Mikor éri el a menekülthullám a mioritikus hazát?
Ez egyelőre senkit sem érdekel. Annál inkább, hogy Románia úgy távolodik Schengentől, mint egy menekültekkel tele csónak az afrikai partoktól.
Az utóbbi napokban megjelent legfrissebb Eurobarométer tartalmaz egy viszonylag új elemet: az Unió polgárai úgy gondolják, az országukban felmerült gondok között a második helyen – a munkanélküliség után – a bevándorlás található (a válaszolók 23 százaléka említette, úgy, hogy két-két elemet lehetett megadni). Az újdonság a problémák rangsorában tapasztalható gyors előretörés – egy évvel ezelőtt ugyanebben az Eurobarométerben
a kérdés csak a hatodik helyen volt
(a válaszolóknak csupán 13 százaléka említette).
Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb gondok, melyeket az Európai Uniónak meg kellene oldania, a bevándorlást említették a leggyakrabban (34 százalék, ami 13 százalékos növekedés az előző évhez képest). A jelenség méretének megértéséhez meg kell említeni, hogy a felmérés májusban készült, mielőtt Calais-ban megindultak volna a Csalagút elleni látványos rohamok. Könnyen elképzelhető, hogy ezek az adatok tovább fognak nőni, miután nyilvánosságot kapott a La Manche csatorna környéki helyzet.
De a bevándorlásnak tulajdonított jelentőség nagyon változó az Európai Unión belül. Először is vannak azok az országok, ahol a polgárokat leginkább a bevándorlás kérdése foglalkoztatja: Málta (76%), Németország (46%), Dánia (35%), Nagy-Britannia (35%), Ausztria (31%). Láthatjuk, hogy Málta kivételével, melynek földrajzi elhelyezkedése miatt különleges a helyzete,
ezeknek az országoknak egyike sincs
a Földközi-tenger délkeleti partvidékén található konfliktusövezetek felől érkező menekültek hullámának első vonalában. Megemlítendő, hogy Franciaország, a „terre d’accueil”, mely hagyományosan nagyszámú bevándorlónak ad helyet, nem szerepel ebben a csoportban. Itt a bevándorlás csak a válaszolók 12 százalékát foglalkoztatja. Ez azt mutatja, hogy az objektív valóság és lehetséges gazdasági következményei mellett van egy másik jelentős komponens is, mely a jelenségről kialakított véleményt befolyásolja.
A másik végletet azok az országok jelentik, ahol szinte egyáltalán nem foglalkoznak a bevándorlás kérdésével: Szlovénia (1%), Portugália (3%), Románia (3%), Észtország (3%), Horvátország (3%), Ciprus (4%), Szlovákia (4%). Általában véve az Unióba nemrég bekerült országokról van szó.
Az európaiak érzékenységének megváltozása két következménnyel jár. Először is okunk van úgy gondolni, hogy
az idegengyűlölet erősödésének
leszünk tanúi azokban az országokban, ahol a felmérés szerint a bevándorlás a fő gond. Nem véletlen, hogy ezen országok többségében (Németország a figyelemreméltó kivétel) jelentős szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok működnek: a Dansk Folkeparti, mely Dániában megnyerte a legutóbbi európai parlamenti választást, a (legutóbbi parlamenti választáson elszenvedett vereség ellenére) befolyásos nagy-britanniai UKIP, az FPÖ, mely még vezére, Haider halála után is Ausztria harmadik legerősebb pártja.
A helyzet nemcsak az ezekben az országokban élő nemzettársaink helyzetét fogja hátrányosan érinteni, de egyre messzebb tolja, és
igazi délibábbá változtatja
Románia Schengen-övezethez való csatlakozását (ha nem volt az már eddig is).
Másodsorban, a polgárok az Európai Unió fő feladatának tartják a bevándorlás kérdéskörének megoldását, és ez nem maradhat következmények nélkül az Európai Bizottság elsődlegességei terén sem. Arra számítok, hogy több forrást fordítanak majd e gondok együttesének megoldására (minimális életkörülmények biztosítása a bevándorlóknak, a határellenőrzés megerősítése, a származási országon belüli helyzet javítása). Más szóval, még tovább csökken a Bizottság odafigyelése a szegény országok helyzetére (amilyen Románia is).
Azt mondtam, hogy a románok számára, a felmérés szerint, a bevándorlás kérdése nem igazán jelent gondot. (Sőt, az aggasztó demográfiai hanyatlást nézve, még megoldás is lehetne.) Ha azonban elolvassuk a fenti következményeket, akkor számunkra is gonddá válhatna. Mert globális faluban élünk, nem igaz?
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
