A görög kormány még annál is szigorúbb feltételeket volt kénytelen elfogadni, mint amit két hete visszadobott, és ami ellen népszavazást írtak ki. 17 órás tárgyalás után megegyeztek az euróövezet vezetői, és ezt Donald Tusk, az Európai Unió elnöke úgy jelentette be, hogy még poénkodni is volt kedve: „we have an agreeKment”.
Ez nem azt jelenti, hogy a június 30. óta csődben lévő Görögország most azonnal pénzt kap, hanem azt, hogy egy újabb, immár harmadik mentőprogram keretében az Európai Központi Bank hajlandó további eurómilliárdokkal életben tartani a görög bankokat, HA a görög kormány
- adókat és adóalapot emel,
- bizonyos szolgáltatások áfáját megemeli,
- megreformálja a nyugdíjrendszert,
- lazít a munkaerőpiacon,
és mindezekről a görög parlament szerdáig törvényt fogad el. A mentőprogramot több más euróövezeti tagállam parlamentjének is jóvá kell hagynia. Addig áthidaló hiteleket kaphat Görögország.
A legfontosabb görög követelést, az adósság egy részének eltörlését leseperték a tárgyalóasztalról, ráadásul Görögországnak az állam vagyonából létre kell hoznia egy 50 milliárd eurós alapot, amely nemzetközi felügyelet mellett privatizálnak, a befolyó összeg adósságrendezésre és a növekedés előmozdítására megy majd. Az alapba vállalatok, ingatlanok egyaránt bemehetnek annyi könnyítéssel, hogy székhelyét nem kell Luxemburgba helyezni, ahogy eredetileg a német vezetők akarták, hanem maradhat Athénban.
Christine Lagarde, az IMF igazgatója szerint a megállapodás „jó lépés a bizalom újjáépítésének irányába”, bár az IMF korábban olyan jelentést hozott nyilvánosságra, amely szerint a görög 180 százalékos adósság egyszerűen nem fenntartható, és el kell engedni egy részét.
A megállapodás hatására erősödött az euró.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök valamiért győzelemként könyvelte el az euróövezet maratoni csúcstalálkozójának megállapodását: kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket – mondta hétfő délelőtt. „A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának” – fogalmazott. Szerinte sikerült elhárítani olyan terveket, amelyek pénzügyileg megfojtották volna Görögországot, és szétverték volna a bankrendszert.
A reggelig tartó tárgyalásokról beszámoló sajtótermékek szerint Angela Merkel német kancellár a francia államfővel párban végül mindent lenyomott a görög tárgyalófél torkán, és ez Alekszisz Ciprasz és a Sziriza kormányzásának végét jelentheti.