Nem az ufóktól, és nem is a kommunizmustól. De még a magyaroktól se. Igaz, ezt nem kérdezték meg tőlük.
Az INSCOP Research az Adevărul megbízásából egy újabb közvéleménykutatás-sorozatot indított a legfontosabb politikai és társadalmi kérdésekről. Ezúttal az ország haladásának irányára és a románok fő félelmeire kérdeztek rá.
A románok kevéssel több mint fele (50,8%) véli úgy, hogy az ország jó irányba halad. Ez jelentősen több mint egy évvel ezelőtt (2014 májusában 20,2%). Ezzel szemben csökkenés tapasztalható a 2014. decemberi méréshez képest, amikor 56,3 százaléknak volt ez a véleménye. Úgy tűnik, a negatív tendencia a választás utáni eufória tompulását jelzi.
Ami az aggodalmak rangsorát illeti, az egészségi állapot megromlásától való félelem áll az első helyen 24 százalékkal (2014 májusában 17 százalék volt). „Az egészségügyi rendszer rossz állapotára vonatkozó, újra és újra visszatérő viták valószínűleg jelentősen hozzájárultak ehhez a fejleményhez”, vélik a kutatók. A válaszolók 18,2 százaléka a jövedelem csökkenését látja az aggodalom fő forrásának (2014 májusában 16 százalék volt), 15,5 százalék pedig a munkahely elvesztését. (Ez jelentős csökkenés az egy évvel ezelőtti felméréshez képest, amikor 22,7 százalék félt a munkahely elvesztésétől.)
Egy térségbeli konfliktus/háború lehetőségét a románok 14,4 százaléka jelölte meg fő aggodalomforrásként, ami jelentős növekedés a 2014. májusi 9,9 százalékhoz képest. „Ezt a növekedést az ukrajnai válság állandósulásának, valamint az Orosz Föderáció hivatalosságai konfliktusgerjesztő nyilatkozatainak kell a rovására írni”, értelmezik az adatokat az INSCOP szociológusai.

A románok 12,7 százalékát az árak emelkedése aggasztja. „Annak, hogy ez az arány jóval alacsonyabb, mint a 2014. májusi 24,5 százalék, valószínűleg a kormány élelmiszeráfa-csökkentésre vonatkozó bejelentésének, az utóbbi időszakban tapasztalt nagyon alacsony inflációnak és általában véve az adóteher enyhítéséről szóló vitáknak köszönhető”, mutatnak rá a szakértők.
A közeljövővel kapcsolatosan a románok enyhe többsége derűlátónak mondja magát. Ennek megfelelően 54 százalék bizalommal tekint a közeljövőbe, 40,4 százalék bizalmatlansággal és csak 5,6 százalék választja a „nem tudom/nem válaszolok” változatot.
A nők jobban bíznak (57,6%) a közeljövőben, mint a férfiak (50,3%). Ahogy az várható volt, a fiatalok bizakodóbbak (60,1%), mint az idősek (49,7%). A felsőfokú végzettségű, általában magasabb jövedelmű románok is jobban bíznak (60,8%) a közeljövőben, mint az alapfokú képzettségűek (50,5%).
A közvélemény-kutatás a 2015. április 23–30. időszakban készült, 1085 fős, Románia 18 éves és 18 év feletti lakosságára nézve reprezentatív mintán. Az adatok legnagyobb megengedett hibaaránya +/- 3%, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.