// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Felmérés: Románia egyharmada keményen magyarellenes

// HIRDETÉS

A lakosság 80 százaléka szerint az autonómia elfogadhatatlan.

Románia felnőtt lakosságának csaknem 80 százaléka szerint elfogadhatatlan, hogy a magyarlakta területek közigazgatási autonómiát kapjanak – derült ki egy friss felméréséből, amelyet szerdán ismertetett az Agerpres hírügynökség.

A CSCI közvélemény-kutató intézet felvetéséhez, miszerint a

„magyarok lakta területek közigazgatási autonómiájára irányuló igény elfogadhatatlan Románia számára”,

a megkérdezettek 72 százaléka határozottan, 7 százaléka pedig inkább egyetértően viszonyult, míg a válaszadók 6 százaléka jelezte, hogy nem igazán ért egyet ezzel a kijelentéssel, 8 százaléka pedig azt, hogy teljességgel más véleményen van.

A román nacionalizmus című kutatás szerint a válaszadók 35 százaléka teljes mértékben, 10 százaléka inkább egyetért azzal a kijelentéssel, hogy

„el kéne vinni Erdélyből azon magyarok szobrait, akik Románia ellen harcoltak”.

A felmérés készítői szerint magyarellenesnek számít Románia lakosságának 30 százaléka, azok, akik bizalmatlanok az RMDSZ-szel szemben, teljes mértékben ellenzik az autonómiát és eltávolíttatnák az említett szobrokat.

A magyarellenesség erősebb (35 százaléknál magasabb) a nyugdíjasok, az értelmiségiek, a férfiak és az erdélyiek körében.

Több mint 70 százalék azoknak az aránya, akik szerint

az országot sértő „nem patrióta megnyilvánulásokat” büntetni kellene.

Ez az arány különösen az idősebb, alacsony képzettségű, vidéken élők körében magas.

A válaszadók nagy mértékben megbízik az EU-ban (69%), az Egyesült Államokban (62%), Oroszország csak 10 százaléknyi megkérdezett személy bizalmát élvezi.

A válaszadók szerint Romániának az euroatlanti térség államaival (Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok) jó a kapcsolata, viszont

Magyarországot Oroszországhoz közelítik,

és Törökországot is inkább Kínával társítják.

Negyven százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a következő időszakban katonai konfliktus alakul ki Oroszország és Románia között, 25 százalék szerint lehetséges, 25 százalék pedig kizártnak tartja.

A felmérés 2015. február közepén készült 1000 nagykorú személy megkérdezésével, hibalehetősége 3%.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS