// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Krasznahorkaié a legrangosabb angolszász irodalmi díj

// HIRDETÉS

Jó hír a magyar irodalomnak: a Sátántangó szerzője kapta a Nemzetközi Man Booker-díjat.

Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda kedd este az idén hatodik alkalommal kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat a londoni Victoria és Albert Múzeumban tartott díjkiosztó gálán.

Krasznahorkait a világ több országából összeválogatott, kimagasló jelöltek közül választotta ki a zsűri – írta a legrangosabb angolszász irodalmi díj honlapja. A honlapon felidézik, hogy az 1954-es születésű Krasznahorkai László 1985-ben,

Sátántangó című regényének megjelenésével

vált elismert szerzővé, s a könyvet később Tarr Béla rendezővel filmre is vitték. 1993-ban Az ellenállás melankóliája című munkájáért megkapta a német Bestenliste díjat az év legjobb irodalmi műveként, s azóta számos más irodalmi díj mellett kitüntették a magyar állam legmagasabb elismerésének számító Kossuth-díjjal is. Krasznahorkai a köszönőbeszédében

Kafkát, Jimi Hendrixet és Kiotó városát említette inspirációként.

Talán olyan író vagyok, aki olyan olvasóknak ír regényeket, akiknek szükségük van a szépségre a pokolban, válaszolta a műveiben fellelhető apokaliptikus képeket feszegető kérdésre.

A díj átadásakor Marina Warner, a zsűri elnöke Krasznahorkai Lászlót „rendkívüli intenzitású és hangskálájú, látomásos” íróként méltatta, „aki a jelenvaló lét szövetét olyan jelenetekben örökíti meg, amelyek

félelmetesek, különösek, megdöbbentően komikusak és gyakran megrendítően szépek”.

Krasznahorkai László egyébként úgy döntött, hogy a fordítóknak járó 15 ezer fontos díjat megosztja munkáinak két fordítója, George Szirtes költő és Ottilie Mulzet között.

A Nemzetközi Man Booker-díjat olyan élő alkotó kaphatja meg, aki vagy angol nyelven ír, vagy munkái általában hozzáférhetőek angolul. Az évente kiosztott Man Booker-díjjal szemben a 60 ezer fonttal (mintegy 25,5 millió forint) járó, kétévente átadott nemzetközi díjat nem egy-egy mű alapján, hanem

az író teljes munkássága nyomán ítélik oda.

A díjat 2013-ban az amerikai Lydia Davis, 2011-ben a szintén amerikai Philip Roth, 2009-ben a kanadai Alice Munro, 2007-ben a nigériai Chinua Achebe kapta, alapítása évében, 2005-ben pedig Ismail Kadaré albán író, költő, esszéíró vehette át az elismerést.
 

Fotó: Czimbal Gyula/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS