Amit nappal raknak, éjjelre leomlik.
A budapesti kormány a szerb határra telepített kerítéssel akarja feltartóztatni a közel-keleti és afrikai menekültek hullámát. Európa felháborodással reagál, de félre kellene tennünk a képmutatást, véli Robert Schwartz.
Sokasodnak a szenvedések és a háborúk. Ezenközben a mindennapok részévé váltak a menekülthullámokat mutató képek. Afrikaiak, közel-keletiek, ázsiaiak, vagy Európa keleti és déli határainál élők tízezrei hagyják el szülőföldjüket. Nemcsak a rombolások és a halál elől menekülnek, hanem a politikai üldöztetések, vagy a szegénység miatt is. És mi a helyzet a biztonságos és virágzó Európával? Európa védekezik, és úgy véli, nem képes politikailag megoldani ezeket a gondokat. És, őszintén szólva, nem is egyszerű.
De falak felhúzása nem jelenthet megoldást. A történelem ezt alaposan, többször is bebizonyította nekünk. Tudja ezt az Európai Unió is; tudja ezt minden egyes tagállam is. És mégis: Európa elbarikádozza magát, szó szerint, egyre több kerítéssel vagy magas fallal. Spanyolország kerítéssel próbálta „megvédeni magát” az észak-afrikai menekültektől. A hellén–török és a bolgár–török határnál is vannak ilyen „akadályok”. És újabbak épülnek majd, például Magyarország és Szerbia határán.
Az európaiak nagyon felháborodtak, de óvakodnunk kellene a képmutatástól. A déli, keleti és délkeleti irányú bővítést az elejétől fogva az EU külső határainak védelmét szolgáló lépések kísérték.
Az új tagok befogadása a közösségbe e határok biztonságának megerősítésétől függött. Az EADS-hoz hasonló nagy európai konszernek több milliárd euró értékben látták el fejlett elektronikus felszerelésekkel a keleti határokat.
A Földközi-tengernél a Frontex ügynökség már régóta felállított egy láthatatlan falat. Európa erőddé változott, melynek falai nemcsak szögesdrótból vagy betonból állnak.
Akár láthatóak, akár nem, a falak nem akadályozták meg a menekülteket abban, hogy kiskapukat keressenek rajtuk, azt remélve, hogy menedékre találhatnak, és valahol máshol lehet jövőjük. Ellenkezőleg, a statisztikák azt bizonyítják, hogy a határok megerősítése csak a halottak és sebesültek számát növelte. Az azokon sikeresen átjutók száma pedig ugyanúgy nőtt, mint általában a menekülteké.
Ennek dacára csökönyösen továbbra is védelmezzük a területünket a menekültekkel és a migránsokkal szemben. Felügyelünk és hagyjuk, hogy felügyeljenek bennünket. Mindezt a jólétünk kedvéért. „Biztonságos származási országokká” minősítünk államokat, holott ezek messze állnak a demokrácia standardjainak teljesítésétől. És magas falakat építünk!
Mindezek a lépések nem hozták meg a várt eredményeket. Eljött az ideje, hogy az EU politikai döntéshozó tényezői ne csak felismerjék a gondokat, hanem humánus és hatékony megoldásokat is találjanak. A menedékjog, a szabad és biztonságos élethez fűződő jog – nem lenne szabad továbbra is aláásni ezeket az alapvető jogokat. Végre az exodus okait kellene megszüntetni. A falakat pedig le kellene rombolni. Többek között az elménkben is! A migrációt többé nem lenne szabad ijesztgetésre használni az EU-ban.
Az egyik első lépés már megtörtént: úgy tűnik, az Európai Bizottság, a Földközi-tengeren történt legutóbbi tragédiák után, módosítani szeretne migrációval kapcsolatos politikáján. Az eddigi kísérletek egyes tagországok önzősége miatt vallottak kudarcot. Az Uniónak most lehetősége van bebizonyítani, hogy komolyan gondolja az európai értékek közösségét.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az iskola udvarán tiltakoznak, biztonságos megoldást kérve egy osztálytársukkal szemben a temesvári Nikolaus Lenau-iskola egyik nyolcadik osztályának diákjai és szüleik hétfőn.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.