, hogy milyen értékeket ad át a következő generációknak. Az egyik legfontosabb szerinte, hogy a hallgatókat gondolkodni kell megtanítani, és morális alapokat kell tudni nyújtani, amit a tanár csak saját moralitásával és annak felvállalásával tud megtenni. A törvényhozás morális felelőssége pedig a feketegazdaság visszaszorítása.

 

 

A professzor annyira reméli, hogy ezekkel tényleg megakadályozható a válság megismétlődése, hogy a végén mindenkinek azt kívánta, válságról ezután csak idős emberektől halljon díszdoktorrá avatásuk alkalmából.

 

Zárásként az optimista hangulatot a Visszhang kórus fokozta azzal, hogy magyarul, németül, végül románul énekelte el az Örömóda szakaszait.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Krónika

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített

Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába
Főtér

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába

További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit
Székelyhon

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes
Krónika

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes

Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS