A románok szemmel láthatólag nagy nemzetnek képzelik magukat. Viszont lopnak és korruptak.
A legtöbb román büszke nemzetiségére, országára, és úgy gondolja, Romániáról pozitív kép él külföldön, legalábbis ez derül ki a Vasile Dâncu által koordinált Sinteze folyóiratban nemrég megjelent IRES-felmérésből.
A Sinteze folyóirat legújabb számában megjelent, és a 2015. február 23–26. időszakban, 1 200 fős mintán készített IRES-felmérés szerint a legtöbb román büszke a nemzetiségére és szép országnak látja Romániát, ahol a nők is szépek, és a vendégszeretet a leggyakoribb tulajdonság.
Arra a kérdésre például, hogy büszkék-e a románságukra, a válaszolók 46 százaléka mondta magát „nagyon büszkének”, 40 százalék „eléggé büszkének”, míg 10 százalék azt válaszolta, hogy ez az érzés nincs túlságosan meg benne, 4 százalék pedig egyáltalán nem büszke a nemzetiségére.
Ami a Romániáról külföldön élő képet illeti, a megkérdezetteknek csak 2 százaléka véli úgy, hogy hazánkról nagyon jó kép létezne külföldön, míg 41 százalék szerint ez a kép jó, 21 százalék pedig semleges választ adott. A másik végleten 30 százalék úgy gondolja, hogy Romániáról rossz kép él külföldön, 6 százalék szerint pedig éppenséggel nagyon rossz.
Másrészt, amikor a spontán értékelésekről van szó, az IRES-felmérés résztvevőinek 12 százaléka
A felmérés szerint Románia „szép tájakkal rendelkező ország”, ez a véleménye a megkérdezettek 90 százalékának, 77 százalék szerint pedig a „nők is szépek”, 64 százalék szerint pedig „dicsőséges történelme” van.
A felmérés résztvevőinek csaknem fele (47%) úgy gondolja, Romániát a jelentős sportteljesítmények jellemzik, 43 százalék szerint ennek az országnak jelentős tudományos eredményei vannak.
Amikor a román népet kellett jellemezniük, a legtöbb válaszoló azt mondta, hogy vendégszerető emberekből áll (8,54%) (mint az eredeti forrásból kiderül, ez az adat valójában nem százalékos arányt, hanem átlagot jelöl egy – valószínűleg 1-10-ig terjedő skálán – a szerk.), míg a románokra az ostobaság a legkevésbé jellemző.
A románok a következő jellemvonásokkal azonosulnak nagyon erősen: „vendégszeretet”, „élelmesség”, „intelligencia”, „bátorság”, „szorgalom”, „innovativitás”, „mulatságosság”.
Másrészt csak a románok 4 százaléka (ld. mint fent – a szerk.) gondolja úgy, hogy a románok „gyávák”, „barátságtalanok”, „elmaradottak”, „lusták”, „unalmasak” vagy „ostobák”.
A tagországok közül a románok kötődnek a leginkább az EU-hoz, ez derül ki az Európai Bizottság bukaresti képviselete által hétfőn bemutatott eurobarométerből. A felmérés szerint a románok 58 százaléka állítja azt, hogy kötődik az Európai Unióhoz, ami magasabb a 45 százalékos európai átlagnál, és az olyan országokhoz áll közel, mint Franciaország (51%), Németország (49%) és Lengyelország (59%) (forrás).
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
… két szatmári község bemutat a totojázó kormánynak és belevág az adminisztratív reformba… és a román belügy meg a hadsereg olyan vicces a szerelmesek napján, hogy az ember elbőgi magát.
A kolozsvári tűzoltók kedden megtalálták annak a négyéves gyermeknek a holttestét, aki január 23-án tűnt el a Kis-Szamosban.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.