Hétfő kora délután van, éppen a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektori hivatala felé tartok, hogy két volt egyetemi tanárommal, Horváth Gizella rektor-helyettessel, a filozófia szak volt, a képzőművészeti tanszék jelenlegi docensével és Balogh Brigitta tanszékvezetővel találkozzak.

Arról a kampányról beszélgetünk, melyet a volt hallgatók aktív közreműködésével a filozófia népszerűsítéséért indítottak. Fő céljuk, hogy egy év szünet után, idén elsőévesekkel indulhasson a szak.

A munkaerőpiac felszínes logikája nem kedvez a filozófiának:

a szülők elvárásainak megfelelni akaró hallgatók tartanak beiratkozni egy olyan szakra, mely nem ad egy kézzel fogható, az újságok álláshirdetései között is megtalálható szakmát. Holott egy állásinterjún nem a diploma a döntő, hanem az, hogy milyen képességekkel rendelkezik az adott jelentkező.

És az sem szerepel az álláshirdetésekben, sem a köztudatban, hogy a romániai bankok például, amikor épp terjeszkedési fázisban voltak, kifejezetten keresték a filozófia- és más bölcsészszakok végzőseit a jó kommunikációs és elemző készségük miatt.

A filozófia fontosságát alábecsülő szemléletnek „köszönhetően” sorra szűnnek meg ezek a szakok: a Nagyváradi Állami Egyetemen például már öt éve nem tanítanak filozófiát. Félő, hogy az egyetemi szintű magyar filozófiaoktatás is hasonló sorsra jut, elsőként talán éppen a váradi.

Bár a filozófia felettébb hasznos voltáról e sorok íróját nem szükséges meggyőzni, Balogh Brigitta logikus érveléssel mutat rá, miképpen hasznosítható a filozófia szakon szerzett tudás a munkaerőpiacon. A tanszékvezető megnézte, hogy milyen követelményeket támasztanak manapság a munkaadók majdani alkalmazottaikkal szemben, és ezek hogyan esnek egybe a filozófiai képzés által megalapozott tudással.

Minden munkáltató szeretne olyan alkalmazottat,

aki képes a körülötte zajló folyamatok mélyére látni, aki képes az ésszerű helyzetelemzésre, nem riad meg a feladatoktól, meglátja a lehetőségeket, tud jól kommunikálni és érvelni. Fontos szempont a tanulékonyság, fejlődőképesség és az alkalmazkodókészség, mely nélkül napjainkban senki sem marad talpon egy munkahelyen.

A filozófiai gondolkodásmód elsajátítása hozzájárul ahhoz, hogy tovább lássunk az orrunknál, meglássuk az összefüggéseket, amely nélkül minden gyakorlatias tudás tartalom nélküli ismeret.

De akkor miért nem nyüzsögnek az érdeklődők a filozófia szakon?

Balogh Brigitta szerint ennek oka a rövidtávra koncentráló gondolkodásmód. Az egyetemekre beiratkozó hallgatók és a szülők többsége azonnali haszonban gondolkodik, melynek legfontosabb szempontja, hogy az adott szak elvégzése után pályakezdőként mennyit fog keresni az illető.

Ehhez képest a fiatalok azzal szembesülnek, amikor dolgozni szeretnének, hogy a divatszakmák telítődtek, és nincs olyan munka, amiben nagy pénzeket lehet keresni pályakezdőként – ha egyáltalán sikerül elhelyezkedni.

A fiatalok lépéselőnyt szerezhetnek a filozófiai „készségcsomaggal”, amely kezdő lépést jelent a szellemi kibontakozáshoz és a szakmai érvényesüléshez egyaránt. Utólag felismerve ezt nagyon sokan választják második szakként a filozófiát, így a hallgatók között gyakoriak a másoddiplomások és az idősebb generáció tagjai.

Belső felmérést is készítettek végzőseik érvényesüléséről: megnézték, hogy a szakon végzett több mint száz hallgató közül ki milyen területen helyezkedett el az elmúlt 12 évben. 30 százalék tovább tanult mesteri vagy doktori fokozaton, 15 százaléknyian pedagógusok, ugyanennyien újságírók lettek. A diplomások 10 százaléka saját vállalkozással vagy kultúraszervezéssel foglalkozik, köztük van könyvtáros, PR-os, közönségszervező, kiadóigazgató, kávézótulajdonos és biztonsági szakember. Végül 30 százalék valamilyen vállalat alkalmazásában dolgozik változatos munkakörökben.

Hogyan lehet minél több fiatallal megismertetni és átélhetővé tenni a filozófiai kultúrát?

A PKE filozófiai tanszéke erre a kérdésre már régóta keresi a választ, ezért több olyan programot szervez, amely középiskolásokat céloz meg. Ilyen például a Kiutat a palackból kreativitás verseny vagy az Egyetem az iskolában című népszerűsítő program. Rendszeresen bekapcsolódnak az Iskola másképp alternatív oktatási hét programjaiba is.

Horváth Gizella docenstől megtudom, a tizenöt éve működő szakon már tizenkét éve szerveznek Filozófus napot, melyet nem véletlenül időzítenek általában április elsejére. A bolondos, jókedvű kreativitásról szóló rendezvény elsősorban a hallgatóknak szól. A város filozófia iránt érdeklődő közönségét szólítják meg a filozófiai esték, melyet hét éve tartanak.

Ami a szakmai kutatómunkát illeti: népszerű a kötetlen formában zajló Fifika (Fiatal filozófusok kalákája) minikonferenciája. Még komolyabb kutatói munka zajlik az Argumentor nemzetközi konferencia keretében, amely a világ különböző országaiból érkező filozófusokkal közösen azt vizsgálja, hogy az érvelésnek és a retorikának milyen elméleti és gyakorlati problémái vannak.

Az éppen folyó kutatási munkába igyekeznek bevonni a hallgatókat is, sokszor publikációs lehetőséget biztosítanak számukra. A tehetséggondozásnak egy másik műhelye a Janus Pannonius Szakkollégium filozófiai szakcsoportja. A hallgatók a tudományos diákköri konferenciákon való sikeres szerepléssel igazolják vissza, milyen eredményei vannak a szak erősségének számító, személyre szabott oktatásnak.

Mémkertészek

„A válság, amiben vagyunk, a hasznukra vált: rákényszerített arra, hogy komolyan végiggondoljuk, kik vagyunk, és mit akarunk. A volt és jelenlegi hallgatók, illetve a tanárok erős közösséget alkotnak, ez ad keretet a szaknak” – magyarázza Balogh Brigitta. Az intézmény körül laza körben csoportosuló „filozófusok” válságstábként ültek össze, hogy közösen gondolkodjanak arról, miként menthető meg a szak.

Úgy döntöttek, erőteljesebb online kampányba kezdenek. Jelen vannak a Facebookon, és már elindult a Mémkertészet nevet viselő blogjuk is. Naponta szöveges mémeket „termesztenek”, amelyek kitalálásban, gyártásában és terjesztésében volt hallgatóik segítenek. Burus Botond grafikus, aki szintén itt tanult, ötletes illusztrációkat készít ezekhez. 

„A mémek tulajdonképpen olyan információk, melyek másolják önmagukat, divatot teremtenek. A filozófia ősidők óta ezt csinálja: szétválasztja a jót a rossztól, mint ahogyan egy jó kertész is szétválasztja a virágot a gyomtól. A kultúra szavunk eredete is erre utal: földet művelni” – mondja a tanszékvezető.

Mint kiderül: egyfajta küldetéstudat ez, melynek lényege, hogy minden egészséges társadalomnak szüksége van a kultúrára – kiváltképpen érvényes ez erdélyi kistársadalmunkra. A blog célja „terjeszteni az igét”, minél több „kertészt” bevonzani, minél termékenyebb talajt biztosítani a számukra.

Volt filozófia szakos hallgatóként pedig egyebet sem kívánhatnék, mint képezzenek még sok „kertészt”. Intenzív a talajerózió erdélyi közösségünkben, és ha minőségi termésre vágyunk, nem úszhatjuk meg a szellemi ültetést, kapálást és locsolást.