// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Vidám temető, boldog ortodoxok

// HIRDETÉS

Jogerősen is az ortodoxoké a szaploncai vidám temető és az ott található görög katolikus templom.

A máramarosi Szaplonca neve elsősorban az Unesco-védelem alatt álló vidám temetőjéről ismert, mely Románia egyik jelentős idegenforgalmi célpontjának számít. A temetőben található egy 1886-ban épült görög katolikus templom, amelyet 1948-ban államosítottak, és az ortodox egyház a helyi önkormányzat hallgatólagos támogatásával kisajátította. A rendszerváltás után nem hagyták szó nélkül mindezt az addigra igencsak megfogyatkozó görög katolikusok, így a

90-es években többször is feszült helyzet alakult ki a településen a két felekezet között.

A háborúskodás 2009-ben fokozódott, amikor is az ortodox egyházközség lebontotta a neogótikus templom tornyát, ezzel végleg eltüntetve a görög katolikus múltra utaló jeleket. A megkárosított katolikus közösség számos hazai és európai fórumon jelezte az ortodoxok agresszív térfoglalását, levelet írtak az ország akkori vezetőinek, a sajtó segítségét is kérték – mindhiába. Hosszú jogi huzavona vette kezdetét, mely hat évvel a történtek után ért véget a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék múlt havi ítélethozatala révén. Az ügyészek úgy döntöttek jogerősen, hogy alaptalan a görög katolikusok területigénye, így

az ortodoxokat illeti meg a vidám temető és a templom használati joga.

Az esetről Tudor Duică, a Demokratikus Erdély Liga alapítója azt írta, hogy kulturális és vallási tisztogatásnak minősül, és az ortodoxok történelemhamisító törekvésének tudható be. Véleménye szerint a tulajdon fogalmát az ortodoxok kényük-kedvük szerint értelmezik, és azt nem lehet egy felekezet számarányához kötni. Tudni illik az ortodoxok azzal érveltek, hogy a görög katolikusok túl kevesen vannak, ezért illeti meg a templom használati joga a számottevő ortodox gyülekezetet. Tudor Duică úgy tudja,

a kommunisták hivatalosan soha nem sajátították ki a templomot,

melynek telekkönyve 1918-ig Csehszlovákiában, majd 1945 óta Ukrajnában, a tiativi bíróságon található. Az ortodoxok 1948 után mindenféle hivatalos tulajdonosi papír nélkül használták az istenházát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Krónika

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS