Hát, ezt se teszik az ablakba a kovásznaiak. Vigyázat, no: HUMORVESZÉLY!
1. A Kovászna-megyei emberek annyira szegények, hogy aprópénzzel, sőt, forgalomból kivont bankjegyekkel is le lehet fizetni bárkit.
2. A megye Brassóval és Buzăuval szomszédos, ezért elmondható, hogy Kovászna magyar sziget a moldvai tengerben. (Ezt azért elcseszte a TNR, Brassó ugyanis tudtunkkal nem moldvai megye – a szerk.)
3. Egyes falvak annyira elmaradottak, hogy az ott lakók nem azt hiszik, hogy Magyarországon élnek, hanem a Pangeán.
4. A fauna igen gazdag, de a leggyakoribb faj a székely.
5. Kovászna olyan kicsi megye, hogy eredetileg községnek szánták.
6. A megye vezetői szerint vulkánkitörések okozták a megyei erdők 90 százalékának eltűnését.
7. A víznek akkora az ásványtartalma, hogy a szőlőből egyenesen fröccs lesz, és a reggeli mosdásnál sztalaktitok rakódnak a kagylóba.
8. A megye lakóinak leghőbb vágya az autonómia, utána rögtön egy kis ennivaló.
9. A megye szív szerinti székhelye Kovászna, sztálinista fővárosa viszont Sepsiszentgyörgy.
10. A kovásznaiak annyira szegények, hogy a kommunizmus idején még a Scânteia se járt nekik.
11. A megye testvértelepülése Ulán Bátor.
12. A dákok idején egy görbe lábú szkíta törzs élt a területen.
13. A megye lakói annyira analfabéták, hogy egy másik nyelven olvasnak és írnak.
14. A kovásznai román kisebbség szokásos megszólítása: „Nagyuram!”
15. A megye egyes lakói annyira infantilisak, hogy még 30 éves korukban is babáznak. A leghíresebb közülük Csibi Barna, akinek az Avram Janku babák a kedvencei. (Ezt is elcseszte a TNR, Csibi Barna ugyanis csíki – a szerk.)
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.