A románok szemmel láthatólag nagy nemzetnek képzelik magukat. Viszont lopnak és korruptak.
A legtöbb román büszke nemzetiségére, országára, és úgy gondolja, Romániáról pozitív kép él külföldön, legalábbis ez derül ki a Vasile Dâncu által koordinált Sinteze folyóiratban nemrég megjelent IRES-felmérésből.
A Sinteze folyóirat legújabb számában megjelent, és a 2015. február 23–26. időszakban, 1 200 fős mintán készített IRES-felmérés szerint a legtöbb román büszke a nemzetiségére és szép országnak látja Romániát, ahol a nők is szépek, és a vendégszeretet a leggyakoribb tulajdonság.
Arra a kérdésre például, hogy büszkék-e a románságukra, a válaszolók 46 százaléka mondta magát „nagyon büszkének”, 40 százalék „eléggé büszkének”, míg 10 százalék azt válaszolta, hogy ez az érzés nincs túlságosan meg benne, 4 százalék pedig egyáltalán nem büszke a nemzetiségére.
Ami a Romániáról külföldön élő képet illeti, a megkérdezetteknek csak 2 százaléka véli úgy, hogy hazánkról nagyon jó kép létezne külföldön, míg 41 százalék szerint ez a kép jó, 21 százalék pedig semleges választ adott. A másik végleten 30 százalék úgy gondolja, hogy Romániáról rossz kép él külföldön, 6 százalék szerint pedig éppenséggel nagyon rossz.
Másrészt, amikor a spontán értékelésekről van szó, az IRES-felmérés résztvevőinek 12 százaléka
A felmérés szerint Románia „szép tájakkal rendelkező ország”, ez a véleménye a megkérdezettek 90 százalékának, 77 százalék szerint pedig a „nők is szépek”, 64 százalék szerint pedig „dicsőséges történelme” van.
A felmérés résztvevőinek csaknem fele (47%) úgy gondolja, Romániát a jelentős sportteljesítmények jellemzik, 43 százalék szerint ennek az országnak jelentős tudományos eredményei vannak.
Amikor a román népet kellett jellemezniük, a legtöbb válaszoló azt mondta, hogy vendégszerető emberekből áll (8,54%) (mint az eredeti forrásból kiderül, ez az adat valójában nem százalékos arányt, hanem átlagot jelöl egy – valószínűleg 1-10-ig terjedő skálán – a szerk.), míg a románokra az ostobaság a legkevésbé jellemző.
A románok a következő jellemvonásokkal azonosulnak nagyon erősen: „vendégszeretet”, „élelmesség”, „intelligencia”, „bátorság”, „szorgalom”, „innovativitás”, „mulatságosság”.
Másrészt csak a románok 4 százaléka (ld. mint fent – a szerk.) gondolja úgy, hogy a románok „gyávák”, „barátságtalanok”, „elmaradottak”, „lusták”, „unalmasak” vagy „ostobák”.
A tagországok közül a románok kötődnek a leginkább az EU-hoz, ez derül ki az Európai Bizottság bukaresti képviselete által hétfőn bemutatott eurobarométerből. A felmérés szerint a románok 58 százaléka állítja azt, hogy kötődik az Európai Unióhoz, ami magasabb a 45 százalékos európai átlagnál, és az olyan országokhoz áll közel, mint Franciaország (51%), Németország (49%) és Lengyelország (59%) (forrás).
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.