A moldovaiak köszönik, nem kérnek a Nagy Román Testvérből, mondja Lucian Boia. Legalábbis egyelőre.
A Moldovai Köztársasággal való egyesülés az egyik olyan fogadás, melyet Románia elvesztett, mutat rá Lucian Boia történész a Humanitas Kiadónál nemrég megjelent, Románia elrománosodása (Cum s-a românizat România) című könyvében. „Besszarábiával az a gond, hogy a XIX. század folyamán csak nagyon kis mértékben járult hozzá – mert nem volt rá módja – a román nemzet kialakulásának folyamatához”, állítja könyvében Boia.
A román terület elrománosítási folyamata viszonylag rövid ideig, másfél évszázadig tartott, állítja Boia. Annak ellenére, hogy az elrománosítás a románok egyik legnagyobb sikere volt,
„Ahogy a dolgok jelenleg kinéznek, a két ország közötti, teljesen természetes közeledés nem tűnik fúzió felé vezetőnek”, írja Boia. A Gândul erről is megkérdezte a történészt.
A könyvben kitér a Moldovai Köztársaságra és a románok vágyára, hogy újra egyesüljenek Moldovával. Milyen körülmények között kerülhetne erre most sor, és milyen hasonlóságot lát azzal az időszakkal, amikor létrejött Nagy-Románia?
Románia nem Besszarábiáért lépett be az első világháborúba, hiszen Oroszország szövetségese volt, hanem Erdélyért és Bukovináért. Végül a dolgok úgy alakultak, hogy Románia Besszarábiát is megkapta. Addigra már elég nagy különbségek voltak Besszarábia és Románia között, nagyobbak, mint Románia és Erdély között, mert ott a nagyon szigorú cári politika érvényesült. Tény, hogy a háborúk közötti időszakban is voltak nagyon kényes dolgok. Jelenleg Besszarábia már nem létezik. A Moldovai Köztársaság nem pontosan Besszarábia, hiányzik a déli és az északi része is, cserébe megkapott egy mérgezett ajándékot a Dnyeszteren túl. Határait tekintve más ország, Romániával összehasonlítva az etnikai összetételét, a kulturális irányultságait, a mentalitásait, az ideológiáit tekintve is más ország. Persze a lakosság többsége által beszélt nyelv szemszögéből nézve román ország, persze Besszarábiából szakították ki, csakhogy az utóbbi két évszázad történelme rányomta a bélyegét. Tény, hogy a mai Moldovai Köztársaság nem azonos a mai Romániával.
Minden román politikus a Moldovai Köztársaság felé tekint. Mit mond nekik, ha elvesztettük az egyesülésre tett fogadást?
Az természetes, ha a két ország közel áll egymáshoz. Tény, hogy
Ezt a valóságot el kell ismerni. Majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő.
Mivel lehetne őket egyesülésre bírni?
Azt hiszem, egyelőre közelebb kell hozni egymáshoz a két államot, mert két különálló állam, de természetes, ha az egész történelmi hagyomány, a beszélt nyelv és sok más közös dolog alapján közel állnak egymáshoz. Pillanatnyilag nem az egyesülés valószínű, hanem a két ország közeledése és az, hogy Moldova Köztársaság közelebb kerül az Európai Unió kereteihez. Pillanatnyilag ezt lehet komolyan számításba venni. Majd elválik, hogy mit hoz a távolabbi jövő.
Azt mondta, hogy az elrománosítási folyamat még nem ért véget, mert Románia fiatal állam. Ön szerint, mikorra fejeződik be a románok elrománosodása?
Mindig is azt mondtam, hogy a jövő ismeretlen és ezzel kapcsolatosan itt nincs miről beszélnünk. Nem tudom, hogy mi lesz a két nagy kisebbséggel, a magyarral és a romával, milyen mértékben fognak integrálódni a román társadalomba, vagy megőrzik-e majd jellegzetességeiket. Történészként azt mondom, hogy a legkisebb fogalmam sincs a jövőről, azok tudnak rendkívül hozzáértő válaszokat adni, akik ismerik a jövőt.
Nem tudom, mi fog történni. Nézze meg, mi történik Nyugaton, a társadalom, ezzel az egész bevándorlással, egyre kompozitabbá válik. Hát tudhatom én, hogy nem fog-e ilyesmi Romániában megtörténni? Franciaország, mely megoldotta ezt az egész folyamatot, és minden francia egyforma franciává vált, most rendkívül bonyolult helyzetben van, egyre nagyobb számú, nagyon távoli származású népességgel.
Nem tudom, mi fog Romániában, vagy Európában, vagy a világon történni. Aki azt mondja önnek, hogy tudja, mi fog történni, azt a saját felelősségére teszi, Mert senki sem tudja, mi fog történni a világon a jövőben.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.