A romániai sajtó... fél!

2014-et a román média válságának elmélyülése jellemezte. A médiavállalkozásokat továbbra is sújtotta az eladások és nézettségek csökkenése, a terjesztéssel kapcsolatos gondok, az állami reklámpénzek önkényes osztogatása és – újabban – az adózásra és a munkajogra vonatkozó román törvények eltérő értelmezése.

Az újságírók egyre kisebb bérekkel, munkahelyi kiszámíthatatlansággal és instabilitással, zsúfolt munkaidővel és egyre bonyolultabb feladatokkal szembesülnek. A 2014-es választási évben a szakmai hibák is megsokasodtak. Rendkívül leromlott a nyelvezet, mind országos, mind helyi szinten nőtt az agresszivitás. Kivételeknek tűnnek azok a helyek, ahol a mesterséget tisztességesen, a szakmai szabályokat megközelítő módon űzik.

Ezek A romániai média helyzete 2014-ben – sebezhetőségek és megoldások című, a Független Újságírásért Központ (CJI) által a Médiaszervezetek Konvenciójának Megszilárdítása (COM) projekt keretében készített, és május 4-én, a COM második, 2015-ös találkozójának alkalmából közzétett elemzés következtetései.

A jelentés itt letölthető.

„Az elemzés előkészítéséhez 2014. október és 2015. április között több mint száz interjút készítettünk 21 városban, vállalatvezetőkkel, kiadókkal és újságírókkal. Ez az elemzés

a média gondjainak látlelete, ahogy az a „talajszinten” látszik”,

mondja Cristina Lupu, a CJI programigazgatója. „Az anyag annak tükörképe, ahogy a terület szakemberei a mesterségüket látják. Ezek inkább az ő, mint a mi véleményünket tükrözik.”

„Ha egyetlen szóban kellene meghatároznunk a média 2014-es állapotát, akkor a félelem lenne a legjobb kifejezés. Az újságíró félelme attól, hogy holnap talán már nem lesz munkahelye, a hó végi félelem, mert nem tudja, hogy kap-e majd fizetést, a félelem a munkaadótól, a politikustól, a hatóságoktól. A munkaadók félelme, akik egy olyan piacon próbálnak túlélni, mely zuhanórepülésbe került, és ahol gyakran megszegik a verseny szabályait. A félelem a hirdetések elvesztésétől, a félelem az állam intézményeitől, melyek bármelyik pillanatban kiszállhatnak, hogy önkényesen hosszú ellenőrzéseket végezzenek. És miért ne, a törvénysértők félelme attól, hogy az állam ellenőrző mechanizmusai működni kezdtek.

A demokrácia láncos kutyája ijedtebbnek tűnik, mint valaha”,

áll a CJI jelentésében.

A megkérdezettek elmondták, hogy a gazdasági eszközök és az állam intézményeinek megfélemlítési és elnyomási eszközökként való felhasználása a fő ellenőrzési módszerek. Elég kevés esetben éri nyílt fenyegetés az újságírók életét és biztonságát, de az általános válság, a kiúttalanság, az alacsony, néha hónapokig késő fizetések miatt ez a harc felőrli őket, mert bár az életüket nem veszélyezteti, a rövid távú túlélésnél sem biztosít többet.

„Úgy tűnik, a játék a végéhez érkezett, és a hagyományos médiák elvesztették a játszmát. De mint minden válságban, létezik a megújulás lehetősége is. Egy ennyire súlyosan sérült paradigmában bárki előállhat egy fejlődést (és profitot) generáló ötlettel, megszerezheti a piacot és a maga kínálatára alakíthatja át azt. Nem egy kimúlásnak vagyunk a tanúi. Ha a sajtónak lesz egy életképes gazdasági modellje, a befektetések is megtérülnek majd.

Az újságírás nem hal meg, hanem átalakul.”

Ez a CJI-jelentés egyik következtetése.

A jelentés szerzői megemlítik, hogy „minden beszélgetésben felbukkan a leadership-igény. Egy olyan szakma esetében, ahol a szenvedő igealakok elkerülése a DNS-be van kódolva, szembeszökő az ilyenfajta megfogalmazások megszaporodása, amikor tettekről és megoldásokról van szó. Az újságírók, a vezetők vagy a tulajdonosok mind-mind egy mentőmegoldásra várnak, vagy arra, hogy valaki más kezdeményezzen, vagy megoldja a gondjaikat.” „Ilyen helyzetben az olyan kezdeményezések, mint amilyen a Médiaszervezetek Konvenciója, biztosítani képesek a szükséges leadershipet és sikeres példát tudnak mutatni az újságírói közösség megszilárdításában. Ezen kívül a közönség felé is közvetíteni lehetne a szakma elkötelezettségét az értékek kiszűrése és a közérdeket szolgáló mandátum folytatása iránt.”

„Az elemzés eredményei megmutatták, milyen nagy szüksége van a szakmának az összefogásra, a közös cselekvésre. Vannak települések, ahol a különböző médiákhoz tartozó újságírók nem állnak szóba egymással, a tulajdonosok irányvonalát vallják magukénak is, ha azonosak a szakmai gondjaik. Óriási igény van arra, hogy a szakmájukat tisztességesen művelők valamiképpen elszakadhassanak a standardjaikat megsértőktől, hogy megmutathassák a közönségnek, mit jelent az igazi újságírás és hogy – ahogy ők mondják – elváljon a búza az ocsútól. Az újságírói egyesületeket összefogó Médiaszervezetek Konvenciója hatásos eszköz lehetne az értékek kiszűrésében, egy olyan szakma standardjainak visszaállításában, mely az utóbbi években sokat vesztett a közönség tiszteletéből”, mondja Ioana Avădani, a CJI ügyvezető igazgatója.

A Független Újságírásért Központ a CENTRAS-szal együtt a 2014. augusztus és 2015. október között valósítja meg a Médiaszervezetek Konvenciójának Megszilárdítása projektet. Ennek az a célja, hogy növelje az újságírók szakmai szervezeteinek képességét a céh és – egyenlő mértékben – a közönség erkölcsi és jogi érdekeinek támogatására, egy gazdasági gondok és a média iránti bizalom megkopása által sújtott piac körülményei között.

A Médiaszervezetek Konvenciója 2002-ben jött létre azzal a céllal, hogy nagyobb láthatóságot és tárgyalási erőt biztosítson a médián belüli szakembereknek. A COM újságírói egyesületek, médiaszakemberek, szakszervezetek és munkaadói szervezetek informális koalíciója, melyeknek/akiknek sikerült közös cselekvési irányvonalakat találni a romániai médiaágazat megerősítése és a céh csoportérdekeinek képviselete érdekében. A COM és a technikai titkárság koordinálását a CJI és az ActiveWatch biztosítja.

A COM létrehozása óta a céljaival kapcsolatos találkozókat és konferenciákat szervezett és reagált, amikor veszélybe kerültek alapvető elvei. A COM tevékenységének legfontosabb eredménye továbbra is a két önszabályozó dokumentum, az Újságírói Jogállás és a COM Szakmai Szabályzata 2004. júliusi kidolgozása és elfogadása marad. Ezt követően (2009-ben) a COM volt az egyesített Szakmai Szabályzat[1] kidolgozásának és elfogadásának motorja, mely több mint 15 különböző önszabályozási dokumentum rendelkezéseit ötvözi.

[1] Az egyesített szakmai szabályzat itt elérhető.