Amiért minden szegény lány/fiú szerelmes a királyfiba/hercegnőbe.
Az Európa iránti lelkesedést tekintve, a romániai közvélemény az Európai Unióhoz csatlakozást előkészítő években eltántoríthatatlan volt. Romániát nyolc évvel ezelőtt felvették az EU-ba, most a szabad mozgást biztosító Schengen-övezethez való csatlakozásra vár, de úgy tűnik, még ez sem csorbította az Európai Unió népszerűségét. A Szabad Európa Rádió bukaresti tudósítója ezt az új tagállamok között szinte egyedülálló jelenséget elemzi.
A románok számára az Európai Unió elsősorban a közlekedési jogot (53%), másodsorban a demokráciát (29%) és az eurót (25%) jelenti, derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométerből.
Az Unióhoz való csatlakozás után hét évvel a románok euro-lelkesedése a Románia és a nyugati államok, valamint az emberek elvárásai közötti nagy eltérésből fakad, akik azt remélik, hogy a Brüsszel által Bukarestre gyakorolt nyomás eredményeként hazájuk is eléri azok szintjét.
A csatlakozás előtt a románok 85 százaléka bízott az Európai Unióban. Ma csaknem 75 százalék állítja azt, hogy az Európai Unió elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a globális gazdaságban megvédje Európa érdekeit. Ugyanennyien szeretnék azt, ha az Európai Unió nagyobb szerepet vállalna az adók szabályozásában. A románok többsége különben egyáltalán nem ellenezné, ha itthoni elfogadása előtt
Talán ebben rejlik a honi euro-derűlátás fő magyarázata: a román állam intézményeivel, a honi politikussal és tisztviselővel szembeni bizalmatlanságban. Ez a bizalmatlanság egyenesen arányos az emberek Európa iránti igényével: minél nagyobb a bukaresti kormány alkalmassága iránti bizalmatlanság, annál nagyobb az Európai Unió iránti bizalom.
Románia azért is őrizte meg Európa iránti lelkesedését, mert az emberek az EU-csatlakozás után pozitív változást érzékeltek saját életükben. A csatlakozás utáni időszak egy 7 és 9 százalék közötti példátlan gazdasági növekedéssel esett egybe, az addig elrettentő hitelek elérhetővé válásával együtt.
Ezen kívül a románok nagy számban mentek el Spanyolországba, Olaszországba, de más európai államokba is dolgozni, az európai munkaerő-piac pedig 2014-től végleg megnyílt Románia előtt. Az emberek, főleg a nagyvárosokban élők, az EU-csatlakozás után összességében véve jobban kezdtek élni. Bár a nyugdíjak még mindig az európai standardok alatt maradtak, mégis magasabbak, mint korábban.
Az egyetlen időszak, amikor drámaian csökkent az Európai Unió iránti bizalom, a 2010-től 2013-ig tartó gazdasági válság volt, amikor a románoknak csak 45 százaléka bízott Brüsszelben. De a románok még akkor is a leginkább derűlátó európaiak közé tartoztak, az EU-s átlagnál 10 százalékkal magasabb értéket mutatva.
A válság előtti euro-derűlátáshoz való visszatérés szintén a gazdaság talpra állást követi, mert a románok most derűlátóbbaknak és a saját életükkel elégedettebbnek mondják magukat, mint másfél évvel ezelőtt. Ezen kívül az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) lépései a 2007-es 26 százalékról 2014-ben 46 százalékra növelte az igazságszolgáltatás iránti bizalmat, és ahhoz az értelmezéshez vezettek, hogy a magisztrátusok függetlensége és hatékonysága Brüsszel folyamatos nyomásgyakorlásának eredménye.
A románok számára az Európai Unió annak ígéretét jelenti, hogy
ahol az emberek tisztességesen élhetnek, ahol mindenki egyformán betartja a szabályokat, ahol a kórházak tiszták, az orvosok civilizáltan viselkednek és az iskolákban komoly munka folyik. Ez az életmodell szemben áll az Oroszország és a Balkán által képviselt nyugtalan kelettel, ahol a törvények azért születnek, hogy megsértsék azokat. A románok a politikusok előtt járnak, és azt várják el tőlük, hogy az általuk óhajtott valósághoz igazodjanak. Ezért támogatja az emberek többsége, például, az adóhatóság utóbbi időben tapasztalható fellépéseit.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Anyagi kárral és látványos rendőrségi intézkedéssel járó közlekedési baleset történt szerdán délután Csíkszeredában. Egy szekér hajtója és utasai a baleset után agresszíven viselkedtek, így a rendőrség különleges egységének közbelépésére is szükség volt.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megszavazta Marosvásárhely önkormányzata az idei díszpolgárok névsorát, noha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyílt levélben tiltakozott a jelöltek – különösen néhai Kincses Előd jogász, közíró – ellen.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.