Nem az ufóktól, és nem is a kommunizmustól. De még a magyaroktól se. Igaz, ezt nem kérdezték meg tőlük.
Az INSCOP Research az Adevărul megbízásából egy újabb közvéleménykutatás-sorozatot indított a legfontosabb politikai és társadalmi kérdésekről. Ezúttal az ország haladásának irányára és a románok fő félelmeire kérdeztek rá.
A románok kevéssel több mint fele (50,8%) véli úgy, hogy az ország jó irányba halad. Ez jelentősen több mint egy évvel ezelőtt (2014 májusában 20,2%). Ezzel szemben csökkenés tapasztalható a 2014. decemberi méréshez képest, amikor 56,3 százaléknak volt ez a véleménye. Úgy tűnik, a negatív tendencia a választás utáni eufória tompulását jelzi.
Ami az aggodalmak rangsorát illeti, az egészségi állapot megromlásától való félelem áll az első helyen 24 százalékkal (2014 májusában 17 százalék volt). „Az egészségügyi rendszer rossz állapotára vonatkozó, újra és újra visszatérő viták valószínűleg jelentősen hozzájárultak ehhez a fejleményhez”, vélik a kutatók. A válaszolók 18,2 százaléka a jövedelem csökkenését látja az aggodalom fő forrásának (2014 májusában 16 százalék volt), 15,5 százalék pedig a munkahely elvesztését. (Ez jelentős csökkenés az egy évvel ezelőtti felméréshez képest, amikor 22,7 százalék félt a munkahely elvesztésétől.)
Egy térségbeli konfliktus/háború lehetőségét a románok 14,4 százaléka jelölte meg fő aggodalomforrásként, ami jelentős növekedés a 2014. májusi 9,9 százalékhoz képest. „Ezt a növekedést az ukrajnai válság állandósulásának, valamint az Orosz Föderáció hivatalosságai konfliktusgerjesztő nyilatkozatainak kell a rovására írni”, értelmezik az adatokat az INSCOP szociológusai.

A románok 12,7 százalékát az árak emelkedése aggasztja. „Annak, hogy ez az arány jóval alacsonyabb, mint a 2014. májusi 24,5 százalék, valószínűleg a kormány élelmiszeráfa-csökkentésre vonatkozó bejelentésének, az utóbbi időszakban tapasztalt nagyon alacsony inflációnak és általában véve az adóteher enyhítéséről szóló vitáknak köszönhető”, mutatnak rá a szakértők.
A közeljövővel kapcsolatosan a románok enyhe többsége derűlátónak mondja magát. Ennek megfelelően 54 százalék bizalommal tekint a közeljövőbe, 40,4 százalék bizalmatlansággal és csak 5,6 százalék választja a „nem tudom/nem válaszolok” változatot.
A nők jobban bíznak (57,6%) a közeljövőben, mint a férfiak (50,3%). Ahogy az várható volt, a fiatalok bizakodóbbak (60,1%), mint az idősek (49,7%). A felsőfokú végzettségű, általában magasabb jövedelmű románok is jobban bíznak (60,8%) a közeljövőben, mint az alapfokú képzettségűek (50,5%).
A közvélemény-kutatás a 2015. április 23–30. időszakban készült, 1085 fős, Románia 18 éves és 18 év feletti lakosságára nézve reprezentatív mintán. Az adatok legnagyobb megengedett hibaaránya +/- 3%, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.