Ez egyelőre senkit sem érdekel. Annál inkább, hogy Románia úgy távolodik Schengentől, mint egy menekültekkel tele csónak az afrikai partoktól.
Az utóbbi napokban megjelent legfrissebb Eurobarométer tartalmaz egy viszonylag új elemet: az Unió polgárai úgy gondolják, az országukban felmerült gondok között a második helyen – a munkanélküliség után – a bevándorlás található (a válaszolók 23 százaléka említette, úgy, hogy két-két elemet lehetett megadni). Az újdonság a problémák rangsorában tapasztalható gyors előretörés – egy évvel ezelőtt ugyanebben az Eurobarométerben
(a válaszolóknak csupán 13 százaléka említette).
Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb gondok, melyeket az Európai Uniónak meg kellene oldania, a bevándorlást említették a leggyakrabban (34 százalék, ami 13 százalékos növekedés az előző évhez képest). A jelenség méretének megértéséhez meg kell említeni, hogy a felmérés májusban készült, mielőtt Calais-ban megindultak volna a Csalagút elleni látványos rohamok. Könnyen elképzelhető, hogy ezek az adatok tovább fognak nőni, miután nyilvánosságot kapott a La Manche csatorna környéki helyzet.
De a bevándorlásnak tulajdonított jelentőség nagyon változó az Európai Unión belül. Először is vannak azok az országok, ahol a polgárokat leginkább a bevándorlás kérdése foglalkoztatja: Málta (76%), Németország (46%), Dánia (35%), Nagy-Britannia (35%), Ausztria (31%). Láthatjuk, hogy Málta kivételével, melynek földrajzi elhelyezkedése miatt különleges a helyzete,
a Földközi-tenger délkeleti partvidékén található konfliktusövezetek felől érkező menekültek hullámának első vonalában. Megemlítendő, hogy Franciaország, a „terre d’accueil”, mely hagyományosan nagyszámú bevándorlónak ad helyet, nem szerepel ebben a csoportban. Itt a bevándorlás csak a válaszolók 12 százalékát foglalkoztatja. Ez azt mutatja, hogy az objektív valóság és lehetséges gazdasági következményei mellett van egy másik jelentős komponens is, mely a jelenségről kialakított véleményt befolyásolja.
A másik végletet azok az országok jelentik, ahol szinte egyáltalán nem foglalkoznak a bevándorlás kérdésével: Szlovénia (1%), Portugália (3%), Románia (3%), Észtország (3%), Horvátország (3%), Ciprus (4%), Szlovákia (4%). Általában véve az Unióba nemrég bekerült országokról van szó.
Az európaiak érzékenységének megváltozása két következménnyel jár. Először is okunk van úgy gondolni, hogy
leszünk tanúi azokban az országokban, ahol a felmérés szerint a bevándorlás a fő gond. Nem véletlen, hogy ezen országok többségében (Németország a figyelemreméltó kivétel) jelentős szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok működnek: a Dansk Folkeparti, mely Dániában megnyerte a legutóbbi európai parlamenti választást, a (legutóbbi parlamenti választáson elszenvedett vereség ellenére) befolyásos nagy-britanniai UKIP, az FPÖ, mely még vezére, Haider halála után is Ausztria harmadik legerősebb pártja.
A helyzet nemcsak az ezekben az országokban élő nemzettársaink helyzetét fogja hátrányosan érinteni, de egyre messzebb tolja, és
Románia Schengen-övezethez való csatlakozását (ha nem volt az már eddig is).
Másodsorban, a polgárok az Európai Unió fő feladatának tartják a bevándorlás kérdéskörének megoldását, és ez nem maradhat következmények nélkül az Európai Bizottság elsődlegességei terén sem. Arra számítok, hogy több forrást fordítanak majd e gondok együttesének megoldására (minimális életkörülmények biztosítása a bevándorlóknak, a határellenőrzés megerősítése, a származási országon belüli helyzet javítása). Más szóval, még tovább csökken a Bizottság odafigyelése a szegény országok helyzetére (amilyen Románia is).
Azt mondtam, hogy a románok számára, a felmérés szerint, a bevándorlás kérdése nem igazán jelent gondot. (Sőt, az aggasztó demográfiai hanyatlást nézve, még megoldás is lehetne.) Ha azonban elolvassuk a fenti következményeket, akkor számunkra is gonddá válhatna. Mert globális faluban élünk, nem igaz?
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Drámai fordulat állt be az elmúlt két évben a külföldön élő románok hazatérésének trendjében, amely 2022-ig egyértelmű volt – közölte hétfőn a Profit.ro gazdasági portál.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Lőtt sebek voltak annak a két fiatalnak a testén, akiket szerda este holtan találtak a szépvízi víztározó közelében, egy személyautóban.
A legfontosabb változás, hogy vidéki környezetben csak tervhez és bejelentéshez lenne kötött a legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű, egyszintes önálló lakóházak építése, nem kellene építkezési engedélyt is kiváltani.
Robbanás volt hétfőn a román Petrotel-Lukoil kőolajfinomítóban, később pedig Magyarországon a százhalombattai olajfinomítóban keletkezett tűz.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.