// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szokatlan indokkal tüntetnek a rézbányai vájárok

// HIRDETÉS

Hatodik napja tartózkodnak a föld alatt a Bihar megyei Rézbánya bányászai, huszonegy felszínen tartózkodó vájár pedig hétfőtől éhségsztrájkba kezdett. De miért tüntetnek?

Száz évvel ezelőtt, az Osztrák-Magyar Monarchia idején nyitották meg Rézbányán (románul  Băiţa)  az első sorban ritkafémeket rejtő bányát, ahol napjainkban három vállalat – egy állami és két magánvállalat – munkásai bányásznak. A bányában fellelhető ásványi nyersanyagok összértéke meghaladja a 100 millió eurót, és ott,

ahol ekkora pénzről van szó, előbb-utóbb bekavarnak az érdekharcok.

A rézbányai vájárok az elmúlt hat évben többször kifejezték már a fizetésekkel és a munkakörülményekkel szembeni elégedetlenségüket, ezúttal azonban az állami bányavállalat munkásai nem azért zárkóztak be a bányába, mert nagyobb fizetést kötelnének, hanem azért, mert az egyébként politikai alapon kinevezett igazgatójuk, Ovidiu Dăescu – állításuk szerint – szabotálta az magánvállalatok bányászainak munkáját.

Az igazgató a sajtó megkeresésére úgy vélekedett, hogy az egész tüntetést az egyébként szorosan együttműködő két magánvállalat tervelte ki. Az állami bányavállalattal szemben óriási adósságokat felhalmozó African Consolidated Resources a bánya értékes ritkafémjeit akarja kitermelni, úgy hogy

nem rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel.

A tüntetők száma a hat nap alatt napról napra növekedett: hétfőn a föld alatt 51, a felszínen pedig 78 vájár protestált, ez utóbbiak közül pedig sokan éhségsztrájkba kezdtek.  Azt követelik, hogy a gazdasági minisztérium illetékesei és a bányászati ügyekért felelős hivatalosságok személyesen garantálják a privát bányavállalatoknak a ritkafémek kitermelésének jogát.

Ovidiu Dăescu szerint a bányamunkásokat Maria Trip  (az egyik magánvállalat igazgatója, aki a munkásokkal együtt bezárkózott a bányába) manipulálta, sőt annak a gyanújának is hangot adott, hogy

akaratuk ellenére tartja őket fogva a bányában.

A zavaros tüntetésnek politikai élet ad az, hogy a magánvállalatok vezetői Claudiu Pop Bihar megyei prefektus lemondását követelik, aki mellesleg a gazdasági minisztérium illetékes államtitkárával közösen éppen augusztusban tett látogatást Rézbányán.

Fotó: Ebihoreanul.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS