// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Programok munkanélküli fiataloknak

// HIRDETÉS

Mivel egyre több a fiatal munkanélküli, több program is született a munkához juttatásuk elősegítésére.

Aggasztó méreteket ölt a fiatalok körében a munkanélküliség, ezért a román kormány is és az Európai Unió is különböző ösztönző programokat dolgozott ki az ifjak alkalmazása érdekében. Az országos statisztikai adatok rávilágítanak, hogy növekedőben van a munkanélküliség a fiatalok körében, melyet a szakemberek azzal magyaráznak, hogy a munkaadók alkalmazáskor ragaszkodnak a szakmai gyakorlathoz. Romániában a fiatalok körében a munkanélküliség meghaladja a 23 százalékot, míg az Európai Unióban ez az arány 21,9 százalék.

Létezik egy országos program, amelynek keretében azon munkaadók, akik meghatározatlan időre alkalmaznak végzősöket, anyagi támogatásban részesülnek. A gimnáziumok, szakiskolák végzősei esetében 500, a főiskolai képzésben részt vevők esetében 600, egyetemi képesítésű pályakezdők alkalmazásakor pedig 750 lejes állami támogatásban részesülhet az érintett vállalkozó.

A megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség 12 hónapon át utalja a bérkiegészítő támogatást, fogyatékkal élő pályakezdőt érintő munkaviszony esetén pedig másfél évig jár a juttatás, azzal a feltétellel, hogy a munkaadó legkevesebb 18 hónapig alkalmazza a fiatalt.

Közben elindult az európai uniós forrásokból finanszírozott 470 millió eurós költségvetésű Garancia a fiatalságnak elnevezésű program is, mely szintén a fiatalok munkába állását segíti elő.

Ahhoz, hogy ezt a támogatást megkapják, az alkalmazottaknak legalább tizennyolc hónapig kell a cégnél dolgozniuk. A programot hivatalosan is beindították, és a kormány számításai szerint 441 ezer 16–24 év közötti fiatalt fog érinteni. A program rögzíti azt is, hogy az a munkaadó, aki több mint tizennyolc hónapig foglalkoztat fiatalokat, huszonnégy hónapon át mentesül a munkanélküliségi hozzájárulás kifizetése alól.

A programból fizetik az inasok kurzusait és a szakképzést is: előbbire a munkaadók havi 250 eurót és háromszáz lejt kapnak 1–3 éves időszakra, utóbbira pedig 300 eurót és 750 lejt. Magát a programot különböző portálokon és közösségi oldalakon, valamint Bukarestben és tíz romániai nagyvárosban kihelyezett pannókon fogják reklámozni.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS