Olyan a mioritikus autópálya, mint ahogy a népmesék kezdődnek. Hol volt, hol nem volt.
Az állam több mint hatmilliárd lejt költött el a Brassó–Bors autópálya negyedére (118 kilométerre a tervezett 415-ből), melynek építése 2004. június 16-án kezdődött, és 2013 ugyanazon napján kellett volna befejezni.
11 évvel ezelőtt, pontosabban 2004. június 16-án az amerikai Bechtel cég kotrógépei kiharapták az első darabokat az ország földjéből, ezzel megkezdve annak építését, aminek a román közúti infrastruktúra büszkeségének kellett volna lennie: az Erdély-autópályáról van szó.
Az eredeti terv szerint a Brassó és a borsi határátkelő közötti 415 kilométernyi autópályát 2013 júniusára kellett volna megépíteni, 2,2–2,5 milliárd euróért (ami az akkori árfolyamon legfeljebb 6,3 milliárd jel volt).
De íme, most – pontosan 11 évvel a munkálatok megkezdése és két évvel az építési határidő lejárta után – csak annyit állapíthatunk meg, hogy az állam elköltötte a teljes összeget, az Erdély-autópályának pedig csak a negyede van kész.
Sőt, a kiadás egyelőre feleslegesnek bizonyul, mert az egyetlen járható (54 kilométeres) szakasz egy Aranyosgyéres melletti dombon indul és egy Kolozsvártól nyugatra húzódó mezőn ér véget, míg a Berettyószéplak és Bors közötti, viszonylag előrehaladott állapotban lévő 64 kilométeres szakaszon még javában dolgoznak.
Az eddig eltelt 11 év mindegyikében az állam jelentős összegeket fordított a költségvetésből vagy külföldi hitelekből az Erdély-autópályára: az első három évben évente 322-706 millió lejt, aztán a 2008–2009-es időszakban több mint egymilliárd lejt, majd az összegek elkezdtek csökkenni.
Az állam 2012-ben elismert egy Bechtellel szembeni adósságot, 2013-ban pedig ki is fizetett 37,3 milliót a „kölcsönös követelések rendezésére”, amikor felmondta a szerződést a Bechtellel.
Most pedig, 2015-ben (május elején) az állam kifizetett még egy 701 millió lejes utolsó részletet a Bors és Berettyószéplak közötti autópálya-szakasz építésére (vagyis arra, amit a Bechtel a távozásakor nem végzett el).
A győztes cégek konzorciumának összetétele: Corsan Rt.–Corvian Construccion Rt., Consinit Kft., Road Consulting & Design Solution Kft. és Via Design Kft.
Tehát 6,1 milliárd lejt költöttek el 118 kilométernyi útra (ebből 54 már járható, 64 pedig előrehaladott állapotban van), ami 51,6 millió lejt jelent kilométerenként.
Vagyis statisztikailag több mint 12 millió euró kilométerenként, ami nagyon előkelő helyet biztosít a világ legdrágább autópályáinak rangsorában.
Ennek a megaprojektnek éppen a tényleges értéke az első nagy ismeretlenje.
Tekintettel arra, hogy eredetileg úgy becsülték, hogy a 415 kilométernyi autópályát alig 2,2 milliárd euróból meg lehet majd építeni, miközben a jövendőbeli út nagyon nehéz terepviszonyokon halad keresztül, egyértelmű, hogy még a kezdeményezők sem tudták, milyen igát raknak az ország nyakába.
Később a nem hivatalos becsült teljes összeg ötmilliárd euróra nőtt, ebből – szerencsénkre – „csak” 1,5 milliárd eurót költöttek el.
A szerződésre vonatkozó másik vita azzal volt kapcsolatos, ahogy az állam majd kisajátítja az autópálya nyomvonalán található több száz hektárnyi földet, melyeken több ezer ingatlan is van, hogy ezzel megtisztíthassa az utat a jövendőbeli út előtt.
Talán ebből fakad a fő vita is, mely arról szól, hogy ilyen körülmények között Románia miért ragaszkodott csökönyösen az autópálya megépítéséhez, tekintettel arra, hogy a közúti infrastruktúra egy másik elsődlegességére, nevezetesen a IV. páneurópai folyosóra kellett volna összpontosítani?
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.