// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Petrás Mária nem haragszik, csak szomorú

// HIRDETÉS

A csángó énekesnő a Zsidó Kulturális Fesztiválon őt ért méltánytalanságról is beszélt a Mandinernek adott nagyinterjújában.

Petrás Mária nevével voltak tele a hírek az elmúlt héten: a csángó énekesnőt és keramikusművészt ugyanis a Népszavában közölt olvasói levél és az Egyenlítő blog információi alapján, később valótlannak bizonyuló okokra hivatkozva – miszerint szélsőjobboldali rendezvényeken szokott fellépni és testvére a nemzeti rockot játszó Kárpátia frontemberének, Petrás Jánosnak – gyakorlatilag kitiltották a Zsidó Kulturális Fesztiválról. Az énekesnő a Muzsikás együttessel együtt lépett volna fel a Dohány utcai zsinagógában, de

a Muzsikás a Petrást ért méltánytalanság miatt lemondta a fesztiválszereplést. 

Petrás Mária ügye nemcsak a jobboldali médianyilvánosságban kapott publicistást, hanem megszólaltak a védelmében olyan, a baloldali-liberális oldalhoz sorolt közszereplők, mint Schiffer András, Vári György és Babarczy Eszter. Az ügy legújabb fejleménye, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője, Böjte József a kialakult konfliktushelyzet miatt lemondott tisztségéről, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége pedig elfogadta a lemondását.

 

Az énekesnővel most a Mandiner főmunkatársa, Stumpf András készített nagyinterjút. Petrás Máriának, bevallása szerint, annyira rosszul esett az elutasítás, hogy meg sem tudott szólalni, mert ha megszólal, rögtön neki szegezik a kérdést, hogy tényleg antiszemita-e. Petrás – aki a Zsidó Kulturális Fesztiválon a Három árva balladát készült előadni – elmondja, hogy az ő „csángó életében” 

az antiszemita szót nemhogy nem használták, de nem is hallották.  

Bárhová hívták, mindenütt csángó dalokat énekelt, mert ő „az egyik utolsó rezdülése” a csángó világnak. „Nekem muszáj szabadelvűnek maradnom, éppen azért, hogy a csángó világot mindenhol, bárki előtt képviselhessem” – fogalmazott Petrás. 

 

Az énekesnő olvasta – többször is – Schiffer András őt támogató posztját, és igen jól esett neki – azt viszont kétli, hogy a Mazsihisz valaha is megkövetné. Ahogy fogalmaz: „nem ítélkezem a történtek felett. Inkább imádkozom, hogy múljék el tőlem ez a szomorúság.” Mindannak ellenére, ami történt, továbbra is 

énekelne a zsinagógában, ha a hívek erre kérnék. 

A Prima Primissima-díjas énekesnő beszél életéről, pályájáról, a csángók megmaradásának esélyeiről. Úgy gondolja, a csángók elrománosodását csak lelassítani lehet a fakultatív magyar oktatással, de – az öntudatra ébredt baszkok példáját figyelembe véve – még „történhetnek csodák”.

 

Az interjú teljes terjedelmében elolvasható az alábbi linken.

 

Fotó: mediaklikk.hu

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS