// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Hová lehet utazni a kolozsvári útlevéllel?

// HIRDETÉS

Bárhová. A határátkelőknél azért ne erőltessük.

Kolozsváron „útlevéllel” jutalmazzák meg azokat a „fiatal lelkületűeket”, akik érzelmileg kötődnek a városhoz, és e kötődés alapján hírét viszik Európa 2015-ös ifjúsági fővárosa hangulatának, eseményeinek.

Az útlevelet és az ehhez kapcsolódó koncepciót kedden mutatta be Kolozsváron az ifjúsági fővárosi pályázatot elkészítő Pont csoport, a programsorozatot koordináló Share föderáció és a támogató Román Kereskedelmi Bank (BCR). Az útlevél formájú 34 oldalas füzet Kolozsvárról nyújt címszavakban alapinformációkat, de helyenként QR-kódokat is tartalmaz, amelyek az okostelefonok használóit elvezetik azokra az internetes oldalakra, amelyeken részletes tájékoztatást kaphatnak a városról és az ifjúsági főváros programjairól.

A nyomtatvány néhány közvélemény-kutatási adatot is tartalmaz, amelyek szerint a kolozsváriak 96 százaléka örül annak, hogy a városban él, az idegenek látogatásait pedig a megkérdezettek 91 százaléka tartja hasznosnak a város számára.

Farkas András, a Pont csoport vezetője elmondta, már az ifjúsági fővárosi cím megpályázásakor tapasztalták, hogy erős kötődés alakul ki a város iránt mindazokban, akik itt tanulnak, vagy akár csak néhány napra érkeznek Kolozsvárra. Ezen az érzelmi kapcsolaton keresztül próbálják hírét vinni az ifjúsági főváros programjainak és hangulatának.

Az „útlevelet” a támogató bank 35 romániai fiókjánál lehet május 22-től igényelni egyelőre csak román nyelven, de készül a magyar és az angol változat is. Az igénylő eldöntheti, hogy maga tölti ki a nevével és az elérhetőségeivel, vagy bejelentkezik a passport.yourcluj.ro honlapon, és öntapadós matricát kér az adataival és fényképével, amelyet beragaszthat az „útlevél” első oldalára. „A matricát azonban csak Kolozsváron lehet átvenni” – hangsúlyozta Farkas András.

Az okmány emlékként is beszerezhető, olyan oldala is van, amelyre az ifjúsági főváros egyes rendezvényeinek a pecsétjét vagy matricáját lehet gyűjteni. A kolozsvári útlevelet egyelőre 15 ezer példányban nyomtatják ki, de szükség esetén újabb sorozatokat készítenek belőle.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS