Horthy Miklós belovagolt a történelembe

Élvezettel hallgattuk Romsics Ignác professzort arról, hogy ki és milyen alapon építi Horthy kultuszát és ellenkultuszát. Olvasni és nézni is lehet az előadást.
Hirdetés
A magyar közélet elmúlt néhány évének jellemzője, hogy a magyar politika nem annyira a jelenről vagy a jövőről szól, mint inkább a múltról és a közelmúltról, állapította meg ennek a múltnak az egyik sztárkutatója. Ennek a múltnak emblematikus és ellentmondásosan megítélt figurájáról, Horthy Miklósról tartott előadást Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a kolozsvári Korunk Akadémia magyarnapos kiadásán Horthy Miklós emlékezete címmel. 
 
A Korunk Akadémia népszerű történelmi előadásai egyébként is zsúfoltak, ha Horthy a téma, most erre még rátett Bogdan Diaconu politikus a cím félrefordításával. Az emiatt nagy számban megjelent román sajtót végül nem hozta annyira lázba a szakszerű előadás, mintha tényleg megemlékezést tartottunk volna Horthy Miklósról. Vagyis Horthynak nemcsak Magyarországon van ellenkultusza, ahogy a kultuszát sem csak ott ápolják.
 
Romsics Ignác előadása Kolozsváron
 
Mielőtt politikus lett volna, Horthy tengerésztiszti karriert futott be, és politikai döntéseinek és az általuk keltett vitáknak a bemutatása előtt Romsics professzor fontosnak tartotta, hogy megismerjük röviden a karriertisztet is.
 
Horthy Miklós 1868. június 18-án született Kenderesen. Apja Horthy István, tiszántúli középbirtokos, köznemesi család sarja, néhány ezer holdas birtokkal. Szabadelvű politikus, Tisza Kálmán híve, parlamenti képviselő, a felsőház tagja. Anyja Halassy Paulina, aki a kor szokása szerint a háztartást és kilenc gyerek felnevelését irányította.
 
Horthy Miklós gyerekkéntNyolc éves koráig Horthy Miklós a családi kúriában élt. Az elemi első két osztálya után a debreceni Református Kollégiumban tanult két évet, majd tíz évesen a soproni német nyelvű gimnáziumba íratták be. Bátyja, Horthy Béla tengerésztisztnek tanult, de egy balesetben meghalt, és a család úgy döntött, hogy Miklós lép a helyébe. Vagyis az első négy gimnáziumi osztály elvégzése után a fiumei tengerésztiszti kadétképzőbe iskolázták be, amely akkoriban a Monarchia egyik elit intézményének számított – mondta a professzor: 612 jelentkezőből 42 került be abban az évben, amikor Horthyt felvették. Közülük 27-en fejezték be.
 
Elsősorban nem elméleti, hanem gyakorlati ismereteket oktattak, például hogyan kell egy hajót navigálni, de nyelveket is tanítottak: az oktatás nyelve német volt, mindenki kötelezően tanult latinul, a fiumei tisztképzőben pedig tanítottak még olaszt, franciát, angolt és egy kicsi horvátot is, mivel a hadiflotta tengerészeinek jelentős része horvát és olasz volt, csak kis mértékben magyar és német. (Létezett egy speciális, dalmáciai eszperantó is, amely ezeket a nyelveket keverte.) Sportórákon lovaglást, vívást is tanítottak, mindazt, ami hozzátartozott akkoriban egy katonatiszti élethez. 

A tisztképző négy éve után,

1886-89 között 9 hajón gyakorlatozott az ifjú Horthy, különböző tengereken és típusú hajókon: korvetten, fregatton, cirkálón, rombolón, csatahajón, hogy megismerje ezeket. 1889-ben tett tiszti vizsgát, és tengerész hadapród lett. 
 
Beosztott tisztként, később kapitányként különböző tengereken szolgált. 1901-ben, szabadsága alatt megismerkedik egy Arad megyei, szintén köznemesi család sarjával, az akkor 22 éves Purgly Margittal, akinek megkéri és megkapja a kezét, úgyhogy együtt utaznak vissza a Monarchia flottájának pólai állomáshelyére, lakást bérelnek, házasság után pedig gyorsan jönnek a gyerekek: 1903-ban Paula, 1904-ben István, 1907-ben Miklós.
 
1909-ben, 41 évesen lesz korvettkapitány és Ferenc József szárnysegédje. Mindhárom fegyvernem, a gyalogság, a lovasság és a tengerészet delegált egy-egy szárnysegédet Ferenc József mellé. Horthy így a tengerésztiszti pálya mellett valamennyire belekóstolt a királyi udvar légkörébe, az ott forgolódó diplomaták viselkedésébe és abba, hogyan csinálják a politikát. A háború kitöréséig marad Ferenc József mellett, 1914-ben visszamegy Pólába, és a Novara cirkálónak lesz a parancsnoka.

A háború alatt

több kisebb sikeres akciót hajt végre az Adrián: piszkálják az olasz hajókat, néha lövik az olasz partokat. Horthy és a Monarchia flottájának legnagyobb fegyverténye az volt, amikor 1917 májusában három cirkáló élén szétrombolta az Adriai-tenger kijáratánál, Otrantónál létesített zárat (az olasz csizma sarka és az albán partok között). Az Adria kijáratát az olaszok halászhajókkal zárták el, hogy a Monarchia hajói ne tudjanak kimenni a Földközi-tengerre, illetve kivinni a német tengeralattjárókat.
 
A Horthy irányította három hajó elsüllyesztett 12 olasz gőzöst, 9-ben súlyos károkat okozott. Úgy tértek vissza a kotori katonai bázisra, hogy a Novara is találatot kapott, sőt Horthy Miklós is megsebesült – taglalta a történész. Horthy magas kitüntetést kapott, és fölterjesztették a legmagasabb katonai kitüntetésre is, a Mária Terézia rendre. Később meg is kapta.
 
Horthy Miklós sebesülten
 
Horthy sebesülten, az otrantói csata után | Fekete-fehér fotók: Wikipédia
 
Az otrantói csata volt az első alkalom, hogy Horthy a budapesti képes magazinok címoldalára került. A jutalom részeként átvette a Prinz Eugen csatahajót, amely az egyik legnagyobb volt a Monarchia flottájában: míg a cirkálókon, rombolókon 100-150 ember szolgált, a csatahajókon 1000-1500, a legnagyobbakon akár kétezren. Ezek hatalmas, páncélozott monstrumok voltak sok löveggel.

Az első vitatott mozzanat

A Prinz Eugen csatahajóval vett állítólag részt Horthy a kotori matrózlázadás leverésében. Egy nagy csatahajón tört ki a lázadás, átterjedt a többire, több ezer matróz vett részt benne – magyarázta a történész. 44 matrózt halálra ítéltek, néhányat ki is végeztek, 392-t pedig bebörtönöztek. A fáma szerint az ítéleteket Horthy hajtatta végre. 
 
Valójában viszont mire a Prinz Eugen megérkezett Kotorba, addigra a lázadást leverték, az embereket elfogták, és Horthynak nem volt köze a megtorláshoz. Viszont amikor a saját hajóján is lázadás kezdődött, parancsnokként hozzájárult ahhoz, hogy a lázadás két vezetőjét kivégezzék. 
 
Horthy ezekkel a fegyvertényekkel olyan presztízsre tett szert a tengerészeten és a katonaságon belül, hogy amikor 1918 elején a horvát tengernagyot leváltják többek között a gyengeség jelének tekintett kotori lázadás miatt, akkor nem egy idősebb, rangban előrébb járó admirálist neveznek ki a flotta parancsnokává, hanem gyorsan előléptetik Horthyt ellentengernaggyá, ami már tábornoki rang, és ő lesz a flotta főparancsnoka. Ezzel megelőzött 11 admirálist és több, hozzá hasonló beosztású tisztet.
 
 
Flottaparancsnokként azonnal újabb támadást készített elő az olasz flotta ellen. A támadás megindult, de kudarccal, ezért Horthy lefújta. Egy kisebb olasz hajó torpedót lőtt ki a Monarchia flottájának büszkeségére, az egyetlen magyar építésű csatahajóra, a Szent Istvánra, a keletkezett lék miatt pedig a csatahajó hat óra alatt elsüllyedt, a flotta pedig visszafordult.

Fél év múlva elsüllyedt az egész Osztrák-Magyar Monarchia,

vele a történelmi Magyarország – fogalmazott Romsics professzor. Főparancsnokként Horthy Miklós átadta a flottát a horvátoknak, hazautazott, jelentkezett IV. Károly uralkodónál. Ekkor 50 éves. Ha úgy dönt, hogy nyugdíjba vonul, vagy gazdálkodni kezd Kenderesen, egyike maradt volna az első világháborús tábornokoknak, és most nem lenne ekkora sajtóérdeklődés a róla szóló előadáson – jegyezte meg a történész az ablakban is lógó hallgatóságnak.
 
Ekkor kezdődik Horthynak az az élete, ami miatt centrális figurává vált a magyar emlékezetpolitikában. Hazatért Kenderesre, miközben 1918-19-ben forradalmak zajlanak Magyarországon: először egy demokratikus kísérlet, majd a tanácsköztársaság bolsevista kísérlete. Horthy egyikben sem akar részt venni, azok oldalán keresi a helyét, akik egy konzervatív, ellenforradalmi politikát próbálnak érvényesíteni.
 
Romsics Ignác előadása Kolozsváron
 
Amikor értesült arról, hogy előbb Aradon, majd Szegeden megalakult egy ellenforradalmi kormány 1919 májusában, akkor Szegedre ment, tájékozódott, és úgy döntött, hogy ott marad. Mivel a Szegeden gyülekező tisztek közül ő a legmagasabb rangú, és némi hírnevet is szerzett a háborúban, ő lesz az ott szerveződő fegyveres erőknek, mintegy 4-5 ezer főnek a parancsnoka és az ellenforradalmi kormány hadügyminisztere. Itt kezdődik aztán a két világháború között kibomló 

Horthy-kultusz:

amikor egy embert valós vagy nem valós cselekedetei alapján oly mértékben heroizálnak, hogy már-már emberfölötti tulajdonságokat tulajdonítanak neki. Már akkor írnak róla verset szegedi tájszólásban, amikor szervezik a nemzeti hadsereget.
 
Ez a sereg nem hajtott végre fegyveres akciót a Magyarországot akkor megszálló román hadsereggel szemben, hanem Horthy vezetésével átvonult a Dunántúlra, és berendezkedett Siófokon. 

Ehhez kötődik a fehérterror,

az első olyan lépés Horthy politikai életében, amely ellentétes véleményekre ösztönzi az embereket és a történészéket is. Fehérterror volt, a fehérterrort Horthy katonái, különítményesei hajtották végre – szögezte le Romsics Ignác, aki szerint Horthy felelőssége ebben tagadhatatlan.
 
Írásban viszont nem adta parancsba, hogy tessék akasztani, gyilkolni. Olyan visszaemlékezés van – magyarázta a történész –, amely szerint Horthy azt az utasítást adta a katonáinak, hogy keményen kell eljárni a kommunistákkal szemben, és szigorúan kell megbüntetni őket. Nehéz elképzelni, hogy ne tudott volna a kivégzésekről, maga is írja az emlékirataiban, hogy ő tulajdonképpen indokoltnak tartotta, hogy a vörösterror és a tanácsköztársaság után az exponált kommunistákat, helyi embereket a fehérterrorral megbüntessék: bírósági ítélet nélkül embereket végeztek ki.
 
Nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit, különböző adatok egybevetéséből Romsics arra következtet, hogy ezernél valamivel több embert, bár van aki a kivégzettek számát magasabbra vagy alacsonyabbra teszi.
 
Miután 1919 novemberében az antant visszaparancsolja a román hadsereget a Duna-Tisza közéről a Tiszántúlra, Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonul Budapestre. Gellért téri beszédében úgymond tetemre hívta a bűnös várost, de hozzátette, hogy kész a baráti kéznyújtásra is – fogalmazott a történész.

Már akkor megosztotta a magyar társadalmat

a fehérterror és Horthy bevonulása, már akkor kialakult két Horthy-kép:
  • akiknek érdekeit a tanácsköztársaság sértette, mert államosították a vagyonát, vagy rekviráltak valamit, azok Horthyra országmentőként tekintettek, és ahova bevonult, ott gyakran ünnepélyes fogadást, bálokat tartottak, stb.;
  • akiken a bosszú csattant, akik elszenvedték a fehérterrort, vagy egyszerűen csak részt vettek a két forradalomban (például Illyés Gyula 16 évesen vagy Móricz Zsigmond), azok gyilkosként gondoltak Horthyra.
Valószínűleg az első csoport volt a népesebb, legalábbis indokoltnak tartották a tevékenységét, mert 1920. március elsején megválasztották az ország kormányzójává.

Miért kellett Magyarországnak kormányzó?

Mert a törvényesnek tartott uralkodót, IV. Károlyt az antanthatalmak nem engedték vissza Magyarország trónjára. A trianoni békeszerződésben benne van, hogy Magyarország olyan államformát és királyt választhat, amilyent akar, kivéve a Habsburgokat. Attól tartottak, hogy egy Habsburg uralkodó Budapesten destabilizálhatja a térséget.
 
Ha már nem dönthetnek szabadon, és nem hozhatják vissza a sokak által akart IV. Károlyt, akkor a magyar vezető rétegek úgy gondolták, választanak egy ideiglenes államfőt határozatlan időre, amíg rendezni tudják a királykérdést. Azért döntenek Horthy mellett, mert
  • ő az egyetlen fegyveres erő parancsnoka, 
  • erős kezű ember,
  • a tisztjei dolgoznak azon, hogy Horthy legyen a kormányzó, 
  • Nagy-Britannia Magyarországra delegált katonai attaséja együtt volt tengerésztiszt Horthyval Konstantinápolyban, és szép jelentéseket küldött haza róla.
A parlamenti szavazáson több mint 130-an támogatták Horthy Miklóst, heten Apponyi Albertre szavaztak, és volt aki tartózkodott. 1920-ban tehát a magyar elit törvényesen megválasztotta Horthyt, és közepesen erős jogkörrel ruházta fel.
 
1918 előtt nem lehetett úgy törvényt benyújtani a parlamentbe, hogy az uralkodó előzetesen ne járuljon hozzá. Az előszentesítés nagyon erős befolyást jelentett a parlamentre, de Horthy ezt nem kapta meg. A megszavazott törvényeket egyszer küldhette vissza a parlamentnek megfontolásra, de másodjára köteles volt aláírni.
 
Horthy a Gellért téren
 
Horthy a Gellért téren
 
A törvényhozás előzetes hozzájárulása kellett ahhoz is, ha a hadsereget az államhatáron kívül be akarta volna vetni, nemességet nem adományozhatott, főkegyúri jogot nem gyakorolhatott. A cseh köztársasági elnök Masaryknak sokkal erősebb volt a jogköre – hasonlította össze a történész.
 
Ezért Horthy csak azzal a feltétellel vállalta el a kormányzói tisztséget, hogy ha egy ponton erősítik a jogkörét: a hadsereget közvetlenül, a vezérkari főnökön keresztül utasíthatta, és már 1920-ban elérte, hogy közvetlenül fenyegető veszély esetén a parlament és a kormány utólagos hozzájárulásával elrendelheti a hadsereg bevetését az ország határán kívül. Ha a hadsereg megindul, és a kormány nem egyezik bele, akkor is elég nehéz visszafordítani. 1920-ban valószínűleg senki sem gondolta, hogy ennek milyen jelentősége lesz majd.

IV. Károlyt viszont felbiztatják

a magyarországi hívei, hogy az ország várja őt, és ha visszajön, az antant is elfogadja. Először békés módon jön vissza 1921 tavaszán, de sikerül rábeszélni, hogy jobb, ha visszamegy Svájcba, ősszel viszont katonasággal tért vissza. (Nyugat-Magyarországon jelentős magyar katonaság volt akkor a burgenlandi kérdés miatt, és egy része fölesküdött IV. Károlyra.)
 
Vagyis magyar hadsereggel szemben Horthy diákokból és híveiből álló csapatokkal áll fel, magyarok lövöldöznek egymásra. A király által kinevezett miniszterelnök, Rakovszky István telefonon azt üzente a budai várban tartózkodó Horthynak és Bethlennek, hogy „ha nem adjátok át a hatalmat, lógni fogtok valamennyien”.
 
IV. Károlyt végül meggyőzték (külföldi diplomaták segítségével), hogy hiába tér vissza, nem lehet király, és azt is közölték vele, hogy a csehszlovák hadsereg mozgósított, a román hadsereg mozgósítani készül, és a kisantant hadseregei körbetámadták volna Magyarországot. IV. Károly távozott, és megtörtént a trónfosztás is. Legnagyobb gyereke, Ottó akkor még kiskorú, nincs olyan ember, akit az ország elfogadna uralkodónak, ezért Horthy ideiglenes kormányzóságából így lesz már akkor egy hosszabb, több éves időszak.

Horthy hatalma stabilizálódik,

de a legitimisták soha nem bocsátották meg neki, hogy egyrészt lövetett a királyra, saját uralkodójára, aki kinevezte őt a flotta parancsnokává, másrészt hogy 1921 novemberében a Habsburgokat megfosztották a tróntól. Ezért Horthyt végig egy uborkafára felkapaszkodott újgazdagnak tekintették, még ha gazdag nem is volt, de egy Andrássy vagy Festetics család az életben nem fogadta el, hogy egy jöttment dzsentri kormányzóként az arisztokrácia fölött áll – fogalmazott a történész.
 
Társadalmilag nem is érintkeztek vele, ha például Horthy arra járt, a szombathelyi püspök tüntetőleg nem fogadta. Az erdélyi grófokkal más volt a helyzet: a kisebb pénzű Telekiek vagy Bethlenek jól együttműködtek Horthyval, tulajdonképpen ők adják Horthy arisztokrata környezetét a két világháború között.
 
Romsics Ignác előad Kolozsváron
 
Innentől Horthy tudomásul veszi, és nincs is nagyon ellenére, hogy átengedi a politikát azoknak, akik ehhez értenek: elsősorban Bethlen Istvánnak, aki Magyarország miniszterelnöke 1921-31. között. Horthy a ’30-as évek közepéig reprezentatív funkciókat lát el, de komoly, aktív szerepe nincs.
 
Három helyen él: a budai várban, nyaranta a Grassalkovich-kastélyban, ahol vadászni is lehetett, és szeretett visszajárni a kenderesi villába is. Innen csak látogatásokkor mozdult ki, szoboravatásokkor, vagy ha színházba ment. Nagyon szeretett sportolni. A magyar elit akkor és azóta is vadászni szeret, Kádár János éppúgy szeretett vadászni, mint a mostaniak, vagy ahogy Bethlen és Horthy – jegyezte meg a professzor. Szeretett még teniszezni és úszni, és sokat volt együtt a családjával.

Vitézavatást mint rituálét

évente tartottak. Mivel nemességet Horthy nem adományozhatott, 1920-ban létrehozott egy kvázi pótnemesi rendet, amelyet vitézi rendnek hívtak. Az lehetett vitéz, aki az első világháborúban adott ideig frontszolgálatot teljesített, és megkapta a kisebbik vitézségi érmet, és persze 1918-19-ben „a jó oldalon” lőtt vagy harcolt. De legalább „a rossz oldalon”, a forradalmak oldalán nem.
 
1940-ben már körülbelül négy-ötezer vitéz volt, a vitézi címmel pedig juttatások jártak: a tiszti vitézek 50 holdat kaptak, amiből már rendesen meg lehetett élni, a legénységi vitézek 12-13 holdat, vagy kocsma- vagy boltbérlést.
 
Horthy a ’30-as évek második felében aktivizálódik főleg külpolitikai téren, meglátogatja Rómában Mussolinit, megáll Bécsben, és találkozik Hitlerrel. Titokban már 1936-ban, de nyilvánosan először 1938-ban, teljes tiszti pompájában. Hitler a német hadiflotta bemutatásával impresszionálta Horthyt, aki viszont nem teljesítette a kérését, miszerint támadja meg Szlovákiát. Ennek apropóján akart beavatkozni Németország, és felosztani Szlovákiát. Horthy és miniszterelnöke is visszautasítja az agent provocateur szerepét – taglalja Romsics professzor.

Közben folyamatosan építik Horthy kultuszát,

a ’30-as években egyre fokozottabban. A kultuszépítésnek sok formája van, a lényege, hogy egyszerű üzeneteket kell hatékonyan az emberek fejébe sulykolni minél többször. Tévé akkor még nem volt, rádió is csak korlátozottan, újságot kevesebben olvastak, mint ma, 
  • de kitalálták például a Horthy-irkát gyerekeknek, 
  • karácsonyi üdvözlőlapot készítettek Horthy sokszorosított aláírásával, 
  • évfordulókra Horthy-emlékérméket vertek, 
  • sőt szobrot is készítettek róla – akkor sem volt mindennapi, hogy élő ember szobrot kapjon, jegyezte meg a történész,
  • a mai Petőfi-hidat elkészültekor, 1937-ben Horthyról nevezték el,
  • a szegedi Hősök kapuján Aba-Novák Vilmos freskója világháborús haditettekben ábrázolja többek között Horthy Miklóst a hadserege élén,
  • Kecskeméten városházi freskón örökítik meg, ahol rajta kívül Nagy Lajos, Mátyás király és Hunyadi János jelenik meg,
  • és vaskos könyv bizonygatta, mégsem halt ki az Árpád-ház, akkor élő leszármazottja maga Horthy Miklós.
1938-ban születik meg róla az első magyar nyelvű életrajz, ekkor 70 éves, és ez volt a kultuszteremtő akciók apropója. Kultusza és megítélése 1938-41 között ér a csúcspontra egyrészt az ekkori revíziós sikerek miatt, másrészt 1940-ben volt húsz éve kormányzó, és mind a kettőt megünnepelték. 
 
A két világháború közötti Magyarország alapvető törekvése a területi revízió volt, a bevonulásokon Horthy mindig megtervezetten vett részt úgy, hogy az egész hozzá kötődjön. Általában fehér lovon vonult be
  • 1938-ban Felvidékre,
  • 1939-ben Kárpátaljára,
  • 1940-ben Erdélybe.
  • 1941-ben Bácskában viszont nem tartottak ünnepélyes bevonulást azért, mivel Teleki Pál öngyilkos lett pont azért, mert ellenezte a bevonulást.

A bevonulásokra nagy kultusz épült,

Horthy ekkor kapja a másik epiteton ornanst, az országmentő után az országgyarapítót, könyvek jelennek meg ilyen címmel. A kolozsvári bevonulás köztéri díszlete is árulkodó: van egy kisebb Hitler- és egy Mussolini-kép, egy nagy Horthy-kép és sok-sok kis Horthy-kép. Miközben érdemi szerepe nem volt a visszacsatolásokban, ezek nagyhatalmi döntések voltak. Az akkori magyarok többsége számára ez pozitív fejlemény volt, és receptívek voltak rá.
 
A kultuszépítés következménye, hogy ha sokáig mondják egy embernek ugyanazt, egy idő után elhiszi magáról – jegyezte meg a professzor. Sokan mondták neki, hogy heroikus, emberfeletti, még Márai Sándor is írt Horthyról dicsőítő publicisztikát. A Horthy családon belül kialakul egy olyan érzet, hogy nem is olyan rossz dolog ez a kormányzóság, meg lehetne ezt hosszabbítani.
 
Horthyk
 
Közben Habsburg Ottó nagykorú lett, és Bethlen István ’27-’28-ban tesztelte a nagyhatalmakat, hogy megengednék-e Ottó visszatérését Magyarországra, de mindenhol azt mondják neki, hogy nem. Így marad Horthy még tovább kormányzó, és felmerül, hogy mi lenne, ha Horthy idősebbik fia, István lenne az utód. 1942-ben Horthy el tudja érni, hogy fiát a parlament kormányzóhelyettessé választja. Ennek az a célja,

hogy előkészítse az utódlást potenciális dinasztiával.

1942. augusztusában viszont Horthy István repülőtisztként a keleti fronton lezuhant, meghalt, ezután az idős Horthy már csak a kis unokájával jelenik meg. Felmerül a családban, hogy régenstanácsot lehetne mellé állítani, és neki lehetne átadni a hatalmat, amikor nagykorú lesz. A katolikus egyház, a hercegprímás ehhez soha nem járult volna hozzá, ezt mindig közölte is, akárcsak a magyar arisztokrácia egy része – mondta Romsics professzor. Ezért a dolgot tovább jegelik a háború utánra.
 
Csillog a felszín: az ország látszólag sikeres, területeket csatolnak vissza hozzá, de a felszín alatt legalább két olyan probléma húzódik, amely Horthy akkori és ’45 utáni megítélését is döntően és negatívan befolyásolja. Miközben zajlanak a visszacsatolások, 

hatályba lépnek a zsidótörvények.

1938-tól 1942-ig a magyar parlament egymás után hoz olyan törvényeket, amelyekkel előbb a zsidó vallású, később a zsidó származású polgárait súlyosan diszkriminálja, vagyonuktól, állásuktól megfosztja. Ezeket a törvényeket Horthy Miklós mind aláírta, és egyik ellen sem tiltakozott, ellentétben például Bethlen Istvánnal, aki Horthynál és más módon is tiltakozott, mondván, ez katasztrófa, és Magyarország nem teheti meg.
 
A zsidótörvények elfogadása szinkronban zajlott a bevonulásokkal, a nagyváradi bevonulást pedig egy ottani, zsidó származású nagytőkés finanszírozta. Utána ott is bevezették a zsidótörvényeket. Vagyis ugyanarra a dologra nem egyformán emlékeznek az emberek: a kitörő örömöt fél év múlva a zsidótörvények érvényesítése követi. 1941. június 26-án

Magyarország belép a második világháborúba

Horthy döntése alapján úgy, hogy erre nincs kifejezett német kérés. A németeknek nem fontos Magyarország belépése, egyrészt azért, mert a honvédsége gyenge, a trianoni szerződés miatt nem lehetett fejleszteni, másrészt Hitler úgy gondolta, hogy ha a magyarok belépnek, megint területet fognak követelni, ő pedig már többet nem akart adni.
 
Bekövetkezik a kassai bombázás, amelyről ma sem tudjuk, ki követte el, senki sem tudta azonosítani a gépeket, de az biztos, hogy az egyik fel nem robbant bombán cirillbetűs szöveg van. Amit viszont akárhonnan be lehetett szerezni, magyarázza a történész. 
 
Ha orosz gép is bombázta Kassát, biztos, hogy nem szándékosan, mert az oroszoknak nem állt érdekükben, hogy Magyarországot beugrasszák a háborúba önmaguk ellen. Molotov külügyminiszter megüzente a magyar miniszterelnöknek, Bárdossynak, hogy ha a magyarok továbbra is semlegesek maradnak, akkor számíthatnak a Szovjetunió jóindulatára a háború után. Nem tudjuk, hogy ez mit jelenthetett volna, mindenesetre nem volt belépési kényszer – szögezte le a történész.
 
Horthy viszont annak az 1920-as törvénymódosításnak az alapján öt perc alatt parancsot adott a honvédségnek a támadásra. Ferenc József és a magyar vezetés 1914-ben egy hónapig gondolkodott, hogy hadat üzenjen-e a kicsi Szerbiának. Horthy és környezete nagyon gyorsan eldöntötte, hogy hadba lépünk, hogy ne maradjunk le a Románia és Magyarország között Erdélyért zajló versenyfutásban
 
Romsics Ignác előadás Kolozsváron
 
Antonescu, illetve a román hadsereg korábban belépett, és feltételezhető, hogy Horthy ebből sem akart kimaradni, mert német győzelemmel számoltak. Az arisztokrácia másik része, Bethlen és a többiek figyelmeztetik, hogy rosszul dönt, mert nem tudható előre, ki fog győzni a háborúban. 
 
A gyorshadtest kimegy a Don-medence irányába, ez az elit magyar alakulat fél év alatt tönkremegy, akkor Horthy visszahozatja. Utána megszálló erőkkel vonul ki Magyarország a keleti frontra, a Don mellé a 2. magyar hadsereg több mint 200 ezer fővel, de az 1943. januári orosz áttöréskor a katonák negyede meghal, negyede hadifogságba kerül, negyede sebesültként, rokkantként tér haza, és csak negyede ér vissza fizikai sérülés nélkül.
 
Horthynak joga volt dönteni a háborúba lépésről, de Romsics professzor politikailag hibás döntésnek tartja.

A háborúból kilépni

már a doni katasztrófa után megpróbálták Horthyék úgy, hogy a nyugati szövetségesekkel tárgyaltak, kötöttek is egy előzetes egyezményt. A magyar kiugrást megakadályozandó 1944. március 19-én német csapatok szállták meg Budapestet, és ezzel ismét új korszak kezdődik. Előtte Hitler közli Horthyval, hogy a német csapatok be fognak vonulni, ha hagyják, akkor barátként, ha nem, akkor lőni fognak.
 
A volt berlini követet, Sztójay Dömét nevezi ki Horthy miniszterelnöknek. Horthy előbb le akar mondani, végül csak visszavonul a politikából, bezárkózik a várba, hetekig nem szólal meg nyilvánosan. Ezt a momentumot sem lehet egy ország vezetőjénél elnézni: jóváhagyásával szállják meg az országot, kinevez egy németbarát kormányt, de ő hivatalban és csendben marad.
 
Közben a Sztójay-kormány nemcsak a leventéket küldi a hadseregbe, nemcsak fokozza a kiszállításokat Németországba, hanem eleget tesz annak a német kérésnek, aminek a magyar kormányok mindeddig nem tettek eleget. Voltak nagyon kegyetlen zsidótörvények, de a deportálásokhoz a Kállay-kormány egyszer sem járult hozzá, miközben Hitler 1942-től követelte.
 
A diszkriminációkon túl egy ponton került veszélybe a zsidóság élete: 1941-ben úgynevezett ‘idegenrendészeti eljárás’ keretében deportálták azokat a zsidókat, akiknek nem volt állampolgárságuk, menekültek voltak, és mellettük másokat is, összesen mintegy 18-20 ezer személyt Galíciába, majd a határon túlra, ahol ukrán és német katonák szinte mindegyiküket legyilkolták, alig páran jöttek haza közülük. 
 
Horthy öregenKörülbelül 800 ezer zsidó élt ekkor Magyarországon, Európa legnagyobb ilyen közössége, az ő deportálásuk kezdődött meg közvetlenül a német megszállás után. Május 14-én elkezdik vinni a vidéki zsidókat Észak-Erdélyből is, és Horthy nem csinál semmit. Mígnem 1944. július elején leállítja a deportálásokat: egyszerűen parancsot ad rá. Vagyis mégis tudott valamit. A menye inkább jóindulatú interpretációja szerint ekkor kapja meg az Auschwitzi Jegyzőkönyvet, és értesül arról, mi történik a deportáltakkal.
 
Viszont Horthy írt egy levelet, amely ezt a jóindulatú értelmezést felülírja – magyarázza a történész. Hitlerrel folytatott tárgyalásról tér haza 1943 elején, és Hitlernek ír levelet, amelyben a következő mondat szerepel: „Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint Németországban történt, és ahogy a többi országban is kívánatosnak látszik. […] Nem kívánhatja tőlem Őexcellenciája, hogy magyar állampolgárokat a halálba küldjek.”
 
Ezt nehéz másként értelmezni, mint hogy valamit tudhatott arról, mi történik a deportáltakkal – értelmezi a történész. Ezért Horthy 1944-es politikáját csak két tagmondattal lehet leírni: Horthy Miklós mint Magyarország felelős kormányzója felelős a vidéki zsidóság haláláért (közel 500 ezer embert visznek el, és nem sokan térnek haza), de július eleji fellépésével megmentette a budapesti zsidóságot, illetve annak nagyrészét. A magyarországi vidéki zsidók több mint 70 százaléka vesztette el az életét a holokauszt során, a budapestiek közül valamivel több mint 30 százalék, így jön ki az 57-58 százalékos veszteségarány az izraelita lakosságon belül.

Kiugrás

A deportálások leállítása után Horthy végre rászánja magát, hogy az oroszoktól fegyverszünetet kérjen, és megszervezze a kiugrást a háborúból. A németek természetesen erről is tudnak, elrabolják a kisebbik, akkor már az egyetlen élő fiát, Miklóst, túszként tartják, és zsarolják vele, hogy mondjon le Szálasi Ferenc, a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes Párt vezérének javára.
 
Egy államfő életében ez ismét olyan pont, ahol elgondolkodhat – foglalta össze nekünk Romsics Ignác –, hogy ha 25 évig ő az ország első számú vezetője, hagyja, hogy szobrot készítsenek neki, utcát nevezzenek el róla, és élvezi a tisztséggel járó előnyöket, hogyan dönt, államfőként mi a helyes:
  1. ha fia életével megzsarolják, lemond, átadja a hatalmat Szálasinak, és távozik az országból – ez történt;
  2. vagy ha úgy gondolja, hogy elsősorban államférfi, és nem apa, és legalább egy rádióbeszédben közli az országgal, hogy minden, ami történik, az ellentétes az ő akaratával, ezért és ezért.
Horthy életében tehát van egy 1918-ig tartó, sikeres katonatiszti pálya, majd utána egy államfői pálya, amelynek vannak sikeres részei, és olyan kudarcos részei, amelyekben a felelőssége nem tagadható.
 
Horthy Miklós és családja különvonattal megy Bajorországba, ott amerikai hadifogságban tartják 1949-ig. Tito szeretné, ha háborús bűnösként kiadnák Jugoszláviának, de ehhez sem az oroszok nem járulnak hozzá, sem az amerikaiak, akik vizsgálatot indítanak Horthy ügyében, és végül úgy ítélik meg, hogy csak tanúként, nem vádlottként idézzék be a nürnbergi perekben. Magyarországra se hozzák vissza, mint ahogy visszahozták a miniszterelnökök közül Bárdossyt, Imrédyt, Sztójayt, Szálasit – a népbíróságok valamennyit felakasztották.
 
A Horthy-család villája Estorilban
 
A Horthy család volt szállása Estorilban
 
Hozzájárulnak, hogy 1949-ben elhagyja Bajorországot, és a portugáliai Estorilba költözzön, ami egyrészt festői hely, emeli ki a történész, másrészt a tenger mellett van, ami szintén nem közömbös egy tengerésztiszt szempontjából. Befogadja a Portugáliát autoriter módon irányító Salazar rezsimje, akárcsak más, Horthyhoz hasonlóan magas rangú tábornokokat vagy jobb életet élt orosz hercegeket.
 
Az ő és családja mindennapi életéhez az anyagi alapokat részben a pápai állam biztosítja, részben Montgomery, a volt amerikai nagykövet gyűjt számára, részben pedig azok a magyar zsidó nagytőkések biztosítják, akik Horthy tudtával és támogatásával 1944 júniusában repülőgéppel elhagyják Magyarországot, megmentve így az életüket és a vagyonuk egy részét. Horthy menye dolgozik, és a család nem él nagy lábon. Eközben Horthy visszavonultan 

írja az emlékiratait.

1953-ban jelenik meg először magyarul, de kiadják angolul, németül, franciául, finnül, norvégül, svédül, és ennek a jogdíjaiból is jön be pénz a család számára.
 
Horthy egyre betegebb, az 1956-os forradalomkor még él, fölvillanyozódik, de amikor a forradalmat leverik, apátiába esik, és 1957 elején meghal.
 
Eközben Magyarországon épül az új politikai rendszer, amely újragondolja a magyar történelmet, történelemszemléletet is, ahogy az egész szovjet táborban. Ebben a múltban az egyik fekete bárány és markánsan negatív pont Horthy Miklós alakja. Vicclapok és mások címoldalon gúnyolódnak vele, ő lesz az ördög egyes ábrázolásokon. 
 
A történelemkönyvekben abszolút megfordult a kultusza: míg a két világháború között heroikus apologetikát alakítottak ki róla, 1945 után gyakran azt is bűnéül rótták fel, amit nem csinált:
  • hogy vezető szerepe volt a kotori matrózlázadás véres elnyomásában;
  • hogy azért ment 1919-ben Szegedre, mert tudta, hogy a pénzszerzéshez hatalom kell – a kormányzóságból nem gazdagodott meg, mondta a történész;
  • a hatalom átadásáért hercegi címet követelt IV. Károlytól, de nem kapta meg, és ezért fordult volna szembe vele;
  • dinasztiaalapító ábrándokat kergetett – ebben volt valami, a történész szerint ha nem is maga Horthy Miklós, de a családja;
  • sokezer angol fontot és aranyrudakat helyezett el külföldön – ezt is cáfolta a történész;
  • tudta, hogy Kassára nem szovjet repülőgépek dobtak bombát – nem tudni, hogy tudta-e, de rosszul döntött;
  • 1944-ben szabad kezet adott Sztójaynak a zsidókkal kapcsolatos kérdésekben – ez igaz;
  • tudott a megsemmisítő táborokról – lényegében igen;
  • még ’44 nyarán is folytatni akarta a háborút – ez nem igaz, ki szeretett volna ugrani belőle;
  • Miklós fia életéért cserébe átadta a hatalmat Szálasinak – ez igaz, mutatott rá Romsics professzor.
Valós és nem valós elemekkel együtt alakul ki az a negatív Horthy-kép, amelyet gyerekként sokunk hallott az iskolában.

1989-ben

utcákat neveztek át, szobrokat szereltek le és vittek ki Budaörsre, de felmerül az igény, hogy kiket állítsanak Marx, Engels, Kun Béla és Lenin helyére. Az ismét átalakult történelemszemlélet megmondja, hogy kik nem kellenek, de ki az, aki pozitív példaként kell, mert az 1848 utáni történelemre mégsem lehet azt mondani, hogy nem volt, vagy mindenki negatív volt, a kommunisták is, a fasiszták is – vázolta az emlékezetpolitikai űrt a történész.
 
Természetesen 1956 és Nagy Imre – de ha Nagy Imre életrajzát jobban megnézzük, azon is találunk pöttyöket, és nem mindenki örült Nagy Imrének. Végül ez is eldőlt, de az nem, hogy mi legyen a Horthy-korszakkal, hogyan viszonyuljunk hozzá. Az nem volt kérdés, hogy akiket háborús bűnösökként kivégeztek, azokról nem neveznek el utcát, de Horthy Miklós neve fölmerült. 
 
Először 1990-ben adják ki Gosztonyi Péternek, a Svájcban élő magyar emigránsnak a Horthy-könyvét, amely enyhén apologetikus, vagyis mentegeti. Például azzal, hogy a fehérterror nem a nemzeti hadseregtől indult ki, vagy hogy Horthynak nem voltak személyes uralmi törekvései.
 
1993-ban Horthy akaratának megfelelően újratemetik Kenderesen. Az akkori jobbközép kormány Antall József vezetésével úgy dönt, hogy engedélyezi a családnak a temetést, nem kötelezi a kormánytagokat a részvételre, de nem is tiltja el őket. Ott Horthy István felesége nagy és dicsőítő beszédet mondott apósáról. Azóta Kenderes bizonyos körök számára ha nem is épp kegyhely, de eléggé látogatott, és maga a falu is Horthy településeként hirdeti magát. 
 
A kriptánál mindig van koszorú, magyar zászló, virág, de ez nem szervezett, hanem egyes személyek és csoportok így ápolják a Horthy-kultuszt. Újratemetésének évfordulóján pedig megemlékeznek róla, meneteket is tartanak. 

Ennek a kultusznak egyik fő és legaktívabb terjesztője

Horthy menye, Horthy Istvánné volt mindaddig, amíg élt, 2013-ig. 2000-ben megjelentette az emlékiratait, amelyben azt állítja, hogy Horthy nem tudott a zsidók deportálásáról, és azzal a meglepő mondattal zárja, hogy Magyarországnak olyan új vérátömlesztésre lenne szüksége, mint amilyen 1919-ben Horthy vezetésével kezdődött. Ezzel nem aratott osztatlan elismerést minden körben, viszont rengetegen vették meg és dedikáltatták a kötetet.
 
A kultusz másik fő ápolója a vitézi rend, sőt rendek, mert több is újjáalakul, de az egyik nevezi magát történelmi vitézi rendnek. Míg a Horthy-korszakban világos volt, hogy ki lehetett a vitézi rend tagja, most a történész szerint nem annyira, úgyhogy a rend egyes, ismertebb tagjait mutatta meg nekünk: Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Mága Zoltán hegedűművész, a kalocsai érsek vagy Papp Lajos szívsebész. Egyikük katonai érdemei sem igazán ismertek. A Horthy-kultusz ápolásán túl a vitézi rend évente rendez vitézi bált, mondta a történész, aki a rendnek ilyen jellegű feltámasztását kissé parodisztikusnak tartja, mert nem sok köze van a régi vitézi rendhez.
 
2006-ban filmet készít Horthyról Koltay Gábor rendező és Nemeskürty István történész, amely szintén apologetikus: olyanokat mond benne Nemeskürty – és mások is -, hogy a Horthy-korszakban az ország boldog volt, mindenki jól érezte magát. A budai várban mindenki jól érezte magát, a Maros és a Tisza mentén a kubikosok már kevésbé – illusztrálta Romsics Ignác, hogy miért nem lehet soha ilyen általános jellegű kijelentéseket tenni.
 
Szegeden kibontják a Hősök kapuja freskóját, pólót gyártanak Horthy Miklós képével, amelyet kártyára is nyomtatnak. Vagyis kultusza volt a két háború között, ellenkultusza 1945-től ’89-ig, majd egy kis tétovaság után

elkezdődik egy új Horthy-kultusz,

amelyet 2010-től egyre inkább ápol a Jobbik. Vona Gábor már 2006-ban azt javasolta, hogy a parlament előtti teret meg kell tisztítani, Károlyi Mihály szobrát el kell vinni, és a helyébe Horthy Miklós szobrát kell állítani. A Csodaszarvas kör Szegeden szobrot állított volna neki, de Botka László polgármester ezt egyértelműen ellenezte. Magánszemélyek viszont rendszeresen megünneplik a nemzeti hadsereg megalapítását. 
 
Gyömrőn megosztotta a lakosságot, amikor a központi Szabadság teret akarta az önkormányzat átnevezni Horthyra, annyira, hogy biztonsági emberek vigyáztak Romsics Ignácra, akit oda is meghívtak előadni Horthyról. Végül nem csaptak össze az utcán a Horthy-pártiak a Horthy-ellenesekkel, mesélte a történész, de az előadás után nagyon sokáig húzódott, amíg egyesek elmondták, miért szeretik Horthyt, mások pedig azt, miért nem, vagy miért nem szabad szeretni. Hosszas huzavona után a gyömrőiek végül úgy döntöttek, hogy a központi tér megmarad Szabadság térnek, az egyik allét elnevezik Horthyról, és felállítottak egy faszobrot azzal a felirattal, hogy Szeressétek egymást.
 
Horthy Miklós faszobra leöntve
 
Kerekiben is felállítanak egy életnagyságnál kisebb Horthy-faszobrot magánterületen, de ez nem tetszett a magyar lakosság egy részének, és Dániel Péter ezt ki is fejezte azzal, hogy piros festékkel leöntötte. Erről a magyar bíróság sem tudott egyértelműen dönteni: szoborrongálásért beperelték Dániel Pétert, a bíróság elsőfokon felmentette, sőt azt mondta ki, hogy társadalmilag hasznos cselekedetet hajtott végre azzal, hogy nem hagyta ápolni az emlékét egy nemkívánatos politikusnak. Másodfokon viszont pénzbírságra ítélték szoborrongálásért.
 
Szoborállítások, utcaátnevezések azóta is folynak kisebb településeken, a Jobbik pedig Horthy Miklós emlékévnek nevezte ki 2013-at. Az év novemberében Horthy-mellszobrot avatott fel Hegedűs Lóránt református lelkész szintén magánterületen, a budapesti Szabadság téren lévő Hazatérés templomában. A baloldal különböző csoportjai pedig minden alkalmat megragadnak, hogy a nemtetszésüket fejezzék ki hol komolyan, hol dühösen, hol humorosan, hogy nem kérnek Horthyból, a két tábort pedig néha a rendőrség választja el Budapest utcáin, hogy ne verekedjen össze – mesélte a történész.
 
A Jobbik és környezete tovább építi a Horthy-kultuszt, 2014. november 16-án már felvonulást is rendeztek ugyanazon az útvonalon, ahol Horthy 1919-ben bevonult Budapestre, ahova egy fehér lovat is beszereztek, miközben ellenfeleik Horthy-ellenkultuszt építenek.
 
Jósolni nem a történész feladata, hangsúlyozta Romsics professzor, de személyes meglátása az, hogy a magyar közélet a következő egy-két évtizedben is ilyen módon fog a múlt felé fordulni.
 

Az előadást lejegyezte és fotózta: Szabó Tünde 

Hirdetés