Nem Európa roppan bele a menekülthullámba – hanem az európai szellemiség.
„A legriasztóbb ebben az álszent aggodalomban épp a keresztény egyházak magatartása. Az, hogy főpapok engednek meg maguknak gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéseket, hogy a nagy, hivatalos, zömükben állami költségvetésből élő keresztény segélyszervezetek egyáltalán nem tülekednek a rászorulók megsegítéséért. Hogy inkább csak jelképesen vannak jelen ott, ahol a leginkább szükség lenne rájuk, vagyis a menekülttáborokon kívüli, alkalmi gyűjtőpontokon. Ott, ahol a civilek önfeláldozó módon hetek óta próbálnak államot, egyházat helyettesíteni.
Az egyház rendkívüli család, nem pedig különleges, zárt szekta; azok a plébániák és templomok pedig, aelyek bezárják az ajtóikat a rászorulók előtt, nem templomok, hanem csak múzeumok, mondta a minap Ferenc pápa. Van, aki hallgat rá, van, aki nem, vannak plébániák és protestáns parókiák is, akik a pápa felhívása előtt is megnyitották kapuikat a rászorulók előtt. Csakhogy kevesen. A többség sajnos nem tanult a múlt hibájából, s ugyanúgy – jó esetben – félrenéz, hallgat, mint a zsidóüldözés idején, s a mundér becsületét ezúttal is egy szűkebb kisebbség menti.
Hogy végveszélyben lenne Európa és az európai kereszténység azért, mert a 731 milliós kontinensre, vagy a közel 508 milliós Európai Unióba bejön átmenetileg vagy akár végleg néhány százezer, netalán milliós nagyságrendű muzulmán? Kétlem. Hogy radikálisan megváltoznának az etnikai, faji, vallási erőviszonyok, azért mert támaszt nyújtunk a rászorulóknak? Kétlem. Hogy összeroppanna az európai jólét, mert befogadunk néhány éhes szájat, miközben egy egész éhező kontinenst tudnánk a szemétbe dobott étellel jóllakatni naponta? Kétlem.
Nem, nem Európa roppan bele a menekülthullámba – hanem az európai szellemiség. Európa túlélte a barbár népvándorlók kora középkori rohamát is, túlélte Attilát, Isten ostorát, s a magyarok nyilait is kiheverte, és keresztény maradt. Mi, keletről jött barbár sokistenhívő bálványimádók hasonultunk meg. Európa és a kereszténység túlélte a tatár dúlásokat, túlélte a török hódoltságot is, mégsem lett muzulmánná. S ezt is túl fogja élni, ha végre megszólal a felelősökben is az ember a politikusi álca alatt, s nem azzal próbálnak jó pontot szerezni választóik előtt, hogy a kötelezően kiszabott kvóták ellen ágálnak (amire persze azért került sor, mert önkéntesen igencsak akadozik a vállalás), hanem európai, keresztény megoldást keresnek a gondokra.
»Eljött az igazság pillanata« – mondta évértékelő beszédében tegnap délelőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Emlékeztetett, hogy "Európa egy olyan kontinens, ahol mindenki volt egyszer már menekült”. „Most nincs ideje a félelemnek. Most az emberségnek, az emberi méltóságnak és a történelmi méltányosságnak van itt az ideje”, mondta.
Ha maradt még ezekből valami ott fenn a csúcsokon is, s nem irtotta ki végképp a választási matematika, tenném hozzá."
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.
Hamisak azok az információk, amelyek szerint a polgároknak díjat kell fizetniük, vagy büntetőjogi szankciókkal kell számolniuk azért, mert saját kútjaik vizét használják – közölte a Román Vízügyi Hatóság (ANAR).
Megható ünnepséggel köszönt el vasárnap a nyikómalomfalvi közösség Daniel Ernő-András plébánostól, aki nyugdíjba vonulása előtt utolsó szentmiséjét mutatta be a település templomában.
Az, hogy lassan három hónapja nincs kormánya az országnak: baj. De nem tragédia.
Az, hogy lassan három hónapja nincs kormánya az országnak: baj. De nem tragédia.
És miért nem?
És miért nem?
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
A hajdani Borsos utcából lett Thököly utca legújabb nevét – strada Traian – látva elmosolyodott. Valami azt súgta, lesz itt még látnivaló.
A hajdani Borsos utcából lett Thököly utca legújabb nevét – strada Traian – látva elmosolyodott. Valami azt súgta, lesz itt még látnivaló.
Vajon olvassa-e még valaki annak az embernek a történeteit, aki elsőként hozta közelebb nekünk, magyaroknak a brazíliai őserdők életét?
Vajon olvassa-e még valaki annak az embernek a történeteit, aki elsőként hozta közelebb nekünk, magyaroknak a brazíliai őserdők életét?
Az utasok 86 százaléka nem ajánlaná az állami vasúttal utazást a legújabb felmérés szerint, a probléma azonban messzire mutat.
Az utasok 86 százaléka nem ajánlaná az állami vasúttal utazást a legújabb felmérés szerint, a probléma azonban messzire mutat.
Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?
Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?
Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!
Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?