A román sajtó jól látja az RMDSZ egzisztenciális válságát. Rossz következtetéseket von le.
A bukaresti politikai életet figyelők a múlt szűrőin keresztül látják a romániai magyarságot. Minden magyarokról szóló beszélgetés a szavazók fegyelmezettségével kezdődik, akik szófogadóan megjelennek a voksolásokon, hogy biztosítsák az RMDSZ bejutását a Parlamentbe, mintha valamilyen szent küldetést teljesítenének.
Ez egy klisé, mely már nem tükrözi a valóságot, és azért is kerüli el a figyelmet, mert a közéletben csak azok a román és magyar hivatalos vélemények jelennek meg, melyek fenntartják ezt az érzetet és hatalmat sugallnak.
Az az igazság, hogy a román választók jelentős arányú részvétele a szavazáson kiütné a Parlamentből a Szövetséget, mely ma már csak az – egyre gyengébb – kemény magra támaszkodik. A szervezet egzisztenciális válságon megy keresztül és
Képtelen alkalmazkodni a társadalom változásaihoz, főleg a technológia által okozottakhoz, és lelketlenné vált.
A magyarság nem egy párhuzamos társadalom, nem üvegbura alatt él, hanem a román társadalomban, mely a szegénységgel küszködik és fel van háborodva a korrupció miatt. Akárcsak a románok esetében, a magyar szavazóknak is elegük van az RMDSZ-es, MPP-s vagy EMNP-s politikusok közötti veszekedésekből, és megoldásokat várnak. A magyar fiatalok pedig, akárcsak a románok, már nem érzik úgy, hogy az RMDSZ őket is képviselné, melynek kettős és minimalista napirendje van: a hatalom megszerzése magának, és az autonómia a székelységi választóknak. Egy helyi vezető keserűen állapította meg, hogy az RMDSZ-t sokkal inkább a román politikusok dicsérik, miközben elveszíti a magyar választókat.
Ahelyett, hogy szembenézne a valósággal és tényleges lépéseket tenne a Szövetség újratervezése felé, ahogy azt a hétvégén tartott kolozsvári kongresszuson maga elé tűzte, a vezetők a hivatalos 5 százalékostól eltérő bejutási küszöbről alkudoznak a román pártokkal. Az alternatív küszöb, mely csak az egyéni választókörzetes rendszerben lenne logikus, szőnyeg alá fogja rejteni az egzisztenciális válságot és csak elodázza majd a végkifejletet. Attól, hogy eltakarod a szemed, a gond még nem szűnik meg, csak nem akarod azt látni.
és már képtelen megtalálni azokat a gondolatokat, melyekkel hosszú távon intenzívebbé teheti a részvételt. Az RMDSZ a novemberi választás után elvégezte az elemzéseket, de még nem találta meg a gyógyszert. A lelket nem lehet aszfalttal helyettesíteni, mondja ugyanaz a helyi vezető.
Az egyik megoldás az lehetne, ha sikerülne megtalálni az erdélyi magyarok számára egy olyan elképzelést, mely túlmutat és el is szakad a székelyföldi autonómia témájától. Ha sikerülne választ adnia egy olyan közösség gondjaira, mely nap, mint nap a többséggel él együtt és mely számára másodlagos az etnikai identitás. A 90-es években a magyar értelmiségiek körében létezett egy transzszilván áramlat, melyet a 2000-es évek elején a PSD-n belüli kolozsvári csoport vett át. Ezt tavaly élesztették újra, amikor Klaus Johannis elindult Románia elnökségéért. A rá leadott szavazatok pedig többet jelentettek a lokálpatriotizmusnál, az a kulturális kölcsönhatás motiválta őket, melyben a térség lakói élnek és melyet magukénak vallanak, etnikumtól függetlenül. Az RMDSZ ismét elszalasztotta a lehetőséget, újra kisszerű számításokba bonyolódva.
Egy kozmopolita transzilvanista áramlat azokat a történelmi sebeket is begyógyítaná, melyeket a politikában és médiában tevékenykedő újsütetű román és magyar nacionalisták téptek fel újra, akik úgy cselekednek, mintha az Orbán–Putyin tengely parancsait hajtanák végre. És itt nemcsak a magyarokra utalok, hanem az olyan románokra is, mint amilyen a jelenkori nacionalizmus csillaga, Bogdan Diaconu, akinek diskurzusait mintha Budapest & Moszkva diktálná, és nem a bukaresti La Copac kávézóban írná őket, ahol a Magyarellenes Testvérek csoportosulás főhadiszállása található.
2016 meghatározó év lesz az RMDSZ számára:
Azok pedig, akik nem látják be, miért fontos a román társadalom számára az RMDSZ bekerülése a Parlamentbe, azok vagy dezinformáltak, vagy azért fizetik őket, hogy dezinformáljanak. A mostani regionális helyzetben senkinek sincs szüksége a magyarság radikalizálódására. Így hát mindenki számára az a jó, ha az RMDSZ jelen van ott, ahol a döntéseket hozzák. A román pártokhoz hasonlóan a politika gépezetének foglyává válva, képtelenül arra, hogy az elvárásoknak megfelelő napirenddel lelkesítse a vegyes megyékben élő választókat és felhagyjon a Székelyföldön aktív többi magyar párttal folyó rivalizálással, az RMDSZ csütörtököt mondhat az érettségi vizsgán. És akkor aztán az RMDSZ vezetői majd elénekelhetik a régi tragikomikus román nótát: Nu mai plânge Jane / Plânsul e de formă / Jeana nu e moartă / Jeana se transformă (Ne sírj többé Jani / A sírás csak látszat / Janka nem halott / Janka megváltozott. – a szerk.).
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.