Ez egyelőre senkit sem érdekel. Annál inkább, hogy Románia úgy távolodik Schengentől, mint egy menekültekkel tele csónak az afrikai partoktól.
Az utóbbi napokban megjelent legfrissebb Eurobarométer tartalmaz egy viszonylag új elemet: az Unió polgárai úgy gondolják, az országukban felmerült gondok között a második helyen – a munkanélküliség után – a bevándorlás található (a válaszolók 23 százaléka említette, úgy, hogy két-két elemet lehetett megadni). Az újdonság a problémák rangsorában tapasztalható gyors előretörés – egy évvel ezelőtt ugyanebben az Eurobarométerben
(a válaszolóknak csupán 13 százaléka említette).
Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb gondok, melyeket az Európai Uniónak meg kellene oldania, a bevándorlást említették a leggyakrabban (34 százalék, ami 13 százalékos növekedés az előző évhez képest). A jelenség méretének megértéséhez meg kell említeni, hogy a felmérés májusban készült, mielőtt Calais-ban megindultak volna a Csalagút elleni látványos rohamok. Könnyen elképzelhető, hogy ezek az adatok tovább fognak nőni, miután nyilvánosságot kapott a La Manche csatorna környéki helyzet.
De a bevándorlásnak tulajdonított jelentőség nagyon változó az Európai Unión belül. Először is vannak azok az országok, ahol a polgárokat leginkább a bevándorlás kérdése foglalkoztatja: Málta (76%), Németország (46%), Dánia (35%), Nagy-Britannia (35%), Ausztria (31%). Láthatjuk, hogy Málta kivételével, melynek földrajzi elhelyezkedése miatt különleges a helyzete,
a Földközi-tenger délkeleti partvidékén található konfliktusövezetek felől érkező menekültek hullámának első vonalában. Megemlítendő, hogy Franciaország, a „terre d’accueil”, mely hagyományosan nagyszámú bevándorlónak ad helyet, nem szerepel ebben a csoportban. Itt a bevándorlás csak a válaszolók 12 százalékát foglalkoztatja. Ez azt mutatja, hogy az objektív valóság és lehetséges gazdasági következményei mellett van egy másik jelentős komponens is, mely a jelenségről kialakított véleményt befolyásolja.
A másik végletet azok az országok jelentik, ahol szinte egyáltalán nem foglalkoznak a bevándorlás kérdésével: Szlovénia (1%), Portugália (3%), Románia (3%), Észtország (3%), Horvátország (3%), Ciprus (4%), Szlovákia (4%). Általában véve az Unióba nemrég bekerült országokról van szó.
Az európaiak érzékenységének megváltozása két következménnyel jár. Először is okunk van úgy gondolni, hogy
leszünk tanúi azokban az országokban, ahol a felmérés szerint a bevándorlás a fő gond. Nem véletlen, hogy ezen országok többségében (Németország a figyelemreméltó kivétel) jelentős szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok működnek: a Dansk Folkeparti, mely Dániában megnyerte a legutóbbi európai parlamenti választást, a (legutóbbi parlamenti választáson elszenvedett vereség ellenére) befolyásos nagy-britanniai UKIP, az FPÖ, mely még vezére, Haider halála után is Ausztria harmadik legerősebb pártja.
A helyzet nemcsak az ezekben az országokban élő nemzettársaink helyzetét fogja hátrányosan érinteni, de egyre messzebb tolja, és
Románia Schengen-övezethez való csatlakozását (ha nem volt az már eddig is).
Másodsorban, a polgárok az Európai Unió fő feladatának tartják a bevándorlás kérdéskörének megoldását, és ez nem maradhat következmények nélkül az Európai Bizottság elsődlegességei terén sem. Arra számítok, hogy több forrást fordítanak majd e gondok együttesének megoldására (minimális életkörülmények biztosítása a bevándorlóknak, a határellenőrzés megerősítése, a származási országon belüli helyzet javítása). Más szóval, még tovább csökken a Bizottság odafigyelése a szegény országok helyzetére (amilyen Románia is).
Azt mondtam, hogy a románok számára, a felmérés szerint, a bevándorlás kérdése nem igazán jelent gondot. (Sőt, az aggasztó demográfiai hanyatlást nézve, még megoldás is lehetne.) Ha azonban elolvassuk a fenti következményeket, akkor számunkra is gonddá válhatna. Mert globális faluban élünk, nem igaz?
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.