Nem az ufóktól, és nem is a kommunizmustól. De még a magyaroktól se. Igaz, ezt nem kérdezték meg tőlük.
Az INSCOP Research az Adevărul megbízásából egy újabb közvéleménykutatás-sorozatot indított a legfontosabb politikai és társadalmi kérdésekről. Ezúttal az ország haladásának irányára és a románok fő félelmeire kérdeztek rá.
A románok kevéssel több mint fele (50,8%) véli úgy, hogy az ország jó irányba halad. Ez jelentősen több mint egy évvel ezelőtt (2014 májusában 20,2%). Ezzel szemben csökkenés tapasztalható a 2014. decemberi méréshez képest, amikor 56,3 százaléknak volt ez a véleménye. Úgy tűnik, a negatív tendencia a választás utáni eufória tompulását jelzi.
Ami az aggodalmak rangsorát illeti, az egészségi állapot megromlásától való félelem áll az első helyen 24 százalékkal (2014 májusában 17 százalék volt). „Az egészségügyi rendszer rossz állapotára vonatkozó, újra és újra visszatérő viták valószínűleg jelentősen hozzájárultak ehhez a fejleményhez”, vélik a kutatók. A válaszolók 18,2 százaléka a jövedelem csökkenését látja az aggodalom fő forrásának (2014 májusában 16 százalék volt), 15,5 százalék pedig a munkahely elvesztését. (Ez jelentős csökkenés az egy évvel ezelőtti felméréshez képest, amikor 22,7 százalék félt a munkahely elvesztésétől.)
Egy térségbeli konfliktus/háború lehetőségét a románok 14,4 százaléka jelölte meg fő aggodalomforrásként, ami jelentős növekedés a 2014. májusi 9,9 százalékhoz képest. „Ezt a növekedést az ukrajnai válság állandósulásának, valamint az Orosz Föderáció hivatalosságai konfliktusgerjesztő nyilatkozatainak kell a rovására írni”, értelmezik az adatokat az INSCOP szociológusai.

A románok 12,7 százalékát az árak emelkedése aggasztja. „Annak, hogy ez az arány jóval alacsonyabb, mint a 2014. májusi 24,5 százalék, valószínűleg a kormány élelmiszeráfa-csökkentésre vonatkozó bejelentésének, az utóbbi időszakban tapasztalt nagyon alacsony inflációnak és általában véve az adóteher enyhítéséről szóló vitáknak köszönhető”, mutatnak rá a szakértők.
A közeljövővel kapcsolatosan a románok enyhe többsége derűlátónak mondja magát. Ennek megfelelően 54 százalék bizalommal tekint a közeljövőbe, 40,4 százalék bizalmatlansággal és csak 5,6 százalék választja a „nem tudom/nem válaszolok” változatot.
A nők jobban bíznak (57,6%) a közeljövőben, mint a férfiak (50,3%). Ahogy az várható volt, a fiatalok bizakodóbbak (60,1%), mint az idősek (49,7%). A felsőfokú végzettségű, általában magasabb jövedelmű románok is jobban bíznak (60,8%) a közeljövőben, mint az alapfokú képzettségűek (50,5%).
A közvélemény-kutatás a 2015. április 23–30. időszakban készült, 1085 fős, Románia 18 éves és 18 év feletti lakosságára nézve reprezentatív mintán. Az adatok legnagyobb megengedett hibaaránya +/- 3%, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.