Hát, ezt se teszik az ablakba a kovásznaiak. Vigyázat, no: HUMORVESZÉLY!
1. A Kovászna-megyei emberek annyira szegények, hogy aprópénzzel, sőt, forgalomból kivont bankjegyekkel is le lehet fizetni bárkit.
2. A megye Brassóval és Buzăuval szomszédos, ezért elmondható, hogy Kovászna magyar sziget a moldvai tengerben. (Ezt azért elcseszte a TNR, Brassó ugyanis tudtunkkal nem moldvai megye – a szerk.)
3. Egyes falvak annyira elmaradottak, hogy az ott lakók nem azt hiszik, hogy Magyarországon élnek, hanem a Pangeán.
4. A fauna igen gazdag, de a leggyakoribb faj a székely.
5. Kovászna olyan kicsi megye, hogy eredetileg községnek szánták.
6. A megye vezetői szerint vulkánkitörések okozták a megyei erdők 90 százalékának eltűnését.
7. A víznek akkora az ásványtartalma, hogy a szőlőből egyenesen fröccs lesz, és a reggeli mosdásnál sztalaktitok rakódnak a kagylóba.
8. A megye lakóinak leghőbb vágya az autonómia, utána rögtön egy kis ennivaló.
9. A megye szív szerinti székhelye Kovászna, sztálinista fővárosa viszont Sepsiszentgyörgy.
10. A kovásznaiak annyira szegények, hogy a kommunizmus idején még a Scânteia se járt nekik.
11. A megye testvértelepülése Ulán Bátor.
12. A dákok idején egy görbe lábú szkíta törzs élt a területen.
13. A megye lakói annyira analfabéták, hogy egy másik nyelven olvasnak és írnak.
14. A kovásznai román kisebbség szokásos megszólítása: „Nagyuram!”
15. A megye egyes lakói annyira infantilisak, hogy még 30 éves korukban is babáznak. A leghíresebb közülük Csibi Barna, akinek az Avram Janku babák a kedvencei. (Ezt is elcseszte a TNR, Csibi Barna ugyanis csíki – a szerk.)
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.