// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szabadlábon a feltételezett székelyhídi gyilkos

// HIRDETÉS

A bizonyítékok nem tökéletesek. A helybeliek azért nem örülnek.

Védője kérésére előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezte át a nagyváradi táblabíróság Sabin Cristian Godját, a székelyhídi Baczoni Izolda feltételezett gyilkosát. A fiatal férfit tavaly alapfokon különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádjával tizennyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Bihar megyei törvényszék, de a vádlott megfellebbezte az alapfokú döntést.

„Nem beszélhetek az egész város nevében, hisz nyilván a hozzátartozói örülnek ennek, de azok körében, akikkel én kapcsolatba kerültem, hatalmas felháborodást keltett, mindenki megbotránkozott a határozaton” – ecsetelte a Krónikának a székelyhídiak reakcióját a helyi polgármesteri hivatal egyik munkatársa.

Emlékezetes ugyanis, hogy amikor az áldozat eltűnt, a közösség egy emberként próbált rátalálni, és miután kiderült a tragédia, több százan vettek részt a megemlékezésen. „Lincshangulat azért még nem alakult ki, de igazából sokan csak ma (csütörtökön – szerk. megj.) tudták meg, hogy Godját kedd este házi őrizetbe helyezték” – tette hozzá a neve elhallgatását kérő közhivatalnok.

Az első fokon elítélt vádlott ügyvédjét, Ioan Savát nem lepte meg az ítélőtábla számukra kedvező határozata, mert – mint arra a Bihoreanul hetilapnak nyilatkozva rámutatott – az ügyészség elsősorban arra építette fel a vádat, hogy a lány halála után Godja használta annak telefonját, majd zálogba adta azt. Csakhogy Godja védője szerint utólag kiderült, hogy a készülék, amelyre a rendőrök rátaláltak, nem az áldozaté, hanem a fiúé volt. Ezt az egyéni telefonazonosító szám igazolja.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) 23 éves irodavezetőjére a székelyhídi Petőfi Sándor Gimnázium melletti nádasban találtak rá holtan 2013 júliusában, miután a vád szerint volt barátja, a két évvel fiatalabb Godja – akivel szemtanúk szerint együtt távozott a helyi szórakozóhelyről – máig ismeretlen okokból megfojtotta, és a vasúti sínek közelében, egy vizesárokban hagyta.

Képünkön a Baczoni Izolda halálát követő székelyhídi megemlékezés. Kép: Reggeli Újság

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS