A trendek nem kedveznek a schengeni ideáloknak. És elképzelhető, hogy a migrációs cirkuszban Romániát csendben elfelejtik.
A franciák, hollandok, olaszok, németek és britek több mint 50 százaléka támogatja a Schengen-megállapodások felfüggesztését.
Sikerül-e Romániának az év végéig csatlakozni a Schengen-övezethez? Románia a legjobb esetben is
Ez egy jó ideje számításba vett kompromisszumos megoldás. Az Európai Unió soros elnökségét július 1-én átvevő Luxemburg nagykövete azonban eléggé visszafogott volt, és óvakodott az ígérgetésektől. „Támogatjuk Románia felvételét a Schengenbe. Az ország minden technikai feltételt teljesített és ezek alapján csatlakoznia kellene. De egyes tagállamoknak még vannak bizonyos fenntartásaik”, mondta hétfőn Christian Biever, megjegyezve ugyanakkor, hogy az Igazságügyi és Belügyi Tanács októberi ülésén, elvileg, napirendre kerülhetne az ügy.
Ám Bukarestben egy ideje egy újabb kérdés merült fel: Romániát vajon nem akkor fogják befogadni a Schengen-övezetbe, amikor a szabad közlekedés már nem az lesz, ami volt? Az EU-n kívülről érkező migrációs hullám azok véleményét tolta előtérbe, akik szerint
és a nemzeti határoknál vissza kellene állítani az ellenőrzést, legalábbis ideiglenesen. Ez régóta napirenden van, és emlékezzünk vissza Traian Băsescu volt elnök kérésére, aki azt szorgalmazta, hogy Romániát a Schengen-szabályok megváltoztatása előtt vegyék fel, nehogy a románok egy korábbinál szigorúbb szabályokkal rendelkező térségen kívül találják magukat. Azóta nem történt semmi jelentős. Németország és Franciaország belügyminisztereinek kérésére elfogadták a szabad közlekedés rövid időre szóló, a brüsszeli Bizottság engedélyével végrehajtott felfüggesztésének lehetőségét, de a térség lényegében nyitott maradt.
Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata, hogy minden tagállam a lakosságszám arányában vegyen át illegális bevándorlókat, nagy mértékben növelte az elégedetlenséget, és a közvélemény-kutatások alapján azt hihetnénk, hogy Európa nyugati felében többségbe kerültek a Schengen-szerződés felfüggesztését támogatók. Persze, a felmérések illékony hangulatokat tükröznek, de az események alakulása egyelőre nem a kedélyek lecsillapodása felé mutat. Ezért úgy gondoljuk, hasznos lenne egy pillantást vetni egy friss kutatásra.
Egy IFOP-felmérés szerint, melyet a Le Figaro kérésére készítettek (a megrendelő is számít), a legnagyobb és leggazdagabb nyugati országokban
a határőrizet visszaállítását. Megemlítendő, hogy a felmérés nem az európaiak európai országokon belüli szabad közlekedésére vonatkozik – ezt (szinte) senki sem kérdőjelezi meg –, hanem a nem európai eredetű migráció korlátozására. Ennek megfelelően a Schengen-megállapodások felfüggesztését támogatja a franciák 67, a (Schengenhez nem is tartozó, de magukat mégis érintettnek érző) britek 63, a hollandok 59, az olaszok 57 és a németek 53 százaléka.
Ezek az eredmények valószínűleg összefüggésben állnak azzal, hogy az utóbbi fél évben az Európai Unió országaiban robbanásszerűen megnőtt a menedékkérők száma. Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) által közölt információk szerint, „2015 első öt hónapjában, a tavalyi év hasonló időszakához képest, 68 százalékkal nőtt az EU-ban nemzetközi védelmet kérők száma”. De még fontosabb a már régebb óta tapasztalható növekedési tendencia. Ennek megfelelően
mint előző évben, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint másfél év alatt megkétszereződött a migráció.
A budapesti kormányt kemény bírálatok érték, mert bejelentette, hogy falat (így! – a szerk.) épít a déli határánál (csak a szerbiai szakaszon – a szerk.), de meg kell említeni, hogy 2015 első három hónapjában a legtöbb menedékkérő Koszovóból érkezett és – természetesen – Magyarországot választották arra, hogy belépjenek az EU-ba. A koszovóiak idén többen voltak, mint a legtöbb menedékkérőt kitevő szíriaiak, de a leglátványosabb elem a kísérő nélkül érkező afganisztáni, eritreai, szíriai és szomáliai gyermekeké, vagy az olasz és görög partok felé zsúfolt és nem biztonságos vízi járművekkel elinduló tengeri illegális menekülteké.
Miközben az emberek könnyebben el tudják fogadni, hogy Szíria és Afganisztán menekültek forrásai lehetnek, sokkal nehezebb megérteni, miért távoznak ilyen sokan Koszovóból és Szerbiából. Mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy nagyrészt gazdasági migrációról van szó, mely csak tovább növekedhet egy óriási egyenlőtlenségek által terhelt világban. De az ilyenfajta, állandóan kiújuló válságok körülményei között valószínűleg egyre több mentséget találnak majd a román ügy elodázására.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.