// 2026. május 3., vasárnap // Tímea, Irma

Vissza a morált a gazdaságba!

// HIRDETÉS

Díszdoktorrá avatta a BBTE dr. Kocziszky Györgyöt, egyikét annak a hét embernek, aki eldöntötte, mennyi legyen a magyar alapkamat. És aki vázolta, hogy tanultunk-e a válságból.

Díszdoktorrá avatta ma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dr. Kocziszky Györgyöt, a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi professzorát. Az 1949-ben Budapesten született közgazdász a regionális gazdaságtan és az európai csatlakozás gazdasági folyamatainak szakértője. 

2011. április 5. és 2015. július 6. között volt a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő testületének, a Monetáris Tanácsnak volt a tagja, jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, 1991 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese volt. 

 

Vagyis nem idegen tőle az akadémiai szféra protokoll oldala sem, ami minden díszdoktori avatás legmókásabb része. Szenátusi ülés keretében zajlik, ahol a szenátus tagjai beöltöznek tekintélynek, és latinul olvassák fel az oklevél szövegét. Aki még nem vett részt ilyenen, feltétlenül próbálja ki, főleg ha a BBTE olyan személyre ölti fel a díszdoktori talárt, aki – vagy akinek a szakterülete – egyébként is érdekli.

 

Kocziszky György széleskörű érdeklődést váltott ki, nemcsak a díszterem földszinti széksorai, hanem a karzat is megtelt.

 

 

Ezen a képen például néhány erdélyi magyar politikust rejtettünk el.

 

Sok volt persze a protokollszöveg, mindenki köszönt mindenkit, mindenki örül, hogy milyen jó a kapcsolat a kolozsvári és a miskolci egyetem között, és hogy dr. Kocziszky tanított nálunk a magyar és a német oktatási vonalon. De olyan protokollszöveg is elhangzott, amely kiváltotta a hallgatóság tiszteletét: Kocziszky ugyanis románul köszönte meg a doctor honoris causa címet.

 

Utána magyarra váltott, és Válság után, válság előtt (tanultunk-e valamit az elmúlt évek válságaiból?) címmel nem annyira akadémiai jellegű előadást tartott, mint inkább hitvallást tett arról, miért kellene visszahozni a morális megfontolásokat a közgazdaságtanba és magába a gazdaságba is.

 

 

Dr. Kocziszky György

 

Röpelőadásában azt vizsgálta, különbözött-e a 2008-as pénzügyi válság a korábbi válságoktól, és ha igen, miben, illetve megismétlődhet-e, avagy lehet-e még rosszabb. 

 

Ez volt a harmadik leghosszabb világgazdasági válság azt tekintve, hogy a kitörés után hány hónappal tért vissza a globális gazdasági kibocsátás (GDP) szintje a kitörés előtti szintre: az 1929-31-es válság 37 hónapig, az 1973-1976. közötti 35 hónapig, a 2008-2010. közötti pedig 32 hónapig tartott. A mostani abban is hasonlít a '29-'31 közöttihez, hogy félidőben úgy tűnt, szinte kilábaltunk belőle, majd egy nagy és több kisebb visszaesés következett. 

 

A professzor szerint közös volt a '60-as évek nyugati és keleti tömbjének közgazdaságtanában, hogy nem tartotta reális veszélynek a gazdasági válságot. Míg a létező szocializmusban azt állították és oktatták, hogy a szocializmustól ideológiai okok miatt idegen, sőt kizárt a válság, addig a fejlett világ azt vallotta, válság csak extrém körülmények között fordulhat elő, a gazdaság teljesítménye, kibocsátása ciklikusan, szinuszgörbeként változik, de ezt a változást a közgazdászok elviselhető sávban tudják tartani például a monetáris politikával, amely hol pénzbőséget, hol pénzhiányt akart teremteni. Évtizedekig ez uralta a közgazdasági gondolkodást.

 

A 2008-2010. közötti válság abban különbözött a korábbiaktól, hogy megdőlt a láthatatlan kézbe, a racionális gazdálkodásba és az informáltságba vetett vak hit: kiderült, hogy a láthatatlan kéz nemcsak hogy nem látható, de nem is működött. A legfontosabb felismerés a professzor szerint az, hogy ember – vagyis humánum és felelősségvállalás – nélkül nincs közgazdaságtan. Morális szempontok jelentek meg a korábbi haszonelvűség mellett, és Kocziszky professzor azt reméli, lassan a haszonelvűség helyett is.

 

 

Szerinte az állam és az állampolgárok is olyan kockázatokat vállaltak, amelyek válsághelyzetet eredményeztek. Kiderült, ezeket a kockázatokat nem lehet kordában tartani csak az infláció ellenőrzésével, kamatdöntésekkel, és szerinte 2008 után sem elégséges ez a két eszköz. A rengeteg ok közül, hogy miért nem elég, kettőt emelt ki.

  1. Mérhetetlen és felelőtlen pénzteremtés – ha a világ pénzmennyiségét 100 egységnek tekintjük, akkor csak 5-6 egységnyi pénz mögött áll reális fedezet, vagyis termék és szolgáltatás. A maradék 95 egységnyi pénz „szabad”, mindenáron haszonra törekszik, és bármikor megmozdulhat a globális gazdaságban. Ma már percek alatt lehet nagyobb mennyiségű pénzt utalni bárhova, és ezzel válságot előidézni.
  2. Szakmai felkészületlenség – sokáig hittek a gazdaság racionalitásában, hogy a láthatatlan kéz megoldja a problémákat, de ez pusztán hitnek bizonyult.

 

 

A nagy kérdést, hogy megismétlődhet-e egy ekkora pénzügyi válság, a közgazdászok igennek szokták megválaszolni, mivel ez is ciklusos, és visszatér: a pénzszűke utáni pénzteremtés újabb buborékot idézhet elő. Ezt Kocziszky szerint csak morális eszközökkel lehetne megakadályozni, vissza kellene állítani a reálgazdaság tisztességét, elhitetni újból, hogy nemcsak pénzzel, hanem munkával is lehet pénzt keresni, és felszámolni azt a hitet, hogy az egyéni hasznok és érdekek eredője egyenlő a közösségi érdekkel. Egy vállalkozó érdeke teljesen ellentétes is lehet a közösségével.

 

A kérdés szerinte az, van-e erő lilliputi módon lekötözni a szabad tőkét, ahogy Gullivert Jonathan Swift könyvében. Azért van még több mint 40 év után is tanári pályán, mondta Kocziszky, mert optimista, és reméli, hogy meg tudjuk akadályozni a válság megismétlődését, mégpedig tanulással: nem lehet a válságot ugyanazokkal a módszerekkel kezelni, amelyekkel előidéztük. 

 

Az pedig minden egyes egyetemi oktató személyes felelőssége, hogy milyen értékeket ad át a következő generációknak. Az egyik legfontosabb szerinte, hogy a hallgatókat gondolkodni kell megtanítani, és morális alapokat kell tudni nyújtani, amit a tanár csak saját moralitásával és annak felvállalásával tud megtenni. A törvényhozás morális felelőssége pedig a feketegazdaság visszaszorítása.

 

 

A professzor annyira reméli, hogy ezekkel tényleg megakadályozható a válság megismétlődése, hogy a végén mindenkinek azt kívánta, válságról ezután csak idős emberektől halljon díszdoktorrá avatásuk alkalmából.

 

Zárásként az optimista hangulatot a Visszhang kórus fokozta azzal, hogy magyarul, németül, végül románul énekelte el az Örömóda szakaszait.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…

Sánta Miriám

A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”

Sólyom István

Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit
Főtér

Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit

Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát
Krónika

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát

A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.

Mise közben verekedett össze két ortodox pap – hétfői hírek
Főtér

Mise közben verekedett össze két ortodox pap – hétfői hírek

Grindeanu egyértelművé tette, nincs semmilyen politikai együttműködés az AUR-ral a bizalmatlansági indítványuk után. Vadonatúj vonatok álldogálnak egy bukaresti állomáson, mert nem tudjuk őket üzembe helyezni.

Vizsgálja az ügyészség a sürgősségiről hazaküldött, majd otthon meghalt páciens ügyét
Székelyhon

Vizsgálja az ügyészség a sürgősségiről hazaküldött, majd otthon meghalt páciens ügyét

Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke
Krónika

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke

Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.

Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson
Székelyhon

Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson

Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson, a város Gyergyószárhegy felőli kijáratánál. A balesetben két személy megsérült, egyikük a roncsok közé szorult.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…

Sánta Miriám

A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”

Sólyom István

Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS