// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Főszerepben: az erdélyi magyar film

// HIRDETÉS

Sírtunk is, nevettünk is a Filmtettfeszt nyitóestéjén.

Hivatalosan is kezdetét vette a 15. Filmtettfeszt a kolozsvári Győzelem moziban szerda este –  „nemhivatalosan” ugyanis már délben megkezdődött, egy szakmai beszélgetéssel: akiket érdekel az új magyar filmfinanszírozási rendszer, azok Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával, illetve Hegedűs Bálinttal, a filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatójával találkozhattak a Sapientia aulájában.

Vissza a Győzelem moziba, a Filmtettfeszt immár hagyományosnak számító központi helyszínére: a két főszervező, Buzogány Klára és Zágoni Bálint után Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lépett a mikrofonhoz, aki felidézte Kolozsvár múlt század eleji, Janovics-féle filmes aranykorát, mondván, hogy a kulturális vitalitásáról ismert Kolozsvárnál nem is lehetne jobb helyszínt találni egy filmfesztiválnak (bár a feszt idén már 12 erdélyi/partiumi városban zajlik párhuzamosan). „Kolozsváron él a film”, fogalmazott az elöljáró.

A már említett Havas Ágnes elmondta, hogy harmadik éve állnak „partnerségben” a Filmtettfeszttel, illetve támogatják azt. Az Erdélyi Magyar Filmszemle – azáltal, hogy idén versenyszekciót is létrehozott – azt a célkitűzést valósítja meg, amely a filmalapnak is szívügye: a tehetséges, fiatal filmalkotók felkarolását.

 

A Filmtettfeszt idei legnagyobb nóvuma valóban az, hogy rövidfilmes versenyt indított ifjú erdélyi filmesek számára. A Filmgalopp elnevezésű szekcióba 26 pályamunka érkezett be, ezek közül – szorgos előzsűrizés után – 11 darab maradt versenyben. Ezeket a filmeket szombaton délelőtt és kora délután lehet megtekinteni, két tömbben, szintén a Győzelem moziban (a teljes program itt böngészhető).

 

A derűlátó megnyitó után azonban elkomorult a hangulat a Filmtettfeszten, a szemlét nyitó alkotás, Gerő Marcell Káin gyermekei című dokfilmje ugyanis gyilkosságért kamaszkorukban elítélt emberek tragikus élettörténetével szembesít. A közönség jókedvét csak a Liza, a rókatündér hozta vissza: Ujj Mészáros Károly fantasztikus és horrorelemeket sem nélkülöző, romantikus vígjátékba oltott rendhagyó tündérmeséjére megtelt a „ház”.

 

És vélhetőleg így lesz ez a következő napokon-estéken is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS