Nagyon vad dolgokat vágott a magyar közösség fejéhez a Hargita megyei Marosfőn Mircea Duşa román védelmi miniszter, aki szerint az autonómiáról még csak beszélni sem szabadna, sőt egyenesen esküszegéssel vádolta meg azon magyar politikusokat és köztisztségviselőket, akik önrendelkezést kérnek a magyar közösség szmára.

A miniszter szombaton a három székely megye román szervezeteinek – köztük régi jó ismerősünk, a magyarellenes uszítás és a magyar-román viszony mérgezésének egyik bajnoka, a magát Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának nevező szervezet, de voltak Hargita megyei román polgármesterek, papok és tanárok is – tanácskozásán vett részt, amelyen ott volt Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus is.

Duşa szerint

egy kisebbségnek tiszteletben kell tartania azon ország alkotmányát és törvényeit, amelyben él, az autonómiáról szóló vitáknak pedig „nincs helyük.”

„Meg kell érteniük a azon szervezeteknek, akik a magyarokat képviselik, akik szerény emberek, és ugyanolyan kiegyensúlyozottak, mint mi, hogy a folyamatos vita, az, hogy szalmával táplálják a tüzet, nem jó dolog, egy demokratikus országban pedig egy kisebbségnek tiszteletben kell tartania az ország alkotmányát és törvényeit, amelyben él, az autonómiáról szóló vitáknak pedig nincs helyük. Románia alkotmánya egyértelmű, és már az első cikkelyében szentesíti az állam szuverenitását” – mondta Duşa.

A miniszter szerint ha a kisebbségek képviselői bizonyos köztisztségeket válallnak el, függetlenül attól, hogy parlamenti képviselőkről vagy egyéb magas állami tisztségekről van szó, az alkotmányra tesznek esküt arra, hogy tiszteletben tartják az ország alaptörvényét és a többi jogszabályt, „akkor tegyék is ezt meg.”

„Nem lehet, hogy a méltóságteljes pillanatban, amikor megszerzik a mandátumot, egy dolgot mondanak, aztán pedig minden, amit ezt követően tesznek, ellentmondásban van azzal, aminek a tiszteletére fölesküdtek. Ne uszítsák az általuk képviselt polgárokat a többségi polgárok ellen” – jelentette ki Duşa.

A miniszter szerint a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma „reprezentatív szervezetté és egyensúlyteremtő tényezővé vált a térségben”, sőt Duşa szerint az alakulat egyenesen „elsimította a politikusok által gerjesztett feszültségeket, amelyek negatív hatással lehettek volna a románok és magyarok együttélésére.”

Mindezek után a résztvevők olyan memorandumot fogadtak el, amelyben arra kérik a kormányt: dolgozzon ki akciótervet a székely megyékben kisebbségben élő románok nemzeti identitásának óvására, ellenkező esetben szerintük harminc éven belül akár fel is számolódhat a közösség. Egyben szokás szerint azzal vádolják a magyarokat, hogy diszkriminációt alkalmaznak velük szemben, az autonómia, ha de jure nem is, de facto már létezik, a románokat pedig gyakorlatilag marginalizált, másodrendű polgárokként kezelik. Szintén szokás szerint szeparatizmussal vádolják a magyarokat, ezért

arra kérik a román államot, hogy erősítse meg a román állami szervek – például a hadsereg és az erőszakszervezetek – jelenlétét a térségben,

és ne engedjen a magyarellenes intézkedéseket tevő prefektusok leváltását szorgalmazó magyar követeléseknek.