Nem az ufóktól, és nem is a kommunizmustól. De még a magyaroktól se. Igaz, ezt nem kérdezték meg tőlük.
Az INSCOP Research az Adevărul megbízásából egy újabb közvéleménykutatás-sorozatot indított a legfontosabb politikai és társadalmi kérdésekről. Ezúttal az ország haladásának irányára és a románok fő félelmeire kérdeztek rá.
A románok kevéssel több mint fele (50,8%) véli úgy, hogy az ország jó irányba halad. Ez jelentősen több mint egy évvel ezelőtt (2014 májusában 20,2%). Ezzel szemben csökkenés tapasztalható a 2014. decemberi méréshez képest, amikor 56,3 százaléknak volt ez a véleménye. Úgy tűnik, a negatív tendencia a választás utáni eufória tompulását jelzi.
Ami az aggodalmak rangsorát illeti, az egészségi állapot megromlásától való félelem áll az első helyen 24 százalékkal (2014 májusában 17 százalék volt). „Az egészségügyi rendszer rossz állapotára vonatkozó, újra és újra visszatérő viták valószínűleg jelentősen hozzájárultak ehhez a fejleményhez”, vélik a kutatók. A válaszolók 18,2 százaléka a jövedelem csökkenését látja az aggodalom fő forrásának (2014 májusában 16 százalék volt), 15,5 százalék pedig a munkahely elvesztését. (Ez jelentős csökkenés az egy évvel ezelőtti felméréshez képest, amikor 22,7 százalék félt a munkahely elvesztésétől.)
Egy térségbeli konfliktus/háború lehetőségét a románok 14,4 százaléka jelölte meg fő aggodalomforrásként, ami jelentős növekedés a 2014. májusi 9,9 százalékhoz képest. „Ezt a növekedést az ukrajnai válság állandósulásának, valamint az Orosz Föderáció hivatalosságai konfliktusgerjesztő nyilatkozatainak kell a rovására írni”, értelmezik az adatokat az INSCOP szociológusai.

A románok 12,7 százalékát az árak emelkedése aggasztja. „Annak, hogy ez az arány jóval alacsonyabb, mint a 2014. májusi 24,5 százalék, valószínűleg a kormány élelmiszeráfa-csökkentésre vonatkozó bejelentésének, az utóbbi időszakban tapasztalt nagyon alacsony inflációnak és általában véve az adóteher enyhítéséről szóló vitáknak köszönhető”, mutatnak rá a szakértők.
A közeljövővel kapcsolatosan a románok enyhe többsége derűlátónak mondja magát. Ennek megfelelően 54 százalék bizalommal tekint a közeljövőbe, 40,4 százalék bizalmatlansággal és csak 5,6 százalék választja a „nem tudom/nem válaszolok” változatot.
A nők jobban bíznak (57,6%) a közeljövőben, mint a férfiak (50,3%). Ahogy az várható volt, a fiatalok bizakodóbbak (60,1%), mint az idősek (49,7%). A felsőfokú végzettségű, általában magasabb jövedelmű románok is jobban bíznak (60,8%) a közeljövőben, mint az alapfokú képzettségűek (50,5%).
A közvélemény-kutatás a 2015. április 23–30. időszakban készült, 1085 fős, Románia 18 éves és 18 év feletti lakosságára nézve reprezentatív mintán. Az adatok legnagyobb megengedett hibaaránya +/- 3%, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.