// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Petrás Mária nem haragszik, csak szomorú

// HIRDETÉS

A csángó énekesnő a Zsidó Kulturális Fesztiválon őt ért méltánytalanságról is beszélt a Mandinernek adott nagyinterjújában.

Petrás Mária nevével voltak tele a hírek az elmúlt héten: a csángó énekesnőt és keramikusművészt ugyanis a Népszavában közölt olvasói levél és az Egyenlítő blog információi alapján, később valótlannak bizonyuló okokra hivatkozva – miszerint szélsőjobboldali rendezvényeken szokott fellépni és testvére a nemzeti rockot játszó Kárpátia frontemberének, Petrás Jánosnak – gyakorlatilag kitiltották a Zsidó Kulturális Fesztiválról. Az énekesnő a Muzsikás együttessel együtt lépett volna fel a Dohány utcai zsinagógában, de

a Muzsikás a Petrást ért méltánytalanság miatt lemondta a fesztiválszereplést. 

Petrás Mária ügye nemcsak a jobboldali médianyilvánosságban kapott publicistást, hanem megszólaltak a védelmében olyan, a baloldali-liberális oldalhoz sorolt közszereplők, mint Schiffer András, Vári György és Babarczy Eszter. Az ügy legújabb fejleménye, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője, Böjte József a kialakult konfliktushelyzet miatt lemondott tisztségéről, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége pedig elfogadta a lemondását.

 

Az énekesnővel most a Mandiner főmunkatársa, Stumpf András készített nagyinterjút. Petrás Máriának, bevallása szerint, annyira rosszul esett az elutasítás, hogy meg sem tudott szólalni, mert ha megszólal, rögtön neki szegezik a kérdést, hogy tényleg antiszemita-e. Petrás – aki a Zsidó Kulturális Fesztiválon a Három árva balladát készült előadni – elmondja, hogy az ő „csángó életében” 

az antiszemita szót nemhogy nem használták, de nem is hallották.  

Bárhová hívták, mindenütt csángó dalokat énekelt, mert ő „az egyik utolsó rezdülése” a csángó világnak. „Nekem muszáj szabadelvűnek maradnom, éppen azért, hogy a csángó világot mindenhol, bárki előtt képviselhessem” – fogalmazott Petrás. 

 

Az énekesnő olvasta – többször is – Schiffer András őt támogató posztját, és igen jól esett neki – azt viszont kétli, hogy a Mazsihisz valaha is megkövetné. Ahogy fogalmaz: „nem ítélkezem a történtek felett. Inkább imádkozom, hogy múljék el tőlem ez a szomorúság.” Mindannak ellenére, ami történt, továbbra is 

énekelne a zsinagógában, ha a hívek erre kérnék. 

A Prima Primissima-díjas énekesnő beszél életéről, pályájáról, a csángók megmaradásának esélyeiről. Úgy gondolja, a csángók elrománosodását csak lelassítani lehet a fakultatív magyar oktatással, de – az öntudatra ébredt baszkok példáját figyelembe véve – még „történhetnek csodák”.

 

Az interjú teljes terjedelmében elolvasható az alábbi linken.

 

Fotó: mediaklikk.hu

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Székelyhon

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS