Egy római katolikus templom végnapjai

Lassan semmivé lesz a Temesvártól 31 kilométerre lévő papdi mauzóleum, az egyik legszebb, 1860-ban épített bánsági római katolikus templom.

Az igazi történelmi műemléknek számító templom elhagyatott, és rohamléptekkel romlik az állaga. Miután több évvel ezelőtt leomlott a jobboldali tornya, most maga a főkupola van veszélyben.

„Nincs már remény. Annyira vártuk, de senki sem tett semmit. Semmi sem fog történni, hiába írják meg az újságban. Németországból küldtek pénzt, de útközben eltűnt valahol. A Római Katolikus Püspökséget

még a templom megerősítése sem érdekli.

Én gondoztam a templomot, de most már nem vagyok képes rá. Benne vagyok már a korban. A fiam szokott harangozni, ha temetés van, de most ő is beteg, megműtötték a szemét”, mondta Magdalena Vasar, az egyetlen papdi katolikus család tagja.

A templom olyan, mintha poszt-apokaliptikus látványelem lenne. Sok évvel ezelőtt a kriptát is meggyalázták, a koporsókat feltörték, a csontokat szétdobálták az udvaron.

A Temes megyei településen látható mauzóleum építészeti ékszer. Gyakorlatilag az esztergomi bazilika mása, de a budapesti Szent István bazilikára is hasonlít.

A helyi mágnás, Csávossy Gyula nagy földbirtokokkal rendelkezett itt, ahol a mezőgazdaság volt a fő tevékenység és az elsődleges bevételi forrás. Mivel a gabonakereskedelem az egyik legjövedelmezőbb foglalkozás volt, a Csávossy-család igazi nemesi uradalmat kezdett kiépíteni Papdon, mely két nagy épületből állt: a XIX. században épített családi kastélyból és az átellenben lévő mauzóleumból.

A papdi kastélynak 42 elegánsan bebútorozott, festményekkel, porcelánokkal, szőnyegekkel, csipke-, bársony- és brokát függönyökkel, muránói kristályból készült csillárokkal feldíszített szobája volt.

Az út másik oldalán építették fel a mauzóleumot, melynek egy lenyűgöző, elmélyülésre és imára szolgáló hely is része volt. A vitrókat Münchenben készítették, a két harangot pedig, melyek hangja ma is fenségesen szól, Temesváron, Novotny Antal műhelyében.

A Csávossy-család története

Csávossy Gyula a Bánság egyik nagy földbirtokosa volt. 1839. május 16-án született a Temes folyó jobb partján, a mai Szerbiában található Szárcán. Tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte, többek között jogot is tanult. Tanulmányai befejezése után visszatért a Bánságba.

Első felesége, Szemő Valéria-Magdaléna (1843–1889) nem több és nem kevesebb, mint 10 gyermekkel ajándékozta meg Gyulát. (A szerző eléggé el nem ítélhető módon nem jelzi, hogy a cikk több része, mint például az előbbi mondat, szinte szó szerinti másolata a következő forrásnak: http://www.magyarvagyok.com/kultura/regiok/varak-kastelyok/8091-Kincs-egy-bansagi-nagykozseg-sziveben.html – a szerk.). 1892 szeptemberében, három évvel felesége halála után Gyula feleségül vette Josephine von Spiegelfeldet, aki további két gyermekkel ajándékozta meg: az 1894-ben született Józseffel és Endrével. Ez utóbbi testvére után három évvel, 1897-ben született.

A Csávossy-család 1904-ben nemesi címet kapott, és belépést a társadalom egy új szintjére, a magyar arisztokrata közegbe. A nemesi iratok Magyarország Nemzeti Levéltárában találhatók.

A Csávossy-család vége kevéssel az Osztrák–Magyar Birodalom bukása előtt következett be. Josephine 1911. január 27-én hunyt el. A Csávossy-család mauzóleuma alatti kriptába temették el. Ugyanazon év őszén Csávossy Gyula báró is elhunyt. A papdi uradalom esetében tehát 1911-et tekinthetjük a vég kezdetének.

A papdi báró családjának vége

Az első világháború után, amikor a Bánságot is felosztották, az élet egyre nehezebbé vált a papdi báró utódai számára, így aztán Gyula utolsó gyermekei 1925-ben örökre elhagyták a Bánság földjét, és Kanadában telepedtek le.

Csávossy Gyula 1909 környékén a papdi római katolikus közösségnek adományozta a mauzóleumot. 2009-ben az iratot megújítják, jelenleg a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonát képezi.

A temesvári építészeti kar több felmérést készített az épület állagromlásáról és a felújítandó részekről. 2012 környékén néhány építész is felmérte a helyzetet, és azt mondták, 200-300.000 euróból felújítható, mert a tartószerkezet nem sérült.

A Római Katolikus Püspökség képviselői azt állítják, nincs pénzük a beruházásra, tekintettel arra, hogy az utóbbi években inkább a máriaradnai templom helyreállításra összpontosítottak, ami 11 millió euróba került, zömmel az Európai Unió pénzéből.

A Püspökség képviselői tárgyaltak az Örökségvédelmi Igazgatósággal, hogy a mauzóleum átkerüljön a Művelődésügyi Minisztérium tulajdonába, de eddig ez a terv sem valósult meg.