Európa végveszélyben

„A legriasztóbb ebben az álszent aggodalomban épp a keresztény egyházak magatartása. Az, hogy főpapok engednek meg maguknak gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéseket, hogy a nagy, hivatalos, zömükben állami költségvetésből élő keresztény segélyszervezetek egyáltalán nem tülekednek a rászorulók megsegítéséért. Hogy inkább csak jelképesen vannak jelen ott, ahol a leginkább szükség lenne rájuk, vagyis a menekülttáborokon kívüli, alkalmi gyűjtőpontokon. Ott, ahol a civilek önfeláldozó módon hetek óta próbálnak államot, egyházat helyettesíteni.

Az egyház rendkívüli család, nem pedig különleges, zárt szekta; azok a plébániák és templomok pedig, aelyek bezárják az ajtóikat a rászorulók előtt, nem templomok, hanem csak múzeumok, mondta a minap Ferenc pápa. Van, aki hallgat rá, van, aki nem, vannak plébániák és protestáns parókiák is, akik a pápa felhívása előtt is megnyitották kapuikat a rászorulók előtt. Csakhogy kevesen. A többség sajnos nem tanult a múlt hibájából, s ugyanúgy – jó esetben – félrenéz, hallgat, mint a zsidóüldözés idején, s a mundér becsületét ezúttal is egy szűkebb kisebbség menti.

Hogy végveszélyben lenne Európa és az európai kereszténység azért, mert a 731 milliós kontinensre, vagy a közel 508 milliós Európai Unióba bejön átmenetileg vagy akár végleg néhány százezer, netalán milliós nagyságrendű muzulmán? Kétlem. Hogy radikálisan megváltoznának az etnikai, faji, vallási erőviszonyok, azért mert támaszt nyújtunk a rászorulóknak? Kétlem. Hogy összeroppanna az európai jólét, mert befogadunk néhány éhes szájat, miközben egy egész éhező kontinenst tudnánk a szemétbe dobott étellel jóllakatni naponta? Kétlem.

Nem, nem Európa roppan bele a menekülthullámba – hanem az európai szellemiség. Európa túlélte a barbár népvándorlók kora középkori rohamát is, túlélte Attilát, Isten ostorát, s a magyarok nyilait is kiheverte, és keresztény maradt. Mi, keletről jött barbár sokistenhívő bálványimádók hasonultunk meg. Európa és a kereszténység túlélte a tatár dúlásokat, túlélte a török hódoltságot is, mégsem lett muzulmánná. S ezt is túl fogja élni, ha végre megszólal a felelősökben is az ember a politikusi álca alatt, s nem azzal próbálnak jó pontot szerezni választóik előtt, hogy a kötelezően kiszabott kvóták ellen ágálnak (amire persze azért került sor, mert önkéntesen igencsak akadozik a vállalás), hanem európai, keresztény megoldást keresnek a gondokra.

»Eljött az igazság pillanata« – mondta évértékelő beszédében tegnap délelőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Emlékeztetett, hogy "Európa egy olyan kontinens, ahol mindenki volt egyszer már menekült”. „Most nincs ideje a félelemnek. Most az emberségnek, az emberi méltóságnak és a történelmi méltányosságnak van itt az ideje”, mondta.

Ha maradt még ezekből valami ott fenn a csúcsokon is, s nem irtotta ki végképp a választási matematika, tenném hozzá."