// 2026. szeptember 18., péntek // Diána

Főszerepben: az erdélyi magyar film

// HIRDETÉS

Sírtunk is, nevettünk is a Filmtettfeszt nyitóestéjén.

Hivatalosan is kezdetét vette a 15. Filmtettfeszt a kolozsvári Győzelem moziban szerda este –  „nemhivatalosan” ugyanis már délben megkezdődött, egy szakmai beszélgetéssel: akiket érdekel az új magyar filmfinanszírozási rendszer, azok Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával, illetve Hegedűs Bálinttal, a filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatójával találkozhattak a Sapientia aulájában.

Vissza a Győzelem moziba, a Filmtettfeszt immár hagyományosnak számító központi helyszínére: a két főszervező, Buzogány Klára és Zágoni Bálint után Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lépett a mikrofonhoz, aki felidézte Kolozsvár múlt század eleji, Janovics-féle filmes aranykorát, mondván, hogy a kulturális vitalitásáról ismert Kolozsvárnál nem is lehetne jobb helyszínt találni egy filmfesztiválnak (bár a feszt idén már 12 erdélyi/partiumi városban zajlik párhuzamosan). „Kolozsváron él a film”, fogalmazott az elöljáró.

A már említett Havas Ágnes elmondta, hogy harmadik éve állnak „partnerségben” a Filmtettfeszttel, illetve támogatják azt. Az Erdélyi Magyar Filmszemle – azáltal, hogy idén versenyszekciót is létrehozott – azt a célkitűzést valósítja meg, amely a filmalapnak is szívügye: a tehetséges, fiatal filmalkotók felkarolását.

 

A Filmtettfeszt idei legnagyobb nóvuma valóban az, hogy rövidfilmes versenyt indított ifjú erdélyi filmesek számára. A Filmgalopp elnevezésű szekcióba 26 pályamunka érkezett be, ezek közül – szorgos előzsűrizés után – 11 darab maradt versenyben. Ezeket a filmeket szombaton délelőtt és kora délután lehet megtekinteni, két tömbben, szintén a Győzelem moziban (a teljes program itt böngészhető).

 

A derűlátó megnyitó után azonban elkomorult a hangulat a Filmtettfeszten, a szemlét nyitó alkotás, Gerő Marcell Káin gyermekei című dokfilmje ugyanis gyilkosságért kamaszkorukban elítélt emberek tragikus élettörténetével szembesít. A közönség jókedvét csak a Liza, a rókatündér hozta vissza: Ujj Mészáros Károly fantasztikus és horrorelemeket sem nélkülöző, romantikus vígjátékba oltott rendhagyó tündérmeséjére megtelt a „ház”.

 

És vélhetőleg így lesz ez a következő napokon-estéken is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS