Mi köze van egyáltalán a magyaroknak a Holdhoz? Jóval több, mint elsőre gondolnánk. Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója és munkatársa, Szűcs László elég hosszan listázta a tusványosi közönségnek, melyek a Hold magyar vonatkozásai, ebből kiemelnénk azt, hogy az amerikai űrhajósok által használt holdjáró autó főkonstruktőrét Pavlics Ferencnek hívják, illetve hogy a Hold felszínén tizenhat kráter viseli magyar származású tudósok nevét.

A Puli ugyan nem autó, csak egy viszonylag kisméretű holdjáró robot, de ha sikerül a Föld hűséges kísérőjének felszínére juttatni, akkor az amerikaiak, oroszok/szovjetek és kínaiak után a magyar lehet a negyedik (esetleg holtversenyben a negyedik-ötödik) nemzet, amely – igaz, „csak” egy járművön keresztül – a Holdra lép; és nem mellékesen ez lenne az első magyar rover a világűrben.

És nyilván azért Puli, mert a kutyafajta, amelyről a nevét kapta, igazi hungarikum (megkönnyebbülhetünk azért egy kicsit, hogy nem Paprikának hívják). És mellesleg azért sem ugat, mert a Holdnak nincs légköre, tehát nem terjed a hang – de még ha ugatna, akkor sem hallaná senki.

Szűcs László és Pacher Tibor a Puliját ugratja

De hogy kerül a Puli a Holdra? Hát úgy, hogy a tervezőcég, a Puli Space Technologies részt vesz az űrszondával a Google Lunar X Prize versenyen, ezt az a csapat nyeri, amely elsőként juttat túlnyomórészt (90 százalékben) magántőkéből finanszírozott szondát a Holdra – 2017. december 31-ig. A feladat – az odajutáson kívül, persze -, hogy a holdjárónak legalább 500 métert kell megtennie a Hold felszínén, ami első hallásra viccesnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy a kínaiak által küldött Jáde-nyúl mintegy 100 méterig bírta, nem is olyan egyszerű; továbbá legalább egy gigabájt méretű, HD minőségű videófelvételt készít, illetve sugároz vissza a Földre (ami szintén nem könnyű, a Holdon – mint tudjuk – nincs wi-fi, poénkodik Pacher).

A Mooncast adásnak tartalmaznia kell 360 fokos panorámaképeket a Hold felszínéről, felvételeket a járműről, közel valós idejű videókat annak útjáról, és egy előre tárolt adatcsomag Földre juttatását is meg kell oldani. A jutalom azonban nem kevés: az első csapat, amely teljesíti a feladatot, 20 millió dollárban részesül, a második 5 millió dollárt kap, további 5 milliót pedig bónusz díjakra tartanak fenn.

És akkor lássuk a medvét, azaz a kutyát:

A Puli érdekessége, többek közt, hogy nem lába van és nem kereke, hanem – lábkereke. Ennek az az előnye, hogy egyszerre tud lépegetni és gurulni vele (amint azt a mellékelt videón meg is mutatjuk). Ezt a földi prototípust – amely technológiailag kissé alultáplált még, de a lényeget tekintve azonos a holdjárművel – már ki is próbálták, egy Gánt melletti elhagyott bányában, illetve később a marokkói sivatagban és a hawaii-i Mauna Kea vulkán lejtőin. Bár ha a tusványosi portengerben sikeresen mozgott, akkor szerintünk a holdsivatagban is elboldogul majd.

Aki egyébként anyagilag is segíteni szeretné ezt a nagyszabású magyar tudományos vállalkozást, beléphet a Kis Lépés Klubba – tudják, kis lépés a Pulinak, nagy lépés Magyarországnak. De hadd nézzük meg az állatot, működés közben. Hajrá, Puli, hajrá, magyarok!

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók és videó: Szabó Tünde)