// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Szokatlan indokkal tüntetnek a rézbányai vájárok

// HIRDETÉS

Hatodik napja tartózkodnak a föld alatt a Bihar megyei Rézbánya bányászai, huszonegy felszínen tartózkodó vájár pedig hétfőtől éhségsztrájkba kezdett. De miért tüntetnek?

Száz évvel ezelőtt, az Osztrák-Magyar Monarchia idején nyitották meg Rézbányán (románul  Băiţa)  az első sorban ritkafémeket rejtő bányát, ahol napjainkban három vállalat – egy állami és két magánvállalat – munkásai bányásznak. A bányában fellelhető ásványi nyersanyagok összértéke meghaladja a 100 millió eurót, és ott,

ahol ekkora pénzről van szó, előbb-utóbb bekavarnak az érdekharcok.

A rézbányai vájárok az elmúlt hat évben többször kifejezték már a fizetésekkel és a munkakörülményekkel szembeni elégedetlenségüket, ezúttal azonban az állami bányavállalat munkásai nem azért zárkóztak be a bányába, mert nagyobb fizetést kötelnének, hanem azért, mert az egyébként politikai alapon kinevezett igazgatójuk, Ovidiu Dăescu – állításuk szerint – szabotálta az magánvállalatok bányászainak munkáját.

Az igazgató a sajtó megkeresésére úgy vélekedett, hogy az egész tüntetést az egyébként szorosan együttműködő két magánvállalat tervelte ki. Az állami bányavállalattal szemben óriási adósságokat felhalmozó African Consolidated Resources a bánya értékes ritkafémjeit akarja kitermelni, úgy hogy

nem rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel.

A tüntetők száma a hat nap alatt napról napra növekedett: hétfőn a föld alatt 51, a felszínen pedig 78 vájár protestált, ez utóbbiak közül pedig sokan éhségsztrájkba kezdtek.  Azt követelik, hogy a gazdasági minisztérium illetékesei és a bányászati ügyekért felelős hivatalosságok személyesen garantálják a privát bányavállalatoknak a ritkafémek kitermelésének jogát.

Ovidiu Dăescu szerint a bányamunkásokat Maria Trip  (az egyik magánvállalat igazgatója, aki a munkásokkal együtt bezárkózott a bányába) manipulálta, sőt annak a gyanújának is hangot adott, hogy

akaratuk ellenére tartja őket fogva a bányában.

A zavaros tüntetésnek politikai élet ad az, hogy a magánvállalatok vezetői Claudiu Pop Bihar megyei prefektus lemondását követelik, aki mellesleg a gazdasági minisztérium illetékes államtitkárával közösen éppen augusztusban tett látogatást Rézbányán.

Fotó: Ebihoreanul.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS