Ha nincs regionális identitás, nincs nemzet. Kemény szöveg, Tudor Duică tollából.
A történelmét nem ismerő nép olyan, mint a szüleit nem ismerő gyermek, mondta Nicolae Iorga.
Hozzátenném, hogy egy hagyományait elfelejtő és identitását elvesztő nép nagyon könnyen vezethetővé és manipulálhatóvá válik.
Mi, románok, nagyjából ebben a helyzetben vagyunk…
mely nem hagyományainkon és igazi történelmünkön alapul, hanem a politikusok és az egyház által kitalált vagy meghamisított kliséken, melyek figyelmen kívül hagyják a nemzet valódi lényegét, helyi és regionális identitásait…
Voltaképpen Románia szinte minden megyéjében vannak ilyenfajta ősi identitással, különböző hagyományokkal, változatos mentalitásokkal rendelkező övezetek, régiók, földek, tartományok.
Mondok néhány Erdélyen kívüli példát is.
Ott van, mondjuk, Vâlcea, ahol az emberek nagyon különböznek az olténiaiaktól. Valójában egy részük nem is számít olténiainak, mert az Olt bal partján él. De a kimondottan Olténiában élők között is vannak olyanok, akiknek más hagyományaik vannak és másmilyenek, mint a hagyományos olténiaiak. Hasonló a helyzet Loviştea-földön, aztán a Hegyaljai Olténiában – Vâlceától Gorj vagy Mehedinţi megyéig –, ahol szintén úgy érzi az ember, ez a hely bárhol lehet, csak Olténiában nem…
Ez Erdélyben, a Partiumban, vagy a Bánságban nyilvánvalóbb, ám Olténiában, Moldvában, Dobrudzsában, Bukovinában, de még Munténiában is jelen van.
A román állam politikája, sajnos, szinte állandóan ellenségesen viszonyult ezekhez a hagyományos közösségekhez, melyekben az általa kívánt célokat akadályozó nagy veszélyt látott. Ami nem volt más, mint egy homogén állam létrehozása, 99 százaléknyi ortodox románnal, azonos és személyiség nélküli, hagyományoktól, ősöktől, a történelmüktől elszakított emberekkel…
Amíg nem fogjuk fel, hogy ahhoz, hogy jó románok, jó román állampolgárok legyünk, etnikumtól vagy vallástól függetlenül, előbb önmagunkat kell újra felfedeznünk erdélyiként, máramarosiként, bukovinaiként, dobrudzsaiként, mócként, bánságiként, musceliként, csángóként, olténiaiként, munténiaiként, moldvaiként, partiumiként, erdőelviként, fogarasiként, szatmáriként és így tovább. Addig nem tudunk majd továbblépni…
Ugyanúgy, ahogy azt a székelyek teszik, vagy a szászok (még a diaszpórából is, és ettől nem szeretik kevésbé Erdélyt és Romániát, ellenkezőleg), vagy ahogy a bukovinaiak és az erdélyiek jelentős része tenni kezdte.
Ahogy azt egyre több magyar, rutén, szlovák és újabban cigány is teszi, egyes erdélyi falvakban.
Amikor ezt felfogjuk, akkor újra normális, toleráns és alkotó energiákkal teli nép leszünk. Ha nem fogjuk fel, akkor a jelenlegi Románia nem fog többé létezni.
Kegyetlen dolgokat mondok, de biztosíthatom önöket, hogy
Még akkor sem, ha egyesek a világ közepének képzelik magukat és minden nap telefröcsögik az összes elérhető újságot és tévét…
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?