// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Programok munkanélküli fiataloknak

// HIRDETÉS

Mivel egyre több a fiatal munkanélküli, több program is született a munkához juttatásuk elősegítésére.

Aggasztó méreteket ölt a fiatalok körében a munkanélküliség, ezért a román kormány is és az Európai Unió is különböző ösztönző programokat dolgozott ki az ifjak alkalmazása érdekében. Az országos statisztikai adatok rávilágítanak, hogy növekedőben van a munkanélküliség a fiatalok körében, melyet a szakemberek azzal magyaráznak, hogy a munkaadók alkalmazáskor ragaszkodnak a szakmai gyakorlathoz. Romániában a fiatalok körében a munkanélküliség meghaladja a 23 százalékot, míg az Európai Unióban ez az arány 21,9 százalék.

Létezik egy országos program, amelynek keretében azon munkaadók, akik meghatározatlan időre alkalmaznak végzősöket, anyagi támogatásban részesülnek. A gimnáziumok, szakiskolák végzősei esetében 500, a főiskolai képzésben részt vevők esetében 600, egyetemi képesítésű pályakezdők alkalmazásakor pedig 750 lejes állami támogatásban részesülhet az érintett vállalkozó.

A megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség 12 hónapon át utalja a bérkiegészítő támogatást, fogyatékkal élő pályakezdőt érintő munkaviszony esetén pedig másfél évig jár a juttatás, azzal a feltétellel, hogy a munkaadó legkevesebb 18 hónapig alkalmazza a fiatalt.

Közben elindult az európai uniós forrásokból finanszírozott 470 millió eurós költségvetésű Garancia a fiatalságnak elnevezésű program is, mely szintén a fiatalok munkába állását segíti elő.

Ahhoz, hogy ezt a támogatást megkapják, az alkalmazottaknak legalább tizennyolc hónapig kell a cégnél dolgozniuk. A programot hivatalosan is beindították, és a kormány számításai szerint 441 ezer 16–24 év közötti fiatalt fog érinteni. A program rögzíti azt is, hogy az a munkaadó, aki több mint tizennyolc hónapig foglalkoztat fiatalokat, huszonnégy hónapon át mentesül a munkanélküliségi hozzájárulás kifizetése alól.

A programból fizetik az inasok kurzusait és a szakképzést is: előbbire a munkaadók havi 250 eurót és háromszáz lejt kapnak 1–3 éves időszakra, utóbbira pedig 300 eurót és 750 lejt. Magát a programot különböző portálokon és közösségi oldalakon, valamint Bukarestben és tíz romániai nagyvárosban kihelyezett pannókon fogják reklámozni.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS