// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Deadline, avagy a halott vonal életre kel

// HIRDETÉS

Ha a magyarok Mohácsnál úgy bántak volna a karddal, ahogy Könczey Elemér a vitriolos pennával, másképp alakult volna a sorsuk. Nem tudni, hogy, de másképp.

2015. augusztus 15., délután öt óra. Dögmeleg. És a hatodik Kolozsvári Magyar Napok első kulturális rendezvényére kongattak a Bánffy-palotában. Odakint az udvaron, a kellemesebb hőségben javában zajlott a Kultivál ifjúsági fesztivál. Odabent, a dunsztban, Könczey Elemér Deadline című karikatúra-kiállításának megnyitójára került sor.

A megnyitó beszédek sorát Lucian-Nastasă Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója kezdte, egy igen pikáns poénnal.

 

Őszintén bevallotta ugyanis, hogy az utóbbi időben sokkal több időt töltött Könczey Elemérrel, mint a feleségével. Legalábbis éjszakánként. A közönség elgondolkodhatott azon is, hogy kinek a feleségéről van szó: az igazgatóéról, vagy Könczey mesteréről. László Noémi hűen fordította román nyelvre a viccet követő méltató szavakat is.

Az igazgató úr után Demény Péter, a kiállítás meghívóján álló minősítés szerint hotline költő elismételte az éjszakás-feleséges viccet, majd ő is kedves szavakkal méltatta a művészt.  Végül Laczkó Vass Róbert verset szavalt, románul és magyarul.

A termekben kiállított színes munkákon a vak is látta, kinek a stílusjegyeit viselik magukon. Könczey Elemér valóban brandet faragott önmagából, a karikatúrák görbe tükrén át. És nem homályosan. Biztos kézzel húzza be a nézőt a karikatúra egy másodperces orgazmus-szerű világába. Elkap, megforgat, és máris durran a néző agyában a poén. És tökéletesen mindegy, hogy éppen miről van szó: gazdaságról, politikáról, magyarságtudatról, Európai Unióról, székelységről, társadalmi üzemzavarokról. A szerző görbe pennája minden alkalommal halálpontosan célba talál. A vitriol azonban, amelybe pennáját mártja, nem gyilkos: az emberszeretet szelíd vizében van feloldva. Úgylehet, azért, mert a szerző nem golyó által akar üdvözülni, mint a Charlie Hebdo karikaturistái.

A remek kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt megtekinthető.

És akkor néhány fotó a megnyitóról.

 

Mindenki az asztalokon heverő Könczey-legyezőkre vetette magát a hőségben

 

A közönség soraiban: alkotók!

 

Könczey-legyezők és gyönyörű hölgyek

 

A személyes kedvencünk ezen a tárlaton

 

A közönség soraiban: igazgatók! Oké, és megint a legyezők.

 

Fotók: Szántai János 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS