Miért szerelmes Románia az EU-ba?
Amiért minden szegény lány/fiú szerelmes a királyfiba/hercegnőbe.
Az Európa iránti lelkesedést tekintve, a romániai közvélemény az Európai Unióhoz csatlakozást előkészítő években eltántoríthatatlan volt. Romániát nyolc évvel ezelőtt felvették az EU-ba, most a szabad mozgást biztosító Schengen-övezethez való csatlakozásra vár, de úgy tűnik, még ez sem csorbította az Európai Unió népszerűségét. A Szabad Európa Rádió bukaresti tudósítója ezt az új tagállamok között szinte egyedülálló jelenséget elemzi.
A románok számára az Európai Unió elsősorban a közlekedési jogot (53%), másodsorban a demokráciát (29%) és az eurót (25%) jelenti, derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométerből.
Az Unióhoz való csatlakozás után hét évvel a románok euro-lelkesedése a Románia és a nyugati államok, valamint az emberek elvárásai közötti nagy eltérésből fakad, akik azt remélik, hogy a Brüsszel által Bukarestre gyakorolt nyomás eredményeként hazájuk is eléri azok szintjét.
A csatlakozás előtt a románok 85 százaléka bízott az Európai Unióban. Ma csaknem 75 százalék állítja azt, hogy az Európai Unió elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a globális gazdaságban megvédje Európa érdekeit. Ugyanennyien szeretnék azt, ha az Európai Unió nagyobb szerepet vállalna az adók szabályozásában. A románok többsége különben egyáltalán nem ellenezné, ha itthoni elfogadása előtt
Brüsszel véleményezné az állami költségvetést.
Talán ebben rejlik a honi euro-derűlátás fő magyarázata: a román állam intézményeivel, a honi politikussal és tisztviselővel szembeni bizalmatlanságban. Ez a bizalmatlanság egyenesen arányos az emberek Európa iránti igényével: minél nagyobb a bukaresti kormány alkalmassága iránti bizalmatlanság, annál nagyobb az Európai Unió iránti bizalom.
Románia azért is őrizte meg Európa iránti lelkesedését, mert az emberek az EU-csatlakozás után pozitív változást érzékeltek saját életükben. A csatlakozás utáni időszak egy 7 és 9 százalék közötti példátlan gazdasági növekedéssel esett egybe, az addig elrettentő hitelek elérhetővé válásával együtt.
Ezen kívül a románok nagy számban mentek el Spanyolországba, Olaszországba, de más európai államokba is dolgozni, az európai munkaerő-piac pedig 2014-től végleg megnyílt Románia előtt. Az emberek, főleg a nagyvárosokban élők, az EU-csatlakozás után összességében véve jobban kezdtek élni. Bár a nyugdíjak még mindig az európai standardok alatt maradtak, mégis magasabbak, mint korábban.
Az egyetlen időszak, amikor drámaian csökkent az Európai Unió iránti bizalom, a 2010-től 2013-ig tartó gazdasági válság volt, amikor a románoknak csak 45 százaléka bízott Brüsszelben. De a románok még akkor is a leginkább derűlátó európaiak közé tartoztak, az EU-s átlagnál 10 százalékkal magasabb értéket mutatva.
A válság előtti euro-derűlátáshoz való visszatérés szintén a gazdaság talpra állást követi, mert a románok most derűlátóbbaknak és a saját életükkel elégedettebbnek mondják magukat, mint másfél évvel ezelőtt. Ezen kívül az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) lépései a 2007-es 26 százalékról 2014-ben 46 százalékra növelte az igazságszolgáltatás iránti bizalmat, és ahhoz az értelmezéshez vezettek, hogy a magisztrátusok függetlensége és hatékonysága Brüsszel folyamatos nyomásgyakorlásának eredménye.
A románok számára az Európai Unió annak ígéretét jelenti, hogy
az ország olyan lehet, mint a nyugatiak,
ahol az emberek tisztességesen élhetnek, ahol mindenki egyformán betartja a szabályokat, ahol a kórházak tiszták, az orvosok civilizáltan viselkednek és az iskolákban komoly munka folyik. Ez az életmodell szemben áll az Oroszország és a Balkán által képviselt nyugtalan kelettel, ahol a törvények azért születnek, hogy megsértsék azokat. A románok a politikusok előtt járnak, és azt várják el tőlük, hogy az általuk óhajtott valósághoz igazodjanak. Ezért támogatja az emberek többsége, például, az adóhatóság utóbbi időben tapasztalható fellépéseit.
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Szántai János
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Varga László Edgár
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Varga László Edgár
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?
Sánta Miriám
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.
Kocsis Máté: „Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk”
„Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk” – írta Kocsis Máté, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője vasárnap a Facebookon a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó választási eredmény okait elemző posztjában.
Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.
A tetejére fordulva állt meg egy autó
Életveszélyesen megsérült egy férfi egy közúti balesetben szombat este, miután lesodródott az autó az úttestről és a tetejére fordulva állt meg. A súlyos sérültet helikopterrel szállították kórházba.
Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében
Utcán sétáló kendőzött szépségekről ír a korabeli sajtó Gyergyószentmiklós vonatkozásban, Csíkszeredában szálloda is fungált bordélyként. Bizony, e tekintetben Csík vármegyében sem voltak szemérmesebbek az emberek, mint máshol Székelyföldön.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Szántai János
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Varga László Edgár
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Varga László Edgár
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?
Sánta Miriám
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
