// 2025. január 11., szombat // Ágota
Európai Unió

Nem érnek semmit a menekültriasztó falak

// HIRDETÉS

Amit nappal raknak, éjjelre leomlik.

A budapesti kormány a szerb határra telepített kerítéssel akarja feltartóztatni a közel-keleti és afrikai menekültek hullámát. Európa felháborodással reagál, de félre kellene tennünk a képmutatást, véli Robert Schwartz.

Sokasodnak a szenvedések és a háborúk. Ezenközben a mindennapok részévé váltak a menekülthullámokat mutató képek. Afrikaiak, közel-keletiek, ázsiaiak, vagy Európa keleti és déli határainál élők tízezrei hagyják el szülőföldjüket. Nemcsak a rombolások és a halál elől menekülnek, hanem a politikai üldöztetések, vagy a szegénység miatt is. És mi a helyzet a biztonságos és virágzó Európával? Európa védekezik, és úgy véli, nem képes politikailag megoldani ezeket a gondokat. És, őszintén szólva, nem is egyszerű.

A falak nem jelentenek megoldást

De falak felhúzása nem jelenthet megoldást. A történelem ezt alaposan, többször is bebizonyította nekünk. Tudja ezt az Európai Unió is; tudja ezt minden egyes tagállam is. És mégis: Európa elbarikádozza magát, szó szerint, egyre több kerítéssel vagy magas fallal. Spanyolország kerítéssel próbálta „megvédeni magát” az észak-afrikai menekültektől. A hellén–török és a bolgár–török határnál is vannak ilyen „akadályok”. És újabbak épülnek majd, például Magyarország és Szerbia határán.

Az európaiak nagyon felháborodtak, de óvakodnunk kellene a képmutatástól. A déli, keleti és délkeleti irányú bővítést az elejétől fogva az EU külső határainak védelmét szolgáló lépések kísérték.

Az új tagok befogadása a közösségbe e határok biztonságának megerősítésétől függött. Az EADS-hoz hasonló nagy európai konszernek több milliárd euró értékben látták el fejlett elektronikus felszerelésekkel a keleti határokat.

A Földközi-tengernél a Frontex ügynökség már régóta felállított egy láthatatlan falat. Európa erőddé változott, melynek falai nemcsak szögesdrótból vagy betonból állnak.

Falakkal is, meg nem is

Akár láthatóak, akár nem, a falak nem akadályozták meg a menekülteket abban, hogy kiskapukat keressenek rajtuk, azt remélve, hogy menedékre találhatnak, és valahol máshol lehet jövőjük. Ellenkezőleg, a statisztikák azt bizonyítják, hogy a határok megerősítése csak a halottak és sebesültek számát növelte. Az azokon sikeresen átjutók száma pedig ugyanúgy nőtt, mint általában a menekülteké.

Ennek dacára csökönyösen továbbra is védelmezzük a területünket a menekültekkel és a migránsokkal szemben. Felügyelünk és hagyjuk, hogy felügyeljenek bennünket. Mindezt a jólétünk kedvéért. „Biztonságos származási országokká” minősítünk államokat, holott ezek messze állnak a demokrácia standardjainak teljesítésétől. És magas falakat építünk!

A migráció nem mumus

Mindezek a lépések nem hozták meg a várt eredményeket. Eljött az ideje, hogy az EU politikai döntéshozó tényezői ne csak felismerjék a gondokat, hanem humánus és hatékony megoldásokat is találjanak. A menedékjog, a szabad és biztonságos élethez fűződő jog – nem lenne szabad továbbra is aláásni ezeket az alapvető jogokat. Végre az exodus okait kellene megszüntetni. A falakat pedig le kellene rombolni. Többek között az elménkben is! A migrációt többé nem lenne szabad ijesztgetésre használni az EU-ban.

Az egyik első lépés már megtörtént: úgy tűnik, az Európai Bizottság, a Földközi-tengeren történt legutóbbi tragédiák után, módosítani szeretne migrációval kapcsolatos politikáján. Az eddigi kísérletek egyes tagországok önzősége miatt vallottak kudarcot. Az Uniónak most lehetősége van bebizonyítani, hogy komolyan gondolja az európai értékek közösségét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak
Székelyhon

Létezhetetlen, mégis igaz: egy magánszemély 620 ezer lejjel tartozik a városnak

A cégek és más jogi személyek helyi adóinak alig több mint 50 százaléka folyt be a gyergyószentmiklósi városkasszába 2024-ben. Idén őket is nagyobb kedvezmény ösztönzi őket a fizetésre. A magánszemélyek adózási hajlandósága azonban jónak mondható.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Holtan találtak két tinédzsert
Székelyhon

Holtan találtak két tinédzsert

Holtan találtak szerdán a város melletti mezõn két tulceai tinédzsert, egy fiút és egy lányt, akik a múlt hét végén tűntek el otthonról.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS