// 2026. július 11., szombat // Nóra, Lili

// Nagyítás

// Archívum

Markó Attila

Szeptemberi levél

Ha tehát újratervezünk, akkor azt azokért az emberekért tegyük, akik eszközt látnak a Szövetségben saját életük szempontjából, és ne azokért, akik a Szövetséget látják saját életük eszközének. Most, hogy nélkülem indul újra a parlament ülésszaka, ezért három nagy témakörben kérem, hogy vigyétek tovább, amit elkezdtem.

(Külön)Vélemény

Szerző: Markó Attila
2015. szeptember 15., 18:46

„Mindig marad egy csoport, akiknek genetikailag beépült szarháziudemeráj-vírusa marad. De a hang, az a bizonyos hang, el kell jusson mindenkihez. Azokhoz kiváltképpen, akik sem abban a 85%-ban, de még a 15%-ban sincsenek benne. Azokhoz, akik ott vannak, de nem látjuk őket, vagy ők nem igazán akarnak látni bennünket. És nem leüzenünk, hanem ha kell, akkor beülünk egy napra a hajléktalanok otthonába, elmegyünk és lenyeljük azt a hitvány 3 lejes kevertet a bodegában, kimegyünk néha a piacra és felülünk arra a büdös faluközi munkásbuszra is. Nem kampányban. Hanem mindig. Én magam megtapasztaltam, hogy amikor még két év után is visszajártam a szentgyörgyi piacra, az emberek nagyot néztek: „hát maga nem csak kampányolni jött?”. Nem, mondom. Veszek egy kis almát, és megkérdem, hogy jó lesz-e az idei termés, és ha nem, akkor mit lehetne tenni. Egy idő után már azon sem csodálkoztam, hogy képviselői fogadóórákon nemcsak a választókerületből, mégcsak nem is a megyéből, hanem azon túlról is jöttek hozzám.

Ezek után végre rátérhetek arra is, amiért végső soron leültem írni. Arra, ami mögöttem maradt és megöl a tudat, hogy nem folytathatom. Ha nem éreztem volna, hogy mit is jelent ténylegesen képviselni, akkor ma nem is érdekelne. Két év után hirtelen megszakadt képviseleti munkám. És azóta is állandóan eszembe jut, hogy mi mindent szerettem volna végigvinni. Éppen ezért:

Néhány konkrét kérés

Amikor képviselővé választottak, akkor 16 év központi államigazgatási munka volt már mögöttem. Ebből 4 év helyettes államtitkári és 8 államtitkári beosztásban egy olyan szakterületen, amiért 1989 decemberében fegyvert is fogtam Brassóban: a mi magyar életünk, jövőnk. És úgy fogtam hozzá a képviselői munkához, hogy mögöttem már egyházi javak visszaadása, Európai Nyelvi Karta ratifikálása, 2001-es közigazgatási törvény nyelvhasználati alkalmazása, diszkriminációellenes törvény elfogadása, román-magyar kisebbségi vegyesbizottság és felsorolhatatlan egyéb munka volt. Tudtam, hogy még ennél is többet kell tenni, mert a képviselő nem tisztviselő. És bármyennyire volt radikális változás a központi államigazgatás bürokratikus világa és kínkeserves verekedései után a képviselői feladatkör, számomra ebben az volt a fantázia, hogy bármilyen törvényt lehet javasolni, régi rosszakat kidobni, a használhatókat kijavítani, újakat megálmodni – utána a te magad ügyessége azt győzelemre vinni a parlamenti jogalkotási folyamaton. Most, hogy nélkülem indul újra a parlament ülésszaka, ezért három nagy témakörben kérem, hogy vigyétek tovább, amit elkezdtem.

Az egyik az egyházi javak témaköre. Egy olyan törvényjavaslatról van szó, amelyet Kelemen Hunor jelenlétében még a választási kampányban mutattunk be Sepsiszentgyörgyön. És amely épp azokat a kérdéseket kívánja tisztázni, amelyeket a román társadalom túlnyomó többsége nem ért meg, és nem is akar megérteni: az egyházi és közösségi vagyonok jogi helyzete és társadalmi szerepe a történelem során. Ami természetes volt Trianon előtt az egyház és állam viszonyában, beleértve a tulajdon kérdését, az egyházak oktatási-szociális és társadalomszervezési szerepét, az felfoghatatlan az 1919 utáni Romániában, és sajnos az 1989 utáni Romániában sem, pedig a demokrácia és az emberi jogok erről is szólnak. Kérésem tehát röviden az, hogy ne hagyjátok ezt a témát félresöpörni, mert amíg ezt a kérdést nem sikerül megnyugtatóan rendezni, addig mindenféle ál-érvek és történelmi tények megtagadás mentén veszélyben marad mindaz, amit megszereztünk, és végleg elveszítjük annak esélyét, hogy olyan javak esetében is megoldást találjunk, mint például a katolikus Státus-vagyon. Tudom – mert tizenhárom éven keresztül közvetlenül foglalkoztam a témával –, hogy nagyon nehéz olyan széllel szembe pisilni, amelyik állandóan azt fújja, hogy épületenként lopjuk vissza Erdélyt. De az a feladatunk, hogy elmagyarázzuk a nagyvilágnak: nem lopás az, ha visszakérjük, amit tőlünk loptak el – és ha másnak visszajár, akkor nekünk is. Ez nem politikai csikicsuki kérdése, háromszéki barátaim szavaival élve „nem kanálisfedőre váltható dolog”.

A másik az anyanyelvhasználat témaköre. Itt két része van a történetnek: egyik a már törvényben rögzített jogok alkalmazásának kikényszerítése, a másik a jogok bővítése. Első körben egyrészt azt szeretném, ha a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat – amelyet szintén a kampányomban hoztunk létre – megerősödne, és olyan politikai támogatást kapna, amely méltán meg is illeti. Nem tudom azt elfogadni, hogy „ti csak ott Háromszéken csinálgassátok”, amikor a nyelvi jogok megsértése égetőbben jelen van például Marosvásárhelyen, és ott ha épp nincs a CEMO, akkor nincs cirkusz. Ennek apropóján: ne fogjuk fel cirkuszként, ha egy szervezet – legyen az akár a saját jogvédelmi szolgálatunk – hangosan kiáll valamiért, amit egyébként egy Romániában parlament által elfogadott, kihirdetett, jogerős és alkamazási normákkal megspékelt törvény ír elő. A törvény alkalmazásáért való kiállás ne legyen többé „cirkusz”, még akkor sem, ha annak módja mozgalmárabb, pikánsabb vagy egzotikusabb.

A témakör másik oldala a jogok kibővítése. Parlamenti kollégák közül sokan nagyot néztek, amikor a Nép Ügyvédjének ügyintézésében javasoltam az anyanyelv használatát is. A történelmi hitelesség kedvéért a kezdeményező egyébként az a Dáné (Rütz) Erzsébet helyettes népügyvéd volt, aki egy SZKT-n odahívott és elmondta nekem, hogy próbáljam már meg, mert senki nem akart ezzel foglalkozni, akit eddig megkeresett. Aztán miután az egész frakció aláírta, és a parlament (igaz, formailag egy más úton, a Nép Ügyvédje törvényének egy átfogóbb módosításával együtt, de tartalmilag épp azt, amit szerettünk volna) elfogadta, akkor annyi kakas került a szemétdombon, hogy csak pislogtam. De a lényeg az, hogy sikerült. Ott van még a parlament előtt egy ezzel azonos javaslat, amely a Diszkriminációellenes Tanács többnyelvűségét hivatott biztosítani, valamint az általános petíciós törvény ugyanilyen irányú módosító javaslata. Kérlek benneteket: ne hagyjátok ezeket porosodni. A vezérelv mindenhol az, hogy bármennyire kifogásolja a román politikum a magyar nyelvi jogokat, ezeket semmiképp sem tagadhatja meg legalább azokban az intézményekben, amelyeket épp különböző alapvető jogok védelmére hoztak létre.

A harmadik téma pedig egy szűkebb, de annál érzékenyebb szegmenst érint: gyermekek jogai és azon belül is a diszlexiás gyerekek körét. Gyermekek jogai területén több kezdeményezésem is fekszik a parlamentben. Közülük az egyik figyelemreméltó, mert arról szól, hogy ha egy szülőnek joga van vér szerinti gyermekével lenni annak első két évében, akkor különösen fontos lenne ez akkor – és a gyermek érdekét szolgálná –, ha az nem sajátja, hanem örökbefogadta. És mivel az örökbefogadott gyerek ritkán kisebb egy évesnél, ezért azt javasoltam, hogy a gyermek két éves koráig, illetve életkortól függetlenül az örökbefogadás megítélésétől számítva még egy évig maradhasson vele a szülő. Ugyanitt javasoltam azt is, hogy a gyermekgondozási támogatás igénylésekor ne legyen akadály a szülő szerzői jogból származó bevétele. A másik törvénytervezet a diszlexiás gyermekekről és azok sajátos oktatási igényeikről szól.”

Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// ez is érdekelheti

Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Krónika

Kinek a Kovácsa? Provokációnak nevezte a román sportportál, hogy „lemagyarozták” a magyar nemzetiségű futballbírót

Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.

Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Székelyhon

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.

Krónika

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján

Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.

Székelyhon

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.

// még több főtér.ro

2026. július 10., péntek

Minek nekünk közoktatás, ha a technológia mindent megold helyettünk?

Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?

2026. július 10., péntek

Minek nekünk közoktatás, ha a technológia mindent megold helyettünk?

Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?

2026. július 09., csütörtök

Szántai kolléga medvesprayének lehetséges hatása az ország sorsára

Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!

2026. július 09., csütörtök

Szántai kolléga medvesprayének lehetséges hatása az ország sorsára

Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!

2026. július 08., szerda

A klímaadaptációs városrendezés a fűben kezdődik, nem az EU-s projektek papírjain

Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.

2026. július 08., szerda

A klímaadaptációs városrendezés a fűben kezdődik, nem az EU-s projektek papírjain

2026. július 07., kedd

Na most mi lesz? Megjelent az első (?) mesterséges intelligencia illusztrálta mesekönyv Erdélyben

És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.

2026. július 07., kedd

Na most mi lesz? Megjelent az első (?) mesterséges intelligencia illusztrálta mesekönyv Erdélyben

És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.

2026. július 03., péntek

Milyen érettséget mér az érettségi és mit fog mérni ötven év múlva?

Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.

2026. július 03., péntek

Milyen érettséget mér az érettségi és mit fog mérni ötven év múlva?

Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.

2026. július 02., csütörtök

Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen

Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.

2026. július 02., csütörtök

Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen

Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.

2026. június 30., kedd

Az élet alapvető tapasztalata: a „román érettségi”

Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?

2026. június 30., kedd

Az élet alapvető tapasztalata: a „román érettségi”

Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?

2026. június 24., szerda

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

2026. június 24., szerda

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

2026. június 22., hétfő

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

2026. június 22., hétfő

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Különvélemény