A nagyromán autópálya-fiaskó
Olyan a mioritikus autópálya, mint ahogy a népmesék kezdődnek. Hol volt, hol nem volt.
Az állam több mint hatmilliárd lejt költött el a Brassó–Bors autópálya negyedére (118 kilométerre a tervezett 415-ből), melynek építése 2004. június 16-án kezdődött, és 2013 ugyanazon napján kellett volna befejezni.
11 évvel ezelőtt, pontosabban 2004. június 16-án az amerikai Bechtel cég kotrógépei kiharapták az első darabokat az ország földjéből, ezzel megkezdve annak építését, aminek a román közúti infrastruktúra büszkeségének kellett volna lennie: az Erdély-autópályáról van szó.
Az eredeti terv szerint a Brassó és a borsi határátkelő közötti 415 kilométernyi autópályát 2013 júniusára kellett volna megépíteni, 2,2–2,5 milliárd euróért (ami az akkori árfolyamon legfeljebb 6,3 milliárd jel volt).
De íme, most – pontosan 11 évvel a munkálatok megkezdése és két évvel az építési határidő lejárta után – csak annyit állapíthatunk meg, hogy az állam elköltötte a teljes összeget, az Erdély-autópályának pedig csak a negyede van kész.
Sőt, a kiadás egyelőre feleslegesnek bizonyul, mert az egyetlen járható (54 kilométeres) szakasz egy Aranyosgyéres melletti dombon indul és egy Kolozsvártól nyugatra húzódó mezőn ér véget, míg a Berettyószéplak és Bors közötti, viszonylag előrehaladott állapotban lévő 64 kilométeres szakaszon még javában dolgoznak.
Az állam pénze ebek harmincadjára jutott
Az eddig eltelt 11 év mindegyikében az állam jelentős összegeket fordított a költségvetésből vagy külföldi hitelekből az Erdély-autópályára: az első három évben évente 322-706 millió lejt, aztán a 2008–2009-es időszakban több mint egymilliárd lejt, majd az összegek elkezdtek csökkenni.
Az állam 2012-ben elismert egy Bechtellel szembeni adósságot, 2013-ban pedig ki is fizetett 37,3 milliót a „kölcsönös követelések rendezésére”, amikor felmondta a szerződést a Bechtellel.
Most pedig, 2015-ben (május elején) az állam kifizetett még egy 701 millió lejes utolsó részletet a Bors és Berettyószéplak közötti autópálya-szakasz építésére (vagyis arra, amit a Bechtel a távozásakor nem végzett el).
A győztes cégek konzorciumának összetétele: Corsan Rt.–Corvian Construccion Rt., Consinit Kft., Road Consulting & Design Solution Kft. és Via Design Kft.
Tehát 6,1 milliárd lejt költöttek el 118 kilométernyi útra (ebből 54 már járható, 64 pedig előrehaladott állapotban van), ami 51,6 millió lejt jelent kilométerenként.
Vagyis statisztikailag több mint 12 millió euró kilométerenként, ami nagyon előkelő helyet biztosít a világ legdrágább autópályáinak rangsorában.
Egymást érték a viták
Ennek a megaprojektnek éppen a tényleges értéke az első nagy ismeretlenje.
Tekintettel arra, hogy eredetileg úgy becsülték, hogy a 415 kilométernyi autópályát alig 2,2 milliárd euróból meg lehet majd építeni, miközben a jövendőbeli út nagyon nehéz terepviszonyokon halad keresztül, egyértelmű, hogy még a kezdeményezők sem tudták, milyen igát raknak az ország nyakába.
Később a nem hivatalos becsült teljes összeg ötmilliárd euróra nőtt, ebből – szerencsénkre – „csak” 1,5 milliárd eurót költöttek el.
A szerződésre vonatkozó másik vita azzal volt kapcsolatos, ahogy az állam majd kisajátítja az autópálya nyomvonalán található több száz hektárnyi földet, melyeken több ezer ingatlan is van, hogy ezzel megtisztíthassa az utat a jövendőbeli út előtt.
Talán ebből fakad a fő vita is, mely arról szól, hogy ilyen körülmények között Románia miért ragaszkodott csökönyösen az autópálya megépítéséhez, tekintettel arra, hogy a közúti infrastruktúra egy másik elsődlegességére, nevezetesen a IV. páneurópai folyosóra kellett volna összpontosítani?
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
