Nem Európa roppan bele a menekülthullámba – hanem az európai szellemiség.
„A legriasztóbb ebben az álszent aggodalomban épp a keresztény egyházak magatartása. Az, hogy főpapok engednek meg maguknak gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéseket, hogy a nagy, hivatalos, zömükben állami költségvetésből élő keresztény segélyszervezetek egyáltalán nem tülekednek a rászorulók megsegítéséért. Hogy inkább csak jelképesen vannak jelen ott, ahol a leginkább szükség lenne rájuk, vagyis a menekülttáborokon kívüli, alkalmi gyűjtőpontokon. Ott, ahol a civilek önfeláldozó módon hetek óta próbálnak államot, egyházat helyettesíteni.
Az egyház rendkívüli család, nem pedig különleges, zárt szekta; azok a plébániák és templomok pedig, aelyek bezárják az ajtóikat a rászorulók előtt, nem templomok, hanem csak múzeumok, mondta a minap Ferenc pápa. Van, aki hallgat rá, van, aki nem, vannak plébániák és protestáns parókiák is, akik a pápa felhívása előtt is megnyitották kapuikat a rászorulók előtt. Csakhogy kevesen. A többség sajnos nem tanult a múlt hibájából, s ugyanúgy – jó esetben – félrenéz, hallgat, mint a zsidóüldözés idején, s a mundér becsületét ezúttal is egy szűkebb kisebbség menti.
Hogy végveszélyben lenne Európa és az európai kereszténység azért, mert a 731 milliós kontinensre, vagy a közel 508 milliós Európai Unióba bejön átmenetileg vagy akár végleg néhány százezer, netalán milliós nagyságrendű muzulmán? Kétlem. Hogy radikálisan megváltoznának az etnikai, faji, vallási erőviszonyok, azért mert támaszt nyújtunk a rászorulóknak? Kétlem. Hogy összeroppanna az európai jólét, mert befogadunk néhány éhes szájat, miközben egy egész éhező kontinenst tudnánk a szemétbe dobott étellel jóllakatni naponta? Kétlem.
Nem, nem Európa roppan bele a menekülthullámba – hanem az európai szellemiség. Európa túlélte a barbár népvándorlók kora középkori rohamát is, túlélte Attilát, Isten ostorát, s a magyarok nyilait is kiheverte, és keresztény maradt. Mi, keletről jött barbár sokistenhívő bálványimádók hasonultunk meg. Európa és a kereszténység túlélte a tatár dúlásokat, túlélte a török hódoltságot is, mégsem lett muzulmánná. S ezt is túl fogja élni, ha végre megszólal a felelősökben is az ember a politikusi álca alatt, s nem azzal próbálnak jó pontot szerezni választóik előtt, hogy a kötelezően kiszabott kvóták ellen ágálnak (amire persze azért került sor, mert önkéntesen igencsak akadozik a vállalás), hanem európai, keresztény megoldást keresnek a gondokra.
»Eljött az igazság pillanata« – mondta évértékelő beszédében tegnap délelőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Emlékeztetett, hogy "Európa egy olyan kontinens, ahol mindenki volt egyszer már menekült”. „Most nincs ideje a félelemnek. Most az emberségnek, az emberi méltóságnak és a történelmi méltányosságnak van itt az ideje”, mondta.
Ha maradt még ezekből valami ott fenn a csúcsokon is, s nem irtotta ki végképp a választási matematika, tenném hozzá."
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.