// 2025. december 30., kedd // Dávid

Vissza a morált a gazdaságba!

// HIRDETÉS

Díszdoktorrá avatta a BBTE dr. Kocziszky Györgyöt, egyikét annak a hét embernek, aki eldöntötte, mennyi legyen a magyar alapkamat. És aki vázolta, hogy tanultunk-e a válságból.

Díszdoktorrá avatta ma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dr. Kocziszky Györgyöt, a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi professzorát. Az 1949-ben Budapesten született közgazdász a regionális gazdaságtan és az európai csatlakozás gazdasági folyamatainak szakértője. 

2011. április 5. és 2015. július 6. között volt a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő testületének, a Monetáris Tanácsnak volt a tagja, jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, 1991 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese volt. 

 

Vagyis nem idegen tőle az akadémiai szféra protokoll oldala sem, ami minden díszdoktori avatás legmókásabb része. Szenátusi ülés keretében zajlik, ahol a szenátus tagjai beöltöznek tekintélynek, és latinul olvassák fel az oklevél szövegét. Aki még nem vett részt ilyenen, feltétlenül próbálja ki, főleg ha a BBTE olyan személyre ölti fel a díszdoktori talárt, aki – vagy akinek a szakterülete – egyébként is érdekli.

 

Kocziszky György széleskörű érdeklődést váltott ki, nemcsak a díszterem földszinti széksorai, hanem a karzat is megtelt.

 

 

Ezen a képen például néhány erdélyi magyar politikust rejtettünk el.

 

Sok volt persze a protokollszöveg, mindenki köszönt mindenkit, mindenki örül, hogy milyen jó a kapcsolat a kolozsvári és a miskolci egyetem között, és hogy dr. Kocziszky tanított nálunk a magyar és a német oktatási vonalon. De olyan protokollszöveg is elhangzott, amely kiváltotta a hallgatóság tiszteletét: Kocziszky ugyanis románul köszönte meg a doctor honoris causa címet.

 

Utána magyarra váltott, és Válság után, válság előtt (tanultunk-e valamit az elmúlt évek válságaiból?) címmel nem annyira akadémiai jellegű előadást tartott, mint inkább hitvallást tett arról, miért kellene visszahozni a morális megfontolásokat a közgazdaságtanba és magába a gazdaságba is.

 

 

Dr. Kocziszky György

 

Röpelőadásában azt vizsgálta, különbözött-e a 2008-as pénzügyi válság a korábbi válságoktól, és ha igen, miben, illetve megismétlődhet-e, avagy lehet-e még rosszabb. 

 

Ez volt a harmadik leghosszabb világgazdasági válság azt tekintve, hogy a kitörés után hány hónappal tért vissza a globális gazdasági kibocsátás (GDP) szintje a kitörés előtti szintre: az 1929-31-es válság 37 hónapig, az 1973-1976. közötti 35 hónapig, a 2008-2010. közötti pedig 32 hónapig tartott. A mostani abban is hasonlít a '29-'31 közöttihez, hogy félidőben úgy tűnt, szinte kilábaltunk belőle, majd egy nagy és több kisebb visszaesés következett. 

 

A professzor szerint közös volt a '60-as évek nyugati és keleti tömbjének közgazdaságtanában, hogy nem tartotta reális veszélynek a gazdasági válságot. Míg a létező szocializmusban azt állították és oktatták, hogy a szocializmustól ideológiai okok miatt idegen, sőt kizárt a válság, addig a fejlett világ azt vallotta, válság csak extrém körülmények között fordulhat elő, a gazdaság teljesítménye, kibocsátása ciklikusan, szinuszgörbeként változik, de ezt a változást a közgazdászok elviselhető sávban tudják tartani például a monetáris politikával, amely hol pénzbőséget, hol pénzhiányt akart teremteni. Évtizedekig ez uralta a közgazdasági gondolkodást.

 

A 2008-2010. közötti válság abban különbözött a korábbiaktól, hogy megdőlt a láthatatlan kézbe, a racionális gazdálkodásba és az informáltságba vetett vak hit: kiderült, hogy a láthatatlan kéz nemcsak hogy nem látható, de nem is működött. A legfontosabb felismerés a professzor szerint az, hogy ember – vagyis humánum és felelősségvállalás – nélkül nincs közgazdaságtan. Morális szempontok jelentek meg a korábbi haszonelvűség mellett, és Kocziszky professzor azt reméli, lassan a haszonelvűség helyett is.

 

 

Szerinte az állam és az állampolgárok is olyan kockázatokat vállaltak, amelyek válsághelyzetet eredményeztek. Kiderült, ezeket a kockázatokat nem lehet kordában tartani csak az infláció ellenőrzésével, kamatdöntésekkel, és szerinte 2008 után sem elégséges ez a két eszköz. A rengeteg ok közül, hogy miért nem elég, kettőt emelt ki.

  1. Mérhetetlen és felelőtlen pénzteremtés – ha a világ pénzmennyiségét 100 egységnek tekintjük, akkor csak 5-6 egységnyi pénz mögött áll reális fedezet, vagyis termék és szolgáltatás. A maradék 95 egységnyi pénz „szabad”, mindenáron haszonra törekszik, és bármikor megmozdulhat a globális gazdaságban. Ma már percek alatt lehet nagyobb mennyiségű pénzt utalni bárhova, és ezzel válságot előidézni.
  2. Szakmai felkészületlenség – sokáig hittek a gazdaság racionalitásában, hogy a láthatatlan kéz megoldja a problémákat, de ez pusztán hitnek bizonyult.

 

 

A nagy kérdést, hogy megismétlődhet-e egy ekkora pénzügyi válság, a közgazdászok igennek szokták megválaszolni, mivel ez is ciklusos, és visszatér: a pénzszűke utáni pénzteremtés újabb buborékot idézhet elő. Ezt Kocziszky szerint csak morális eszközökkel lehetne megakadályozni, vissza kellene állítani a reálgazdaság tisztességét, elhitetni újból, hogy nemcsak pénzzel, hanem munkával is lehet pénzt keresni, és felszámolni azt a hitet, hogy az egyéni hasznok és érdekek eredője egyenlő a közösségi érdekkel. Egy vállalkozó érdeke teljesen ellentétes is lehet a közösségével.

 

A kérdés szerinte az, van-e erő lilliputi módon lekötözni a szabad tőkét, ahogy Gullivert Jonathan Swift könyvében. Azért van még több mint 40 év után is tanári pályán, mondta Kocziszky, mert optimista, és reméli, hogy meg tudjuk akadályozni a válság megismétlődését, mégpedig tanulással: nem lehet a válságot ugyanazokkal a módszerekkel kezelni, amelyekkel előidéztük. 

 

Az pedig minden egyes egyetemi oktató személyes felelőssége, hogy milyen értékeket ad át a következő generációknak. Az egyik legfontosabb szerinte, hogy a hallgatókat gondolkodni kell megtanítani, és morális alapokat kell tudni nyújtani, amit a tanár csak saját moralitásával és annak felvállalásával tud megtenni. A törvényhozás morális felelőssége pedig a feketegazdaság visszaszorítása.

 

 

A professzor annyira reméli, hogy ezekkel tényleg megakadályozható a válság megismétlődése, hogy a végén mindenkinek azt kívánta, válságról ezután csak idős emberektől halljon díszdoktorrá avatásuk alkalmából.

 

Zárásként az optimista hangulatot a Visszhang kórus fokozta azzal, hogy magyarul, németül, végül románul énekelte el az Örömóda szakaszait.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?

Varga László Edgár

Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)
Főtér

Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)

Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.

Felmérés: négypárti parlament alakulna, rosszul áll az RMDSZ szénája
Krónika

Felmérés: négypárti parlament alakulna, rosszul áll az RMDSZ szénája

Csupán négy párt jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

„F-i m-ai bun!” – kifogott a nyelvtan a franciasalátát készítő brăilai háziasszonyon – hírek karácsony másnapján
Főtér

„F-i m-ai bun!” – kifogott a nyelvtan a franciasalátát készítő brăilai háziasszonyon – hírek karácsony másnapján

Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván
Székelyhon

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.

Romániai tömegkarambol: „a nyájszellem” okozhatta, fontos a biztonságos távolság
Krónika

Romániai tömegkarambol: „a nyájszellem” okozhatta, fontos a biztonságos távolság

A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette
Székelyhon

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Tragédiával végződött egy lakástűz hétfő reggel Marosfőn: az égő házban egy 92 éves férfi holttestét találták meg a tűzoltók.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?

Varga László Edgár

Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS