// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Lugosi Béla nevét viseli a lugosi mozi

// HIRDETÉS

Így emlékezik meg a bánsági város neves szülöttéről.

„Hazaköltözött” Lugosra Drakula gróf: a bánsági város egyetlen megmaradt moziját az önkormányzat a település neves szülöttéről, Lugosi Béláról nevezte el, aki számos hollywoodi filmben játszotta el az angol nyelvet sajátos akcentussal beszélő, vérszívó erdélyi gróf szerepét.

A mozit most újították fel, a két vetítőterem az illetékesek szerint a legmodernebb moziktól elvárható moziélményt biztosítja a látogatóknak.

A keresztelő nem volt zökkenőmentes, egyes helyi soviniszta körök ugyanis már majdnem meggyőzték a polgármestert, hogy a filmszínház a Dacia nevet viselje, Lugosiról pedig csak az egyik termet nevezték volna el. Florin Iepan filmrendező azonban végül rábeszélte az elöljárót, hogy a mozit a város jeles szülöttéről nevezzék el.

Iepan az Adevărul napilapnak elmondta: erősen nacionalista, „szűkagyú” emberek egy csoportja levelekkel bombázta a polgármestert a Dacia név érdekében, ő ugyanakkor emlékeztette: Lugosi annyira szerette szülővárosát, hogy a nevét is felvette (eredetileg ugyanis Blaskó Bélának hívták). „A lugosi kulturális örökség nem csupán román származású személyekhez köthető. Minden nemzetiség képviselői jelen voltak. Én még egy Lugosi nevét viselő múzeumot is nyitnék, vagy legalább egy részleget, ahol bemutathatnánk Lugosit” - nyilatkozta a lapnak Iepan.

Lugosi Béla 1882-ben született a bánsági városban, és 1919-ig különböző magyarországi színházakban játszott. Mivel az 1919-es bolsevik tanácsköztársaságban aktív szerepet vállalt, annak bukása után emigrációba kényszerült. Rövid ausztriai és németországi kitérő után 1920-ban érkezett az Egyesült Államokba, ahol folytatta a színészmesterséget. Drakula szerepét először egy Broadway-darabban játszotta el még 1927-ben, majd 1931-ben a Universal stúdió felkérésére első ízben a filmvásznon is eljátszotta a szerepet. Amivel aztán végleg összefonódott a neve.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS