Miért szerelmes Románia az EU-ba?
Amiért minden szegény lány/fiú szerelmes a királyfiba/hercegnőbe.
Az Európa iránti lelkesedést tekintve, a romániai közvélemény az Európai Unióhoz csatlakozást előkészítő években eltántoríthatatlan volt. Romániát nyolc évvel ezelőtt felvették az EU-ba, most a szabad mozgást biztosító Schengen-övezethez való csatlakozásra vár, de úgy tűnik, még ez sem csorbította az Európai Unió népszerűségét. A Szabad Európa Rádió bukaresti tudósítója ezt az új tagállamok között szinte egyedülálló jelenséget elemzi.
A románok számára az Európai Unió elsősorban a közlekedési jogot (53%), másodsorban a demokráciát (29%) és az eurót (25%) jelenti, derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométerből.
Az Unióhoz való csatlakozás után hét évvel a románok euro-lelkesedése a Románia és a nyugati államok, valamint az emberek elvárásai közötti nagy eltérésből fakad, akik azt remélik, hogy a Brüsszel által Bukarestre gyakorolt nyomás eredményeként hazájuk is eléri azok szintjét.
A csatlakozás előtt a románok 85 százaléka bízott az Európai Unióban. Ma csaknem 75 százalék állítja azt, hogy az Európai Unió elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a globális gazdaságban megvédje Európa érdekeit. Ugyanennyien szeretnék azt, ha az Európai Unió nagyobb szerepet vállalna az adók szabályozásában. A románok többsége különben egyáltalán nem ellenezné, ha itthoni elfogadása előtt
Brüsszel véleményezné az állami költségvetést.
Talán ebben rejlik a honi euro-derűlátás fő magyarázata: a román állam intézményeivel, a honi politikussal és tisztviselővel szembeni bizalmatlanságban. Ez a bizalmatlanság egyenesen arányos az emberek Európa iránti igényével: minél nagyobb a bukaresti kormány alkalmassága iránti bizalmatlanság, annál nagyobb az Európai Unió iránti bizalom.
Románia azért is őrizte meg Európa iránti lelkesedését, mert az emberek az EU-csatlakozás után pozitív változást érzékeltek saját életükben. A csatlakozás utáni időszak egy 7 és 9 százalék közötti példátlan gazdasági növekedéssel esett egybe, az addig elrettentő hitelek elérhetővé válásával együtt.
Ezen kívül a románok nagy számban mentek el Spanyolországba, Olaszországba, de más európai államokba is dolgozni, az európai munkaerő-piac pedig 2014-től végleg megnyílt Románia előtt. Az emberek, főleg a nagyvárosokban élők, az EU-csatlakozás után összességében véve jobban kezdtek élni. Bár a nyugdíjak még mindig az európai standardok alatt maradtak, mégis magasabbak, mint korábban.
Az egyetlen időszak, amikor drámaian csökkent az Európai Unió iránti bizalom, a 2010-től 2013-ig tartó gazdasági válság volt, amikor a románoknak csak 45 százaléka bízott Brüsszelben. De a románok még akkor is a leginkább derűlátó európaiak közé tartoztak, az EU-s átlagnál 10 százalékkal magasabb értéket mutatva.
A válság előtti euro-derűlátáshoz való visszatérés szintén a gazdaság talpra állást követi, mert a románok most derűlátóbbaknak és a saját életükkel elégedettebbnek mondják magukat, mint másfél évvel ezelőtt. Ezen kívül az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) lépései a 2007-es 26 százalékról 2014-ben 46 százalékra növelte az igazságszolgáltatás iránti bizalmat, és ahhoz az értelmezéshez vezettek, hogy a magisztrátusok függetlensége és hatékonysága Brüsszel folyamatos nyomásgyakorlásának eredménye.
A románok számára az Európai Unió annak ígéretét jelenti, hogy
az ország olyan lehet, mint a nyugatiak,
ahol az emberek tisztességesen élhetnek, ahol mindenki egyformán betartja a szabályokat, ahol a kórházak tiszták, az orvosok civilizáltan viselkednek és az iskolákban komoly munka folyik. Ez az életmodell szemben áll az Oroszország és a Balkán által képviselt nyugtalan kelettel, ahol a törvények azért születnek, hogy megsértsék azokat. A románok a politikusok előtt járnak, és azt várják el tőlük, hogy az általuk óhajtott valósághoz igazodjanak. Ezért támogatja az emberek többsége, például, az adóhatóság utóbbi időben tapasztalható fellépéseit.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán
Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.
Sokkoló eset: egy 11 éves fiú fejbe lőtte az apját, miután az elvette tőle a játékkonzolját
Sokkoló eset történt az Egyesült Államokban: Pennsylvania államban egy 11 éves fiú lelőtte az apját, miután az elvette tőle a játékkonzolját.
Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?
Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
„Takarodj Váradra!” Újabb városban fütyülték ki a román kormányfőt
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
„Meg szeretnék gyógyulni, élni akarok!” – segítséget kér a szívbetegséggel küzdő férfi
A közösség segítsége kell ahhoz, hogy leküzdhesse az életveszélyt az Erdővidékről származó Dimény István. A férfi súlyos betegséggel küzd, munkaképtelenné vált, így az orvosi vizsgálatok és beavatkozások költségeit önerőből már nem tudja fedezni.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
