A Nagyváradi VSK hazai pályán kikapott szombaton este a budapesti OSC együttesétől a vízilabda Bajnokok Ligája selejtezőjében. Ezzel nincs is gond, ilyen a sport, a labda kerek, a medence szögletes, a víz meg nedves (tudnánk még néhány közhelyet sorolni, de megkíméljük az olvasót). Ilyenkor elég durva dilemma elé állítja az embert, hogy váradiként a hazai, vagy a magyar színeket képviselő csapatnak szurkoljon? A lokálpatriotizmus és a nemzeti érzület nagyjából kiegyenlíti egymást, úgyhogy egyáltalán nem voltam szomorú, hogy izgalmas meccs után a fővárosi együttes győzött.

Egészen addig, amíg el nem olvastam az MTI meccstudósítását. Amelynek az első mondata így hangzik: „Az OSC férfi vízilabdacsapata győzelemmel kezdte Nagyváradon a helyi Oradea elleni párharcát, amelyet az első számú kontinentális sorozatban, a Bajnokok Ligájában vívnak a felek a főtáblára jutásért.”

Szóval az Oradea elleni párharc, ami Nagyváradon zajlott.

A magyar sportsajtó sportot űz (hehe) abból, hogy a külföldi csapatok nevét az eredeti formában használja. Amivel nincs is baj mindaddig, amíg a Real Madridról vagy a Barcelonáról, esetleg a Mönchengladbachról van szó. Akkor viszont már cinkesebbé válik az ügy, amikor az elcsatolt területeken működő csapatokról kell írni. Ilyenkor is egymást érik az olyan fordulatok, hogy „legyőztük a pozsonyi Slovan Bratislavát”, vagy hogy „kikaptunk a brassói Corona Brașovtól.”

A határon túli kollégáktól érkező panaszokra rendszerint az a válasz, hogy ez a csapatok hivatalos neve, és mindenki így ismeri őket.

Ami csak azért necces, mert például mi itt az erdélyi magyar sajtóban egész jól elvagyunk a Nagyváradi VSK, Brassói Korona, vagy Székelyudvarhelyi KC elnevezésekkel, és eddig még nemigen hallottam olyasmiről, hogy felháborodott olvasók azért ostromolták volna meg valamely szerkesztőséget, mert nem a hivatalos, román nevén emlegette valamelyik erdélyi csapatot.

Persze tudjuk, hogy mindez csupán szimbolikus, de nagyon sok múlik az ilyen apróságnak tűnő, szimbolikus dolgokon. Eleget szekál bennünket a román média – most épp a Gazeta Sporturilor című sportnapilap állt bele a székely himnusz témájába, és cikksorozatban próbál a magyarok ellen uszítani, amiért a székely csapatok meccsein elhangzik a Ki tudja, merre, merre vissz a végzet kezdetű dal is -, úgyhogy kimondottan elkeserítő, ha a magyarországi médiában sem képesek magyarul leírni az erdélyi települések nevét.

Kedves magyarországi sportújságíró kollégák, ilyen esetekben nyugodtan tekintsétek példának azon ország magyar nyelvű sajtójának a gyakorlatát, ahol az illető csapatok működnek! Ha mi anyanyelven használjuk a csapatok nevét, nektek sem kell katolikusabbnak lennetek a pápánál.

Mert emiatt a beszámoló miatt én például már nem tudok teljes szívvel örülni az OSC, a magyar színek győzelmének. És elég sokan vagyunk így ezzel.
 

Amúgy a meccskrónika:

Az újbudai alakulat az esemény honlapjának jegyzőkönyve szerint sokáig döntetlenre állt a román együttessel, 4-4 után azonban fokozatosan elhúzott, és a harmadik negyedben már 8-4-es vendégvezetést mutatott az eredményjelző. A befejező nyolc percben a vendéglátók csak csökkenteni tudták a különbséget, a hátrányt ledolgozniuk nem sikerült.

Eredmény, Bajnokok Ligája, selejtező, 3. forduló, 1. mérkőzés:
Nagyvárad – A-Híd OSC Újbuda 7-9 (2-3, 2-2, 1-3, 2-1)

A visszavágó október 17-én lesz az újbudai Nyéki Imre Uszodában, ahol a magyar bajnoki ezüstérmes kiharcolhatja a feljutást a BL 12 csapatos főtáblájára.

Kép: oradeabestphoto.ro