Szerző: Balogh Levente
2015. szeptember 11. péntek, 08:34
Milyen szép is lenne, ha a magukat a székelyföldi románok képviseletének mondó szervezetek méltóan tudnák megülni az általuk ünnepnek tartott eseményeket ahelyett, hogy rendezvényeiket rendszeresen a magyarok provokálására használnák fel.

„A román veteránok úgy gondolták: azzal ünneplik meg méltóan a város „horthysta-fasiszta uralom" alóli „felszabadulását", ha ismét kitűzik a megszálló román alakulatok által 1944-ben kitett román zászlót a városháza tornyára. Mivel ezt az önkormányzat műszaki érvekre hivatkozva nem tette lehetővé, elindult az országos hiszti, amelybe a megye prefektusán kívül, aki a városi elöljárók felelősségre vonásával fenyegetőzik, és olyan törvénymódosítás beterjesztésére tett ígéretet, amely kötelezővé tenné a román zászló kitűzését a városházák legmagasabb pontjára, Gabriel Oprea kormányfő-helyettes, belügyminiszter is beszállt, hogy a nemzeti jelképek és az „egységes, oszthatatlan nemzetállam" védelmezőjének szerepében tetszeleghessen.

Nos, mindenekelőtt szögezzük le: a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán a törvényes előírásoknak megfelelően kint van a román zászló. Innentől kezdve az egész ügy nem más, mint mesterséges feszültségkeltés, újabb kísérlet a magyar és a román közösség közötti viszony további mérgezésére, hogy az ilyen álproblémákkal tereljék el a figyelmet a valós gondokról.

Ne feledjük: Romániában a hadsereg a román sovinizmus egyik legfőbb éltetője, hiszen idősebb tisztjei még a kisebbségeket felszámolandó belső ellenségnek tekintő ceauşescui fasiszta kommunizmusban szocializálódtak. Így az, hogy egy magyar többségű város román megszállását „felszabadításnak" nevezik, és ennek emlékére akarják a zászlót kitűzni, egyértelműen arra irányul, hogy a városban – és egész Erdélyben – élő őshonos magyarság ne érezze otthon magát a saját szülőföldjén.

Mindez újabb jele annak, hogy a mostani román vezetés egyre inkább közösséget vállal az 1989 előtti rendszerrel. Hiszen a kormány ugyanazzal az érvvel – a kisebbségek ügye Románia belügye – próbálja elhárítani a budapesti és nemzetközi számonkérést a kisebbségi jogok ügyében, mint az 1989 előtti hatalom. Ráadásul az 1989 előtt katonatiszti karriert befutó belügyminiszter által pártfogásba vett történelemhamisító provokátorok úgyszintén a nacionálkommunizmus idején sulykolt horthysta-fasiszta „rendszermeghatározást" használják az 1940 és 1944 közötti időszakra."

comments powered by Disqus
Úgy tűnt, vége a párton belüli zendülésnek, de talán mégsem sikerült teljesen rendet teremteni. Egy náci karlendítős fotóval járatják le Csomortányi Istvánt.
Ismét tartott egy küldöttgyűlést a néppárt.
Az európai ember kicsikét konzervatív, ha szokatlanabb élelmiszerek fogyasztásáról van szó. Mint például a felebarátai húsa. Na vajon miért?
A címben (nem is) jól elrejtett arrogancián túl, persze, lehet Románia a magyarok országa is, ha nem autonómiáznak, hanem ügyesen beállnak a közös szászló alá.
Klíma-igazságszolgáltatást követelt a nép a délutáni verőfényben. Pontosabban, olyan száz ember.
A CNSAS eddig már 4 nem-együttműködői igazolást állított ki Băsescunak, de új adatok kerültek felszínre, a bíróság pedig döntött.
Nem elég, hogy a romániai középiskolai oktatás alapból nyakig van a trutymóban, most jön az, hogy aki hülyegyerek, az megy szakiskolába. Értik ezt az abszurd és megalázó direktívát?
Az egyetlen beruházó is menekülőre fogta a környékről, a turizmusról álmodozó polgármester pedig összeesküvést sejt az egész botrány mögött.
Romániának mindig csak idegen uralmak alatt ment jól. Most rosszul megy. Mert románok uralkodnak. Tehát kulturális újragyarmatosításra van szükség. Traian Ungureanu írása.
Rovana Plumb vagyonnyilatkozatának furcsaságai nem kerülték el az EP szakbizottságainak figyelmét.
Tizenegy évvel a Farkasok után Róma másik szimbóluma, a Sas is behódolt Kolozsvárnak.
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
A POL egykori tanácsosa, Mark Hermann Christian is elindul a megmérettetésen.