A románok szemmel láthatólag nagy nemzetnek képzelik magukat. Viszont lopnak és korruptak.
A legtöbb román büszke nemzetiségére, országára, és úgy gondolja, Romániáról pozitív kép él külföldön, legalábbis ez derül ki a Vasile Dâncu által koordinált Sinteze folyóiratban nemrég megjelent IRES-felmérésből.
A Sinteze folyóirat legújabb számában megjelent, és a 2015. február 23–26. időszakban, 1 200 fős mintán készített IRES-felmérés szerint a legtöbb román büszke a nemzetiségére és szép országnak látja Romániát, ahol a nők is szépek, és a vendégszeretet a leggyakoribb tulajdonság.
Arra a kérdésre például, hogy büszkék-e a románságukra, a válaszolók 46 százaléka mondta magát „nagyon büszkének”, 40 százalék „eléggé büszkének”, míg 10 százalék azt válaszolta, hogy ez az érzés nincs túlságosan meg benne, 4 százalék pedig egyáltalán nem büszke a nemzetiségére.
Ami a Romániáról külföldön élő képet illeti, a megkérdezetteknek csak 2 százaléka véli úgy, hogy hazánkról nagyon jó kép létezne külföldön, míg 41 százalék szerint ez a kép jó, 21 százalék pedig semleges választ adott. A másik végleten 30 százalék úgy gondolja, hogy Romániáról rossz kép él külföldön, 6 százalék szerint pedig éppenséggel nagyon rossz.
Másrészt, amikor a spontán értékelésekről van szó, az IRES-felmérés résztvevőinek 12 százaléka
A felmérés szerint Románia „szép tájakkal rendelkező ország”, ez a véleménye a megkérdezettek 90 százalékának, 77 százalék szerint pedig a „nők is szépek”, 64 százalék szerint pedig „dicsőséges történelme” van.
A felmérés résztvevőinek csaknem fele (47%) úgy gondolja, Romániát a jelentős sportteljesítmények jellemzik, 43 százalék szerint ennek az országnak jelentős tudományos eredményei vannak.
Amikor a román népet kellett jellemezniük, a legtöbb válaszoló azt mondta, hogy vendégszerető emberekből áll (8,54%) (mint az eredeti forrásból kiderül, ez az adat valójában nem százalékos arányt, hanem átlagot jelöl egy – valószínűleg 1-10-ig terjedő skálán – a szerk.), míg a románokra az ostobaság a legkevésbé jellemző.
A románok a következő jellemvonásokkal azonosulnak nagyon erősen: „vendégszeretet”, „élelmesség”, „intelligencia”, „bátorság”, „szorgalom”, „innovativitás”, „mulatságosság”.
Másrészt csak a románok 4 százaléka (ld. mint fent – a szerk.) gondolja úgy, hogy a románok „gyávák”, „barátságtalanok”, „elmaradottak”, „lusták”, „unalmasak” vagy „ostobák”.
A tagországok közül a románok kötődnek a leginkább az EU-hoz, ez derül ki az Európai Bizottság bukaresti képviselete által hétfőn bemutatott eurobarométerből. A felmérés szerint a románok 58 százaléka állítja azt, hogy kötődik az Európai Unióhoz, ami magasabb a 45 százalékos európai átlagnál, és az olyan országokhoz áll közel, mint Franciaország (51%), Németország (49%) és Lengyelország (59%) (forrás).
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.